Irán atomvitája
2002: Kitör a nukleáris válság
Irán atomreaktort kezd építeni – kiderül, hogy titokban urándúsító létesítmény létrehozásába kezdett.
2003-2005. Eredménytelen tárgyalások
Irán és három európai nagyhatalom (Nagy-Britannia, Franciaország, Németország) tárgyalásokat folytat az urándúsítás korlátozásáról, de miután Teherán kitart amellett, hogy az atomprogramja békés jellegű, a megbeszélések végül kudarcba fulladnak.
2006: ENSZ-szankciók
Az ENSZ büntető intézkedéseket vezet be Irán ellen az urándúsítás miatt, a feszültséget tovább növeli, hogy Irán 20 százalékosra emeli a dúsítást.
2013: Titkos tárgyalások
Az Egyesült Államok és Irán titkos tárgyalásokba kezd Ománban, ezek végül nyilvános tárgyalásokba torkollnak Irán és öt világhatalom (Nagy-Britannia, Kína, Franciaország, Németország, Oroszország és az Egyesült Államok) részvételével.
2015: Megállapodás születik
Irán és a világhatalmak aláírják a közös átfogó cselekvési tervet (angol rövidítéssel JCPOA), ismertebb nevén az iráni atomalkut, amely a nukleáris program megfékezéséért cserébe enyhít a szankciókon.
2018-2020: Az Egyesült Államok kilép az atomalkuból
Donald Trump elnök kilépteti az Egyesült Államokat a megállapodásból és „maximális nyomásgyakorlás” kampánya részeként visszavezeti a szankciókat. Irán nukleáris programja fokozásával vág vissza.
2021-2022: Meghiúsult közvetett tárgyalások
Irán 60 százalékosra növeli az urándúsítást, válaszul egy szabotázsakcióra. Teherán több fordulóban tárgyal közvetítők útján Washingtonnal Joe Biden elnök hivatalba lépése után, de a tárgyalások sehova sem vezettek.