Egyre biztosabb, hogy idén nem vesz repülőrajtot a magyar gazdaság. Elemzők szerint jó esetben 0,5 százalékos lehet az egész éves növekedés 2025-ben, miután kijött a harmadik negyedéves növekedési statisztika.
„A friss adatközlés ismét csalódást keltett, miután a magyar gazdaság negyedéves bázison nem tudott bővülni” – közölte Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. A szakértő szerint az adatközlés előtt rendelkezésre álló információk alapján az is benne volt a pakliban, hogy negatív lesz a mutató, úgyhogy a legrosszabbat sikerült elkerülni. A teljesítmény azonban aligha biztató.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtök reggel közölte, hogy a bruttó hazai termék (GDP) volumene az idei harmadik negyedévében 0,6 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A KSH adatai szerint ugyanakkor az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye stagnált, vagyis nem változott. Így az idei első három negyedévben a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal múlta csak felül az előző év azonos időszakit. (Minden esetben a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatokat közöltük).
Évek óta tartó stagnálás
Virovácz Péter az éves bázisú növekedésről elmondta: 0,6 százalékos éves bázisú növekedés azonban aligha nevezhető kirobbanónak. „A friss adat egyben azt is jelenti, hogy a magyar gazdaság továbbra is képtelen kitörni az évek óta tartó stagnálásból. Egy jobb periódust egy rosszabb követ, vagyis megy az oldalazás” – tette hozzá az elemző.
Szerinte a tavaly év végén felvázolt várakozásokhoz képest, de még az idén félévkor jósolthoz képest is kiábrándító teljesítményt látunk 2025-ben. Virovácz Péter szerint valami meglepően óriási hajrára lenne szükség ahhoz az utolsó negyedévben, hogy az idei év növekedése jobb legyen, mint amit tavaly láttunk (0,6 százalék). „Egyelőre ennek azonban nem igazán látszódnak a jelei” – vélekedett.
Ehhez kapcsolódóan: Uniós felzárkózás: a sor végén kullog Magyarország
A KSH gyorstájékoztatóiban általában kevés részletet oszt meg a mögöttes folyamatokról. Amit azonban megtudhattunk a mostani tájékoztatóból az teljesen összhangban van azzal, amit az előzetes ágazati adatokból sejteni lehetett. A KSH szerint a mezőgazdaság és az ipar visszafogta a gazdaság összteljesítményét.
Az agráriumhoz nem volt kegyes idén az időjárás (késői fagy, aszály), de a növénytermesztés mellett az állattenyésztés is rossz évet fut, hiszen ez a szektor megsínylette a madárinfluenzát és a ragadós száj- és körömfájás járványt is.
Virovácz szerint az ipart továbbra is a külső kereslet hiánya húzza vissza. Az építőiparról nem tesz említést a KSH. „Itt az augusztusi beszakadás után vélhetően elég nagy a bizonytalanság a szektor növekedési hozzájárulását tekintve, de úgy gondoljuk, hogy ez a szektor is inkább fékezhette a gazdasági teljesítményt” – tette hozzá.
Pozitív színben továbbra is egyedül a szolgáltatószektor tűnik fel és ezen belül is legfőképpen az információ, kommunikáció ág teljesítménye a domináns. A szakember szerint könnyen lehet, hogy ennek köze van az mesterséges intelligencia forradalmához, amely napjainkban zajlik. Virovácz Péter optimista szcenáriója szerint idén 0,5 százalékkal nőhet a gazdaság.
Jövőre talán
Az MBH elemzése szerint a KSH közleménye nem okozott meglepetést abból a szempontból, hogy mely ágazatok hogyan hatottak a növekedésre, termelési oldalon a növekedéshez leginkább a szolgáltatások járultak hozzá pozitívan, az ipar és a mezőgazdaság teljesítménye visszahúzta a gazdaságot.
A bank elemzői, Rodic Ádám és Sümegi Ákos szerint a termelési oldalon a növekedést elsősorban a szolgáltatási szektor húzhatta, amelyet a háztartások élénkülő fogyasztása támogathatott. Az elmúlt negyedévekben tapasztalt reálbér-emelkedés, újabb adómentességek és támogatott hitelek, valamint az infláció fokozatos mérséklődése érezhetően javította a lakossági bizalmat, ami a vendéglátásban, kiskereskedelemben és általánosan a szolgáltatásokban is éreztethette hatását.
„Azt gondoljuk, hogy az építőipar negatívan járulhatott hozzá a teljesítményhez. Az ágazatban a nyári hónapokban tapasztalt jelentős, vélhetően egyszeri visszaesés is fékezte a GDP-t, amit részben az állami beruházások visszafogottsága magyarázhat” – tették hozzá. Szerintük a következő negyedévekben az építőipar magára találhat, amin az Otthon Start Program és az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv vonatkozó részei is segíthetnek.
Ehhez kapcsolódóan: Az uniós támogatások nélkül a beruházások is beszakadtak
Az ipari termelés a gyenge külső kereslet és az európai konjunktúra lassulása miatt tovább zsugorodott. A feldolgozóipar exportorientált alágazatai – különösen az autóipar és az elektronikai termelés – a német és más nyugat-európai piacok gyengélkedése miatt visszafogott teljesítményt nyújtottak.
Az elemzők szerint az ipart leginkább a beinduló akkumulátor- és járműipari gyárak beindulása támogathatja jövő évtől. A mezőgazdaság sem tudta érdemben támogatni a növekedést: a nyári aszály negatívan érintette a hozamokat, így a szektor hozzájárulása inkább negatív lehetett.
„A felhasználási oldalról nézve továbbra is a háztartási fogyasztás jelentette a gazdasági teljesítmény fő hajtóerejét, míg a beruházások visszaesése folytatódhatott” – vélekedtek az elemzők. Nagy valószínűség szerint a külkereskedelem GDP-hez való hozzájárulása is legfeljebb gyengén pozitív lehetett: az export a gyenge külső kereslet miatt mérséklődött, amit a szeptemberi külkereskedelmi adatok is alátámasztanak, miközben az importot a belső kereslet élénkülése kissé felfelé húzhatta.
Miközben a bérdinamika valamelyest lassult, várhatóan a fogyasztás lesz továbbra is a legfontosabb motorja a gazdasági növekedésnek, amit a fogyasztási hitelek dinamikus bővülése is támogat. Az elemzők szerint a beruházásoknál lassú stabilizálódásra 2026-tól lehet számítani, ahogy az ipari termelés javulására is.
Ehhez kapcsolódóan: A zöldségek ára 245, a kenyéré 262 százalékkal nőtt Magyarországon tíz év alatt
Kell a béke a gazdaságnak is
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint a gazdasági növekedés gyorsulásához békére van szükség. A tárca szerint a szomszédunkban zajló háború elhúzódása, az EU rendkívül kedvezőtlen vámmegállapodása és Brüsszel háborúpárti politikája gátolja a gazdaság növekedését.
„Amíg ez nem változik, addig ez a növekedési ütem a reális, a gazdasági növekedés gyorsulásához és az európai konjunktúrához békére van szükség” – közölte az NGM. A teljes közlemény itt olvasható.
