A cigányok elleni uszító retorikája miatt a roma választók előtt bocsánatot kérő jobbikos képviselőjelölt, Márki-Zay Péter romákat listázó ötlete és a kemény kérdések elől kitérő, válaszolni sem tudó vagy nem akaró képviselők – ilyen volt az 1 Magyarország Kezdeményezés vitasorozata, amely vidéken és a fővárosban hozta össze a miniszterelnök- és képviselőjelölteket roma választóikkal. A civil kezdeményezés alapítói szerint a legtöbb politikus olyan helyzetben találta magát, amelyben sokszor feszengett: a választó valódi kérdéseket tett fel, amelyekre igazi válaszokat várt, hogy jövőre miért rá tegye az ikszet. Az 1 Magyarország vezetői szerint Márki-Zay Péter ígéretével – miszerint a közös lista első harminc helyén három roma politikust is elindítanak – máris nyertek, de nem csak ígéretekre van szükségük.
Egy csipetnyi demokrácia
Az 1 Magyarország Kezdeményezést még 2019-ben alapították civilek, akik szerint – miközben az ellenzéki oldalon a számukra vesztes választásokon rendre bűnbakként kezelik a romákat – az a keserű tapasztalat, hogy alig van kapcsolat a politikusok és az ország legelmaradottabb vidékein élő emberek között. Azért is szerveztek az elmúlt egy hónapban öt vidéki városban képviselőjelölti vitát, tizenöt helyszínen pedig lakossági fórumot, hogy megpróbálják érdemi politikai témává emelni a romákat és a szegényeket érintő legsúlyosabb problémákat.
„Azt látjuk, hogy a politikában gyakorlatilag a roma érdekképviselet – akár politikailag, akár civil vonalon – mindig is háttérbe volt szorítva. Erről egyrészt tehetünk mi is, roma civilek és közéleti szereplők, de másrészről a rendszerváltástól kezdve folyamatos problémát jelent az is, hogy a nagypolitika nem veszi figyelembe a roma közösség hangját. Ezért gondoltuk, hogy elsősorban proaktívan mi szólítjuk meg a roma közösséget, hogy mi a véleményük az adott pártok, illetve képviselőjelöltek programjáról, illetve személyéről, és az volt a célunk, hogy ezt csatornázzuk be az induló képviselőjelöltek és pártok irányába”
– magyarázta Rácz Béla, az 1 Magyarország társalapítója, aki hozzátette azt is: az elmúlt hetekben a civil kezdeményezés résztvevői sok esetben szembesítették és számon kérték a politikusokat a legfontosabb problémákról szóló javaslataikról, megteremtve a valós politikai párbeszéd alapjait. A civilek négy miniszterelnök-jelölti vitát is rendeztek az előválasztás ideje alatt.
Fekete-Győr András vs. kulturális különbség
Szeptember közepén – akkor még miniszterelnök-aspiránsként és a Momentum elnökeként – tartotta meg az első vitát az 1 Magyarország Kezdeményezés Fekete-Győr Andrással. Bár a momentumos politikus azt mondta: pártja kidolgozott egy romaprogramot, erről a kerekasztal-beszélgetésen lényegében nem beszélt. Az 1 Magyarország alapítói szerint pedig sokkal jobban járt volna, ha inkább a szakpolitikai programot ismertette volna; ehelyett a saját tapasztalatait helyezte előtérbe.
„Amikor én családsegítőkkel jártam romáknál, nagyon szembetűnt, hogy a romáknak sok tekintetben nagyon más az értékrendjük, mint a nem romáknak. A vándorlás, az improvizáció, a tánc, a zene, a család erősebb motívumként jelennek meg, mint a többségi társadalomnál”
– mondta Fekete-Győr András, majd hozzátette azt is: megpróbálja az életét kiszámíthatóvá és tervezhetővé tenni a következő egy, de akár öt évre is, ám úgy látja, a roma családok napról napra élnek, túlélnek, és ha van a hónap elején hatvan- vagy százezer forintjuk, az a hónap közepére általában elfogy.
„Nekem dilemma, hogy ezen a kulturális különbségen lehet-e vagy egyáltalán érdemes-e változtatni, vagy sem” – tette hozzá a Momentum politikusa.
Szegedi Dezső szociológus viszont azzal érvelt a fiatal politikusnak, hogy tévúton jár, és amit ő kulturális különbségnek hisz, az valójában a legtöbb esetben a társadalmi léthelyzetből következik.
A Momentum politikusa végül néhány konkrét javaslatot is megfogalmazott:
- megtartaná a Fidesz által kitalált közmunkaprogramot;
- úgy enyhítené a tanárhiányt a leszakadó térségekben, hogy megszüntetné a felső tagozatot, és a tanulókat ingyenes iskolabusszal szállítaná iskolába;
- vidéken megtartaná az iskolaőröket, szerinte szükség van rájuk.
Az 1 Magyarország Kezdeményezés alapítói szerint Fekete-Győr András felkészületlenül érkezett a vitára, ahol sokszor keverte a szezont a fazonnal, ami meglepte a szervezőket, akik a Szabad Európának azt mondták: csalódtak.
Márki-Zay Péter listái
„Tegye már fel a kezét, akinek hét gyereke van, vagy annál több! Azt szokták mondani, hogy a cigányoknak sok gyerekük van, de akkor én vagyok itt a leginkább cigány, mert nekem van a legtöbb gyermekem”
– kezdte viccelődve a szeptemberi kerekasztal-beszélgetést Márki-Zay Péter, az MMM miniszterelnök-jelöltje. A hódmezővásárhelyi polgármester a saját városát hozta fel példaként a sztereotípiák lerombolására, és még Lázár Jánost is megemlítette.
„Lázár János, aki ma gyűlölködve beszél a romákról, annak idején egy nagyon pozitív dolgot is fel tudott mutatni, és Soros György hatvanmillióval segítette ebben. Lázár János Hódmezővásárhelyen felszámolta a szegregációt. Vásárhelyen vannak jó példák, mi is sokat tettünk és teszünk az előítéletek felszámolásáért”
– magyarázta a politikus, aki szerint a Fidesz húsz éve mondja, hogy a cigányságot oktatással és munkával lehet felzárkóztatni, de végül nekik is csak Farkas Flóriánt sikerült felzárkóztatniuk. A miniszterelnök-jelölt szerint éppen emiatt kell neki élen járnia a romaprogramok megvalósíthatóságában.
„A legfontosabb, hogy dolgoznak nálunk az önkormányzatnál romák, és nekünk kell példát mutatnunk. Van egy romareferensünk, maga is cigány származású. Az a feladata, hogy minden olyan cigány embernek, aki vállalkozóként jelentkezik hozzánk, segítsünk pályázatot írni, ha van nálunk munka.”
Márki-Zay Péter a csaknem egyórás beszélgetés alatt ennek ellenére szinte semmilyen konkrét programot vagy tervet nem említett, de végül arra jutott: nem tartaná ördögtől valónak önbevalláson alapuló nyilvántartást vezetni arról, hogy ki cigány és ki nem.
„Amikor arról beszélünk, hogy segíteni kellene a cigányságot, ahhoz tudni kellene, hogy ki a cigány. Milyen alapon lehet eldönteni, hogy ki cigány? Amikor segíteni kell a mélyszegénységben élőkön, akkor azt nem a bőrszínük, hanem a társadalmi státuszuk határozza meg. Az előítéletet viszont a bőrszín határozza meg. Ha lenne egy olyan nyilvántartás, ami alapján azt lehetne mondani, hogy ezeket az emberek tudjuk segíteni, mert ők például cigányok, amivel ők akár adókedvezményt is kaphatnak, vagy akár mikrohitelt”
– mondta Márki-Zay Péter.
Az 1 Magyarország Kezdeményezés társalapítója, Rácz Béla azt mondta a Szabad Európának: a listázással kapcsolatosan Kelet-Európában, Magyarországon is vannak berögzült félelmei az embereknek, amelyek nem alaptalanok. A ’89 előtti időszakban akár a rendőrségen, akár az oktatási rendszeren belül gyűjtöttek adatokat a romákról, és nem jó dolgokra használták ezeket.
„Márki-Zay Péter kijelentését többféleképpen lehet értelmezni, és bizonyos, hogy nemcsak a kormányközeli médiában csapódott le úgy, hanem bizony bennem is, hogy nem tudjuk, hogy mire használná ezt a listázást. Bár nem gondolom, hogy visszaélne ezekkel az adatokkal, de szerintem mielőtt bármilyen jellegű javaslatot megfogalmaz egy politikus, fontos, hogy milyen retorikát alkalmaz és hogyan magyarázza el a javaslatát. Ha nem így tesz, azzal árt annak az ügynek, amelyre mindannyian törekszünk”
– mondta a Szabad Európának Rácz Béla, aki szerint az Egyesült Államok harlemi programjában nagyon célirányosan mérték fel az adott városrészek, utcák lakóit és ezzel együtt azt, hogy milyen etnikai háttérrel rendelkeznek. A kutatás nemcsak az etnikai, hanem a társadalmi helyzetükre is rávilágított, segítve ezzel az állami programok célirányzott támogatásrendszerét.
Márki-Zay Péter azóta azt is bejelentette: a romák politikai reprezentációjának érdekében az ellenzék közös listáján három olyan roma képviselőjelöltet szeretne indítani, akik az első harminc helyen szerepelnek.
Erre a felvetésre az 1 Magyarország vitafórumain a többi miniszterelnök-jelöltnél is rákérdeztek a szervezők. A politikusok rábólintottak, igaz, nem túl magabiztosan.
Egyedül nem dönt
„Bólogatok erre a felvetésre azzal, hogy ezt a pártok fogják eldönteni (…) én nagyon szeretném és nagyon támogatnám, ráadásul a DK egyedüliként indított is roma képviselőt. Budapesten nekünk önkormányzati képviselőnk volt, és majd lesz is. Ebben az én elköteleződésemet abszolút bírják”
– mondta a kerekasztal-beszélgetésen az akkor még miniszterelnök-jelölti versenyben lévő Dobrev Klára, aki hozzátette a Márki-Zay Péter-féle ötlethez, hogy nem ígéri meg, hogy a harmincas listán három helyet roma politikusnak adnak, mert erről hat párt fog dönteni, és nem személy szerint ő.
A DK európai parlamenti képviselőjének komplex elképzelései voltak az oktatási helyzet javítására. A vitában elmondta: ha kormányra kerülne, megszüntetné azt a gyakorlatot, hogy azok az iskolák kapjanak kétszer-háromszor több állami támogatást, ahová a jómódú szülők gyerekei járnak. A pénzeket 2022-től azokhoz az iskolákhoz csatornázná be, amelyek szegregátumokban élő gyerekeket tanítanak.
A vita során Dobrev Klára csak az elmúlt tíz év pillanatait használta keretrendszernek, ügyesen kerülve a 2010 előtti időszakot. Arról sem beszélt, hogy a DK augusztusban együttműködési megállapodást kötött a korábban jogerősen elítélt Kolompár Orbánnal (MCF).
Beváltatlan ígéretek
Karácsony Gergely volt az egyetlen olyan miniszterelnök-aspiráns, akin már számon kérhettek a vitán arról, mennyit váltott be 2019-es választási ígéretei közül.
Karácsony Gergely 2019-es vállalásai között szerepelt, hogy ösztöndíjat és kollégiumi férőhelyeket ír ki hátrányos helyzetű roma fiataloknak. Az ígéretcsomagnak része volt még, hogy létrehoznak egy fővárosi roma rádiót, visszaszorítják Budapesten a munkahelyi diszkriminációt, és a romák lakhatási problémáit is megpróbálják orvosolni.
Karácsony Gergely elmondta, hogy a Rádió C újraindítása folyamatban van, és több program megvalósítása részben elkezdődött. Az intézkedések lassú tempóját azzal indokolta, hogy Budapest a csőd szélén áll, ráadásul a koronavírus-válság sem segítette a tervezést. Elismerte, hogy a három évvel ezelőtti ígéretei beváltáshoz még a rendelkezésre álló szűk kereteket sem használták fel.
A beismerés után beszélt arról is, hogy miniszterelnök-jelöltként milyen tervei vannak:
- közmunka helyett garantált munkaprogramot vezetne be;
- javítaná a közösségi közlekedést;
- átalakítaná az adórendszert;
- az egyházi iskolák szintjére emelné az állami iskolák támogatását;
- társadalmi integrációs intézményeket építene ki.
Karácsony Gergely beszélt arról is, hogy a mostani politikai közbeszédet túlságosan toxikusnak találja ahhoz, hogy egy ilyen fontos téma, mint a cigányság problémáinak kezelése a mainstream politika egyik legfontosabb feladata legyen.
Az ismeretlen vidéki demokrácia
Az 1 Magyarország Kezdeményezés alapítói szerint a vidéki vitafórumok egyik legpozitívabb példája a szegedi eset volt, ahol a meghívott jobbikos képviselőjelölt Tóth Péter végül bocsánatot kért a roma választópolgárok előtt korábbi cigányellenes megszólalásai miatt, miután vitapartnerei emlékeztették rá: a kollektív bűnösség elve politikai bűn.
„A pálfordulás szerintem annak is volt köszönhető, hogy van egy közpolitikai elvárás az ellenzékben, hogy ezek az emberek, akik romaellenesek voltak, hasonuljanak meg vagy legyen egyfajta mértéktartás számukra. De azt gondolom, hogy ehhez a bocsánatkéréshez kellett az is, hogy a kérdéseket a roma közösség tagjai tegyék fel neki, amivel a végén nem tudott mit tenni a jobbikos képviselőjelölt, mint hogy bocsánatot kért. Nem lerohanták ezt az embert, hanem kész érvekkel, objektívan megfogalmazott kérdésekkel szorították sarokba”
– mesélt az esetről Rácz Béla.
Búza Károly, a Kezdeményezés vidéki fórumait szervező egyik munkatársa azt mondta lapunknak: azt gondolná az ember, hogy a párt vagy a képviselőjelölt programjára kíváncsiak leginkább az emberek, de számukra az derült ki, hogy sokkal fontosabb volt a választóknak, hogy milyen értékítélete, milyen gondolkodása van a képviselőjelöltnek, és persze az is, hogy milyen narratívát használ.
„Például nyíregyházi és szegedi vitáinkra a jobbikos jelöltek is eljöttek, és nagyon kíváncsiak voltak az emberek arra, hogy ilyen pártmúlttal most hogy viszonyulnak a politikusok a cigánysághoz. De még fontosabbnak tartották azt, hogy az adott képviselőjelölt mennyire rátermett és mennyire emberi, illetve mindemellett mennyire tudja megszólítani a romákat. Ez nem nagyon sikerült nekik, nagyon zavarban voltak a képviselőjelöltek, mert nem voltak hozzászokva, hogy romák okosan, jól megfogalmazva tegyenek fel nekik kérdéseket. A roma közösség jól vizsgázott az előválasztáson”
– magyarázta tapasztalatait Búza Károly.
Az 1 Magyarország sikerként könyveli el, hogy a roma választópolgárokat is bevonták az előválasztásba, de ennyivel nem elégszenek meg a Kezdeményezés alapítói, akik most egy olyan kritériumrendszer kidolgozásába kezdtek, amely arról szól, hogy a Márki-Zay Péter által megígért három, listára kerülő roma politikussal kapcsolatban mik az elvárásaik. Mint az alapítók elmondták, több hitelességet, elszámoltathatóságot és szakmai felkészültséget szeretnének látni, és sokkal kevesebb „miniszterflóri”-féle attitűdöt.
