Miután a róla készült véres fotó virális lett az interneten, Marija Zajceva az ellenállás jelképévé vált a brutálisan megtorolt 2020-as belarusz tüntetéseken. Szabadságért vívott harca Ukrajnába vezette, ahol egy nappal a 24. születésnapja után elesett az orosz csapatok elleni harcban.
A megvert Marijáról készült kép viharos gyorsasággal terjedt, és világszerte látható volt a belarusz biztonsági erők brutalitásának, illetve a tekintélyelvű rezsim ellen fellépő tüntetők ellenálló képességének és bátorságának jelképeként. 2020 augusztusa volt, a képen egy fiatal nő ült a földön, arcát és fejét vér borította, miközben egy orvos ellátta.
A nőt Marija Zajcevának hívták, és még csak 19 éves volt, egyike annak a több tízezer embernek, köztük sok fiatalnak, akik utcára vonultak, hogy tiltakozzanak Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök újraválasztása ellen egy olyan voksoláson, amelyet a világ sem szabadnak, sem tisztességesnek nem tartott.
A biztonsági erők brutális fellépéssel válaszoltak, több mint harmincezer embert letartóztattak, közülük sokan kínzásról és rossz bánásmódról számoltak be.
Január 17-én, egy nappal a 24. születésnapja után Zajceva meghalt, miközben Ukrajnáért harcolt.
Minszki tüntetések
Családja tiltakozása ellenére Zajceva 2020-ban a fővárosba utazott szülővárosából, az ország délkeleti részén fekvő Homelből, hogy csatlakozzon a minszki tüntetésekhez. 2020. augusztus 9-én este ott volt a Minszk belvárosában összegyűlt tüntetők között, akik konfrontálódtak a biztonsági erőkkel.
„Egyszer csak gránátok repültek felénk, és gumilövedékekkel vették célba az embereket – mondta egy szemtanú a Szabad Európa belarusz szolgálatának. – Sokként ért bennünket, senki sem értette, mi történik, miért csinálják ezt. Mindenhol robbanások hallatszottak, rengeteg vérrel borított embert láttam.”
Zajceva a tömeg elején állt, amikor a biztonsági erők vízágyúkkal, gumilövedékekkel és kábító gránátokkal támadtak. „Békésen álltunk, kiabáltunk – emlékezett vissza később arra az éjszakára. – Egyszer csak vízágyúkat irányítottak ránk, aztán robbanás volt, és én a földön feküdtem. Utána már nem emlékszem semmire (...) elvakítottak.”
A tüntetők nem tudták, mi van, sokan súlyosan megsérültek, a biztonsági erők pedig folytatták a támadást. Ekkor csinált a Szabad Európa fotósa képet Zajceváról, amint csendben üldögél az aszfalton, láthatóan sokkos állapotban és vérben úszva.
A robbanástól Zajceva végleg megsüketült az egyik fülére, emellett agyvérzést, valamint súlyos szem- és arcsérüléseket szenvedett. „Egyértelmű, hogy ez nagyon megváltoztatott – mondta később. – Még mindig poszttraumás stresszzavaraim vannak.”
Miután Belaruszban többször megműtötték, Zajceva Csehországba utazott szakkezelésre. Megpróbálta újjáépíteni az életét a cseh kormány által működtetett MEDEVAC program segítségével, amely ingyenes orvosi ellátást és segítséget nyújt humanitárius válságok, konfliktusok vagy természeti katasztrófák által sújtott embereknek. Ahogy jobban lett, beiratkozott a Cseh Műszaki Egyetemre.
Harc Ukrajnában
Amikor Oroszország 2022 februárjában megkezdte teljes körű invázióját Ukrajna ellen, Zajceva új célt talált. Eredetileg a Cseh Köztársaságban jelentkezett önkéntesnek az odaérkező ukrán menekültek segítésére, de 2023 tavaszán úgy döntött, hogy csatlakozik az ukrán idegenlégióhoz, a külföldi önkéntesekből álló ukrán katonai egységhez. „Olyan kicsi volt, fegyvere nem volt, hát hova menjen?” – emlékezik vissza Alesz Petruszki, az ukrán idegenlégió főorvosa, Zajceva parancsnoka.
Így került a belarusz Marija az egészségügyi alakulatba, de ez nem jelentette azt, hogy könnyű dolga lett volna – hangsúlyozza Petruszki. Mindegy, hogy valaki egészségügyis vagy nem, a lövészárokban tűz alatt áll – mondta a Szabad Európa belarusz szolgálatának. Zajceva fordítói feladatokat is vállalt az idegenlégióban, mert beszélt angolul, ami hasznos egy olyan egységben, ahol nem mindenki tud ukránul vagy oroszul.
Összefüggő harcok
Zajceva számára a belarusz szabadságharc és Ukrajna Oroszország elleni küzdelme összefüggött. Petruszki szerint részben azért csatlakozott az ukrajnai önkéntesekhez, mert azt akarta, hogy Belarusz szabad legyen. „Neheztelt, amiért tulajdonképpen kirakták az országból, vissza akart menni. Ez nagyon a földre küldte – mármint az a tény, hogy el kellett hagynia Belaruszt.”
Belarusz talán a legodaadóbb szövetségese Oroszországnak, katonai és diplomáciai támogatást nyújt Moszkvának. Lukasenka kormánya megengedte, hogy Oroszország igénybe vegye a katonai infrastruktúráját és felszereléseit, engedélyezte, hogy felvonulási terepként használják a területét az Ukrajna elleni támadásokhoz.
Miután eltöltött némi időt az ukrán fronton, és megsérült a keze, Marija visszatért Csehországba. Munkát keresett, de azután úgy döntött, hogy 2024 januárjában visszatér az ukrán frontra. Egy évvel később akció közben életét vesztette a kelet-ukrajnai Bahmut város közelében, amelyet 2023 májusában foglaltak el az orosz erők, és azóta heves harcok folytak érte.
Miután visszatért a frontra, egy közeli barátjának megírta, mit tegyenek vele, ha meghalna: „A katonai kérdőíven jeleztem, hogy ateista vagyok. Nem tudom, hogy ez befolyásolja-e az esetleges temetésemet, de nem szeretném, ha kereszt lenne fölöttem.”
Zajceva bajtársai azt mondták a Szabad Európa belarusz szolgálatának, hogy orosz tüzérségi tűz alatt sikerült kivinniük a holttestét a harctérről. „Súlyosan megsérült a 2020-as belarusz tüntetések során, és az életét adta a szabadságért – mondta Szvjatlana Cihanouszkaja, a belarusz ellenzék vezetője a haláláról. – Ő a forradalmunk ikonja.”
