Az orosz drónok ellen védekeznek az ukrán frontvonalon több száz tonnányi olyan hálóval, amelyekkel korábban a svédek halásztak heringet és tőkehalat a Balti-tengerből.

Ludvig Ramestam, az Operation Change nonprofit szervezet társalapítója nemsokkal azután küldte az első adag náluk már leselejtezett halászhálót Ukrajnának, hogy Oroszország megtámadta Kijevet. A férfi azt meséli, először nem értették, mi történik, amikor nemsokkal később újabb adagnyi hálót kértek az ukránok. „Nem értettük” – meséli Ramestam a Szabad Európának – „mert 16 köbméternyi hálót küldtünk, és egy jó időbe beletelik, amíg abból alcákat csinálnak. Ehhez képest máris többet kértek".

Kiderült, hogy a hálókat nem az állások vagy a fegyverek álcázására használják az ukrán csapatok, hanem arra, hogy védekezzenek az FPV drónok ellen. Ukrajnában „végtelenül nagy szükség van” halászhálókra, mondja, mert a háború nagyrészt a levegőből, drónokkal vívott konfliktussá alakult. Partnereivel együtt az Operation Change mintegy 400 tonna halászhálót szállított Ukrajnába eddig.

Ukrajna számára épp akkor vált életeket mentő, nélkülözhetetlen kinccsé a halászháló, amikor Svédországban a halászok egyre kevésbé tudták már használni azokat.

A skandináv ország halászatát ugyanis megrekesztették a szigorodó uniós környezetvédelmi előírások, amelyek között 2021-ben például a tőkehalhalászatot is teljesen betiltották a Balti-tengeren. Halászok ezrei számára a korábban értékes hálók, amelyek sok esetben családi örökségek voltak, hirtelen hasznavehetetlenné váltak. Legalábbis eredeti céljára.

Sokakat azonban meggyőzte a lehetőség, hogy az egykor értékes felszerelésüket egy olyan ügy érdekében használhatják, amelyben hisznek. Elővették hát a hálóikat a raktárból és felajánlották azokat az ukrán csapatoknak.

„Svédországban sokan támogatják Ukrajnát az oroszok ellen vívott harcukban” – mondja Ramestam. „Tehát sok halász számára megnyugtató érzés, hogy az ukrán frontvonalra küldik a halászhálóikat. Úgy érzik, hogy ők is tehettek valamit azért, hogy az ukránok megvédhessék hazájukat”.

Ez az érzés talán az Aland-szigeteken a legerősebb, Finnország svéd nyelvűek által lakott területén. Itt sokan elég idősek ahhoz, hogy még emlékezzenek az 1939-1940-es téli háborúra, amikor a Szovjetunió megszállta Finnországot.

Minnie Regland az Aland-szigeten segít hálót gyűjteni Ukrajnának.

Az Operation Change önkéntese azt meséli a Szabad Európának, hogy volt egy 70-es éveiben járó nő, aki elmondta, milyen félelmek kísértették Finnországot évekkel az 1939-es szovjet invázió után. „Elmondta, hogy amikor hét-nyolc éves volt, a tanára bejött az iskolába, és bejelentette, hogy ”jönnek az oroszok!". Mindenki pánikba esett. Az apja akkoriban éppen kint volt a tengeren".

Regland szerint a nő elérzékenyült, amikor felidézte, hogy halász apja megtanította neki, hogyan kell kezelni a hálókat. „Bár nem folytatta a halászatot, soha nem tudott megválni apja hálóitól. De most azt mondta, szerinte apja is örülne, ha tudná, milyen célt fog a hálójuk szolgálni" – mondta.

Ukrajnában a hálók az FPV dróncsapások elleni védekezés egyik alapkellékévé vált a drónpilóták és a katonák közötti, folyamatosan fejlődő fegyverkezési versenyben.

Irina Ribakova, az ukrán 93. gépesített dandár sajtószóvivője a Szabad Európának elmondta, hogy a drónok elleni hálókat „mostanában mindenhol felszerelik a donyecki régió útjain”.

Bár, mint hozzátette: „A hálók nem csodaszerek, csak a védelem egy eleme, ami nem biztos, hogy működik. Számos példa van arra, hogy egy drón berepült a háló lyukába, és megvárt egy autót. A mi drónpilótáink ugyanezt teszik”.

Nem minden halászháló felel meg azonban a célra: a nejlonból készültek, illetve a mezőgazdasági hálók tűzveszélyesek. A szóvivő szerint a legideálisabb anyag a drótkerítés lenne, de „ez nyilvánvalóan drága és nehéz telepíteni”.

Ribakova azt mondja, most a drónok elleni taktikák egész sora szükséges ahhoz, hogy eljussanak a frontvonalig. A csapatok gyorsan vezetnek, erős elektronikus zavaró eszközöket használnak és több fegyveres megfigyelőjük is van. „A gépfegyverek mellett vannak sörétes puskáink, és kis hálóvetőink is, amelyeket Ptashkáknak hívnak, és amelyeket a katonák "utolsó esélynek" neveztek el.”

Ramestam úgy tudja, a svéd halászok és azok leszármazottaiknak nagylelkűsége már több emberéletet mentettek meg Ukrajnában.

„Volt egy autó, ami köré felszereltük az adományozott hálókat. Néhány nappal később az autót megtámadta egy orosz FPV drón. Az volt a szerencse, hogy a kocsitól körülbelül egy méterre lévő fémrudakra kerültek körben a hálók, amelyek így jelentősen csökkentették a robbanást, és az autóban lévő emberek túlélték. A köszönőlevélben kifejezetten azt írták, hogy ezek a hálók mentették meg az életüket”.