Két hónapja lépett a nyilvánosság elé a korábbi igazságügy-miniszter volt férje, aki szinte példátlan politikai pályát futott be ez idő alatt. A Magyar Péter-jelenség eddig is és ezután is bőségesen ad témát az elemzőknek. A Szabad Európán megjelent eddigi véleményekből válogattunk.
„Bepillantást ad abba a világba, ahonnan egyébként nagyon kevés információ jön ki” – magyarázta Mikecz Dániel politológus, amikor Magyar Péter nyilvánosságra lépése után pár nappal a korábbi igazságügy-miniszter volt férjének váratlan sikeréről kérdezte a Szabad Európa. A NER-elit élete messze zajlik az átlagválasztótól, kevesen tudják, mivel jár egy-egy pozíció – tette hozzá. A belülről jöttség egyedi értéket ad minden kijelentéséhez – fogalmazott Lakner Zoltán politológus Elemző című podcastunkban március elején, amikor szóba került, hogy akkor még nem hangzott el sok újdonság a korábbi köreivel szembeforduló Magyar nyilatkozataiban. Azt azonban az eredményei közé lehet sorolni, hogy azokban is újra felkelti az érdeklődést, akik kiábrándultak, évek óta nem foglalkoztak politikával – magyarázta Lakner. „Magyar személyében az ellenzék ellenzéke kapott konkurenciát” – tette hozzá.
Hasonló véleményen van Bíró-Nagy András, a Policy Solutions munkatársa. Címlap című podcastunkban azt mondta, hogy a magyar politika és kifejezetten az ellenzéki politika válságtünete, hogy Magyar Péter ekkora figyelmet kapott. Az ellenzéki pártok képtelenek voltak megragadni a kegyelmi botrány okozta elementáris felháborodást – véli Ruff Bálint kommunikációs és kampánytanácsadó is, aki szerint a történtek azt mutatták, hogy a Fidesszel szemben álló erők nem tudtak pártként viselkedni és egységesen fellépni ebben az időszakban.
A függönyök mögül
Utoljára az ellenzéki előválasztás idején, 2021 őszén történt meg, hogy a Fidesz elvesztette az uralmat a politikai napirend felett – emlékeztetett Ruff Bálint az Elemző február végi epizódjában. Szerinte Magyar fellépése és a tény, hogy meg tudja határozni, irányítani tudja a közbeszédet, a Fidesz-táborra is romboló hatással lehet valamennyire, de a mértékét nem érdemes túldimenzionálni. A jobboldali szavazókban ellenérzést kelthet az urizálást leleplező néhány megnyilvánulása, de ezt nem a párthoz vagy a kormányfőhöz kötik, hanem egy szűk elithez – magyarázta Ruff.
Mikecz Dániel is arra emlékeztetett még február közepén, hogy a Fidesz-szavazók eddig is tisztában voltak Mészáros Lőrinccel, a jachtozással és villaépítésekkel, a kormánypárt népszerűségi mutatóin mégsem látszott ennek hatása. Ráadásul egyelőre Magyar Péter sem tudta levetkőzni „eredeti fideszes reakcióit” – figyelmeztetett Bíró-Nagy András, aki szerint ez megnyilvánult a HVG oknyomozó újságírójának propagandistaminősítésében (amiért azóta Magyar elnézést kért). De ugyanígy tetten érhető az EU vagy orosz–ukrán háborúhoz való viszonyában, amely „inkább ahhoz közelít, amit a Fidesz képvisel, és kevésbé ahhoz, amit az ellenzéki választó hallani szeretne”.
Heves reakciók
Az első hetekben mutatott heves reakciók eredetét annak tulajdonította Sárosi Péter jogvédő és történész a Szabad Európának adott interjúban, hogy a kegyelmi ügy hatalmi kezelésével, volt feleségének kormányzati hibáztatásával Magyar „magánéletileg és szakmailag beszorult egy kényszerhelyzetbe, amiben úgy érezte, hogy sarokba szorított állatként kell visszatámadnia. Hisz korábban is tudta, hogy ilyen a rendszer, csak most jutott el odáig, hogy cselekedjen.”
A Magyar előretörésének lépcsőfokává vált, titokban készített hangfelvételről és a nyomában kibontakozó, családon belüli erőszakról szóló diskurzus is kényszerpályára jutott. Politikai térbe került a családi dráma – fogalmazott Lakner Zoltán, aki szerint ezzel már nem az lesz a fontos a többség számára, hogy mi történt valójában; bár ezt feltehetően sosem fogjuk megtudni. Akár a hangfelvétellel, akár a négy fal között történtekkel kapcsolatban nem a tartalmi hitelesség, hanem a szereplők, a személyiségek hitelével kapcsolatos tényezők fognak dönteni: politikai hitbéli kérdéssé vált, ki mennyit és mit hajlandó elhinni – fogalmazott Lakner, hozzátéve: „A családon belüli erőszak nem politikai csapásmérő eszköz, hanem közügy.”
A fanatizmus jeleit látja Magyar Péter villámgyors karrierjében Ruff Bálint is. Ugyanazt az elhivatottságot tapasztalja körülötte, mint Orbánnál, azaz egyelőre Magyarnak is minden megbocsáttatik. Abban is hasonlóságot fedez fel, hogy Orbánhoz hasonlóan Magyarról is kialakult egy toposz, egy népmese. „A tékozló fiú megtérésének történetét” meséli Magyar, aki bár több évig élvezte a NER-kiváltságosok életét, mára kiábrándult a Fideszből vagy legalább is vezetői köreiből, és ráeszmélve gyarlóságára visszatér a gyökereihez, szembeszáll az igazságtalansággal. „Ha ezt a sztorit jól meséli, akkor hatásos lehet, mert az emberek szeretnének hinni valamiben” – fogalmazott Ruff.
„Nagyon fontos a politikában, hogy meg tudja-e emocionálisan fogni a tömeget egy szereplő, és ez Magyarnál jól működik” – mondta Címlap című podcastunkban Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa. Bár retorikai képességein még javítania kell, a párbeszédes interjúszituációkban jól teljesít – tette hozzá. Magyar fellépéséről elismerőleg beszélt Lakner Zoltán is. Szerinte az ügyészségi meghallgatáskor egy nap alatt négy-öt műfajban is helytállt: kiszivárogtatás, felvezető interjú, doorstep sajtótájékoztató, két tüntetési beszéd bizonyította, hogy hosszú ideig is fenn tudja tartani a figyelmet, és ezt jelenleg nagyon kevesen mondhatják el magukról az ellenzéki oldalon.
Kérdés, hogy ez mire lesz elég. A Magyar által meghirdetett Talpra Magyarok Mozgalom középutas politikára jelentkezett be, erre lenne is igény a választói közösségben – véli Novák –, de az eddigi tapasztalatok szerint a középutas jelöltek mindig elcsúsznak jobbra vagy balra. „Ez egy nehéz út számos buktatóval, de az vitathatatlan, hogy a szemünk előtt születik meg egy politikus és egy párt” – tette hozzá.
