Nemhogy Ausztriát, de lassan Romániát sem fogjuk utolérni az Eurostat adatai szerint. Bár Lázár János szerint a Tisza miatt lecsúsztunk a vasúti fejlesztésekre szánt uniós hitelről, a Szabad Európa megtudta: a tárgyalások az ügyben nem zárultak le, sőt, egy előzetes jóváhagyáson már túl is jutottak. Az állami gondozásban felnőtt és mára gyermekvédelmi aktivistává lett Lakatos Ádám szerint politikai kapcsolatok miatt maradhatnak el a felelősségre vonások a gyermekvédelemben. Az orosz elnök szerint a magyarok többsége magyar akar maradni, és támogatni fogja Orbán Viktort. „Nagyon boldog vagyok. Nyugodt és ideges egyszerre” – így reagált Krasznahorkai László, amikor megtudta, hogy idén neki ítélték az irodalmi Nobel-díjat. A hét legnépszerűbb közösségimédia-tartalmaiból válogattunk.
Mint azt a Szabad Európa megtudta, megkapta az Európai Befektetési Bank Menedzsment Tanácsának jóváhagyását Magyarország, hogy egymilliárd eurós hitelhez jusson vasúti fejlesztésekre, annak ellenére, hogy korábban Lázár János azt állította, a hitelt azért nem kaptuk meg, mert „a Tisza párt megakadályozta”. A végső szót az Igazgatótanács október 20-i ülésen mondják majd ki.
Uniós felzárkózás: a sor végén kullog Magyarország. Nemhogy Ausztriát, de lassan Romániát sem fogjuk utolérni. Az Eurostat adatai szerint az egy főre jutó fogyasztásban utolsók vagyunk az EU-ban. De az átlagbérek esetében is csak az utánunk csatlakozó országokat sikerült megelőznünk.
Lakatos Ádám 18 esztendős, állami gondozásban nőtt fel, és az utóbbi időben többször megszólalt a gyermekvédelem gondjairól. Konkrét bántalmazásokról, eltűnő hivatalos papírokról, széteső ellátásról beszélt a Szabad Európának. Szerinte a felelősségre vonást politikai kapcsolatok fékezik.
Krasznahorkai László kapta az irodalmi Nobel-díjat. A hivatalos indoklás szerint Krasznahorkai „az apokaliptikus rettegés közepette a művészet erejét megerősítő, lenyűgöző és látnoki műveiért” kapta az elismerést. Kertész Imre Nobel-díja után több mint két évtizeddel ítélték ismét magyar írónak a Nobel-díjat.
A Szabad Európa korábbi, Hazai levél című műsorában írók, művészek üzentek az akkori rádió hallgatóinak. Krasznahorkai írásai közül az Egy rendőrre, Az ismeretlen címzett és Az okinavai guvat: madár röpte nélkül címűt 1993 nyarán sugározta a rádió.
Orbán Viktor támogatottságáról beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnök Szocsiban a múlt héten. Az orosz elnök szerint a magyarok többsége magyar akar maradni, és támogatni fogja Orbán Viktort. „Ha nem akarnak magyarnak maradni, akkor támogassák Ursula von der Leyent (az Európai Bizottság elnökét), de akkor Ursula von der Leyenek lesznek” – idézte a Magyar Távirati Iroda Putyin Szocsiban tett felszólalását.
Ukrajna és Oroszország október 2-án nagyszabású fogolycserét hajtott végre, amelynek keretében mindkét fél 205 embert engedett szabadon. A három évnyi fogság után most kiengedett ukránok között húsz civil is volt.
„Elpusztíthatatlan. És ha mégis elromlik, az a jó benne, hogy mindent meg tudsz magad is javítani, köszönhetően az egyszerű technológiának. Az emberek régen azt mondták: ha van kalapácsod, fogód és egy kis drótod, eljutsz Leningrádba” – magyarázta a berlini Trabant Múzeum egyik alkalmazottja az AFP-nek, hogy szerinte miért vált kultikussá a kelet-német autó. Az biztos, hogy bár szögletes formájával, szűkös belsejével és a kipufogójából gomolygó, hírhedt kék füstfelhőjével a Trabantot sokan a valaha gyártott legrosszabb autónak tartják, kitartó rajongótáborának köszönhetően csak nem tűnt el az utakról a kelet-német jármű 35 évvel az NDK megszűnése után sem, sőt, egyre több pöfög még most is belőlük Németország útjain.
