Hétfőn kezdték el élesben is bevetni az Oxford University és az AstraZeneca közös oltóanyagát. Egy 82 éves férfi volt az első, aki megkapta a vakcinát. A brit kormány szerint nagy győzelem a saját fejlesztésű szer a koronavírus elleni harcban.
Az Egyesült Királyságban elkezdték azzal a vakcinával is oltani lakosságot, amit az Oxford University és a AstraZeneca fejlesztett ki közösen. A britek nagy győzelemnek tartják, hogy az új vakcina engedélyezésével a nyugati világ élvonalába kerültek a koronavírus elleni oltások terén.
Az Egyesült Királyság azon igyekszik, hogy a többi európai országnál és az Egyesült Államoknál is gyorsabban beoltassa a lakosságát. A szigetország az első, ahol az Oxford/AstraZeneca vakcina engedélyt kapott alig egy hónappal azután, hogy szintén a britek voltak az elsők, akik élesben használni kezdték a BioNTech és a Pfizer közös oltóanyagát.
1 millió adag vakcina oltásra kész
Az oxfordi vakcinát elsőként a 82 éves Brian Pinker kaphatta meg, aki vesedialízisre szorul. „Nagyon boldog vagyok, hogy ma megkaptam a koronavírus elleni védőoltást, és büszke vagyok rá, hogy Oxfordban fejlesztették ki” – mondta a férfi.
Az Egyesült Királyságot súlyosan érintette a járvány, mind a vírus áldozatait, mind a gazdasági hatásokat tekintve. A brit egészségügy jelenleg 1 millió adag oltásra kész vakcinával rendelkezik, ez több mint a többi európai ország jelenlegi kapacitása összesen.
Ha minden jól megy, a két vakcinával együtt hetente kétmillió embert tudnak majd beoltani. Az oxfordi vakcina két adagját legalább 4, legfeljebb 12 hét eltéréssel lehet beadni, hogy kialakuljon az immunitás. Az AstraZeneca-vakcinának megvan az az előnye a Pfizerrel szemben, hogy egy normál hűtőben is lehet tárolni, míg a másikat -70 Celsius-fokon kell tartani.
„Nagy győzelem a brit tudomány számára, hogy eljutottunk ide. Már rögtön az elején láttuk, hogy hosszú távon az oltás az egyetlen megoldás” – mondta Matt Hancock az ország egészségügyi miniszter.
Már az első nap 530 ezer ember kaphat belőle
Az Oxford-AstraZeneca-oltóanyag hatékonysága körül volt némi kavarodás, mivel kiderült, hogy egyes betegek elsőre csak fél adagot kaptak, és náluk 90 százalékos hatékonyságúnak bizonyult a vakcina. Míg a teljes adagot kapók esetén csak 62 százalékos volt a vakcina hatékonysága. Ám a 62 százalékos csoportban azok, akik az oltás ellenére elkapták a vírust, nem mutattak komoly tüneteket.
A brit kormány 100 millió adagot foglalt le előre az oxfordi oltóanyagból, amit – mivel nem igényel speciális hűtőberendezést – könnyebb szállítani, mint a Pfizer-vakcinát. Az új oltószert az első nap nagyjából 530 ezer brit állampolgár kaphatja meg hat kórházban, de napokon belül több száz oltási ponton indulhat meg a vakcinálás, és a remények szerint tízmilliókat olthatnak be a következő néhány hónapban.
Izrael az élen
Eközben az Egyesült Államokban a helyi járványügy jelentése szerint január 3-ig 4,2 millió oltást adtak be, és 13 millió adagot küldtek szét az oltási pontokra. De az első helyen Izrael van, ahol már a lakosság 10 százaléka be lett oltva, és több mint 150 ezer adag vakcinát adnak be minden egyes nap.
Az Egyesült Királyság volt az első nyugati ország, ahol engedélyt kapott egy koronavírus elleni vakcina. Kínában és Oroszországban már hónapok óta zajlik az oltás, több különböző, még klinikai fázisban lévő oltószerrel. Kínában december 31-én kapta meg az állami hátterű Sinopharm vakcinája az engedélyeket a lakossági használatra, a cég állítása szerint az oltóanyag hatékonysága 79 százalékos.
Így tartják -70 fokon a vakcinát
Az orosz Szputnyik-V oltószerről Oroszország november 24-én azt mondta, hogy 91,4 százalékos a hatékonysága. Az oroszok augusztusban kezdték el használni a szert, és már több mint 100 ezer ember kapta meg.
Készült a Reuters tudósításának felhasználásával.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából.
