A sajtó által korábban előre jelzettnél valamivel fajsúlyosabb tárcát szán a magyar Várhelyi Olivérnek az Európai Bizottság elnöke, ám mivel az egészségügy speciális tudást igényel, a főnök ajánlata könnyen mérgező ajándék lehet. Von der Leyen listája olyan politikai egyensúlyon alapul, amelyet nehéz lesz megbontani.
Sokat elárul az Európai Bizottság elnöke által kedden bemutatott biztosjelölti listáról és a hozzájuk rendelt tárcákról, hogy az európai pártcsaládok többsége csak egy dolgot kifogásolt benne, de azt nagyon. A szocialisták, a liberálisok, a zöldek és a szélsőbaloldaliak szemét a leginkább az csípi, hogy az Európai Bizottság egyik kulcspozíciója első ízben egy általuk euroszkeptikusnak, sőt egyesek szerint szélsőjobboldalinak tartott párt, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) színeiben politizáló olasz Raffaelle Fittónak juthat, legalábbis Ursula von der Leyen szándékai szerint.
Fittót nehéz lesz kigolyóznia a progresszív pártoknak
A négy pártfrakció első reakciói mind azonos irányba mentek: a döntés komoly hiba és érthetetlen, mert a Giorgia Meloni pártja által dominált ECR nem volt része annak az Európa-párti platformnak, amely júliusban újraválasztotta Ursula von der Leyent a bizottság élére. A jelek szerint azonban az elégedetlenkedők nem sokat tehetnek, valószínűleg le kell majd nyelniük azt a békát, amit Fittónak a hat ügyvezető bizottsági alelnök egyikévé történő kinevezése jelent.
Először is, a legnagyobb frakció, a választásokon győztes Európai Néppárt már egy ideje összeszűri a levet az ECR-ral, és nem okoz számára nagy meghasonlást az, hogy Meloni embere fajsúlyos szerepet kapjon a következő bizottságban. Márpedig az EPP nélkül a centrum és a baloldal már messze nem elég erős ahhoz, hogy szembeszálljon Von der Leyen választásával. Másodszor: lehet, hogy Fitto – akire most a legtöbben lőnek – egy kisebbségben lévő pártcsaládot képvisel, de attól még az egyik legnagyobb uniós tagállam, Olaszország jelöltje, és mint ilyen, nagyon fontos helye van a bizottság összetételét jellemző bonyolult egyensúlyban.
Harmadszor: ha a szocialisták és a liberálisok a szakbizottsági meghallgatáson ki akarják szórni az olaszt, akkor kamatostul visszakaphatják a kölcsönt, mert az ő jelöltjeik is hasonlóan járhatnak. A biztosjelöltek jóváhagyásához ugyanis az őket meghallgató szakbizottsági tagok legalább kétharmadának a támogatása szükséges, ennyi képviselőt maga mögött tudó témafelelősnek (koordinátornak) kell elfogadnia a jelöltet. Márpedig ez a többség – mutatnak rá parlamenti források – nem jön össze az ECR nélkül és vice versa, ezért a maximum, amit a finnyáskodó pártok elérhetnek, hogy portfóliócserére kerül sor, ami persze a jelölt meghallgatásától függ.
De a bizottság elnöke is tett arról, hogy megnehezítse azoknak a dolgát, akik legszívesebben darabokra szednék szét már az első lépéseknél bukdácsoló új csapatát. „Minden nagyobb pártcsalád meg lett vásárolva” – jegyezte meg a Szabad Európának egy parlamenti bennfentes, arra célozva, hogy Ursula von der Leyen minden nagyobb és releváns pártcsaládból bevett egy vagy több politikust a hat ügyvezető alelnöke, mondhatni, a hierarchia csúcsán lévő biztosok közé. A szocialisták és a liberálisok két-két, az ECR és a Néppárt egy-egy alelnöki posztot kapott széles felelősségi területtel úgy, hogy a testület elnöke is néppárti. „Ursula kijátszotta egymás ellen az összes frakciót. Ha kiemeled Fittót, az egész összedől” – vélekedett a már idézett parlamenti megfigyelő.
Ráadásul egy ügyes húzással Von der Leyen azzal kompenzálta a nemek közötti paritás hiányát (csak 40 százalék a női biztosok aránya, azaz 11 fő), hogy a hat ügyvezető alelnök közül csak kettő férfi, a többi nő.
Ehhez kapcsolódóan: Meglepetések az új bizottság összetételében, Várhelyi az egészségért felel majd
Kényes egyensúly, egy-két gyenge láncszemmel Von der Leyen csapatában
Ezért egyesek arra számítanak, hogy mivel a Von der Leyen-csapat annyira kényes politikai, földrajzi és nemek közötti egyensúlyon alapul, hogy a végén igazán senkinek sem áll majd érdekében felborítani azt. Ergo egy-két gyenge láncszemet (értsd jelöltet) odavethetnek a képviselők közé – ami elkerülhetetlennek tűnik –, és ezzel kihúzzák a dolog méregfogát. Ez a forgatókönyv annyira szépen hangzik, hogy az ember már komolyan kételkedik benne. De ha mégis elfogadjuk ezt a logikát, a kérdés már csak az, hogy kik lesznek a második Von der Leyen-bizottság leggyengébb és ezért beáldozható láncszemei. Jelöltekből egyébként nincs hiány, bár érdemes a jelöltek politikai hátterét is szemügyre venni. Bár még korai lenne minden találgatás – hiszen a meghallgatás eredménye nincs eleve determinálva –, a leggyakrabban a máltai (szocialista), a magyar és a szlovén jelölt nevét emlegetik.
Elmondható, hogy a második biztosi mandátumra jelölt Várhelyi Olivér az egészségügyi és a kissé furcsán hangzó állatjóléti tárcával egy fokkal jobban járt, mint ha a többnyelvűségért, az oktatásért és a sportért felelős portfóliót kapta volna főnökétől. Ilyen tárca egyébként nem is létezik, bár azt nem lehet kizárni, hogy egy korábbi stádiumban megfordult a listát összeállítók fejében. A két feladatkörben amúgy közös, hogy egyik sem tartozik – legalábbis teljesen – uniós hatáskörbe, hanem alapvetően tagállami kompetencia.
Egy jó és több rossz hír Várhelyinek
Az egészségügy ugyanakkor jelentős lökést kapott a koronavírus-járvány óta, amikor is rövid időn belül kiderült, hogy egy határok nélküli és a négy szabadság elvén nyugvó közösségen belül lehetetlen fertőző betegségekkel megbirkózni. Ráadásul az EU az elmúlt években kiszervezte gyógyszergyártásának egy részét is az EU-n kívülre, így közegészségügyi és biztonsági kérdéssé vált a gyógyszerellátás belülről történő megoldása, de legalábbis a függőség csökkentése.
Várhelyi számára ezért elvileg jó hír, hogy egy dinamikusan fejlődő és az utóbbi években, a Covid-járvány óta rengeteg kezdeményezést megért politikai területet felügyelhetne a Von der Leyentől kapott megbízólevelének tanúsága szerint két női ügyvezető alelnök, a spanyol Teresa Ribera és a román Roxana Minzatu vezetése alatt.
A levél egy sor feladatot felsorol, amely kinevezése esetén a magyar biztosra vár. Ezek közül is legfontosabb az egészségügyi unió kiteljesítése, de ugyancsak nem elhanyagolható jelentőségű ügy a létfontosságú gyógyszerek hiányának felszámolása, a gyógyszerreform levezénylése, a dohányzásra vonatkozó szabályozás felülvizsgálata, a rákellenes stratégia végrehajtása vagy az élelmiszer-biztonsági szabályok reformja. Feladata lehet továbbá a kórházak és egészségügyi intézmények kiberbiztonságára vonatkozó stratégia kidolgozása, és – ami egyes körökben máris gúny tárgyát képezi, de annál jóval komolyabb dolog – az állatjóléti szabályok továbbfejlesztése (ez közvetlenül hathat az állattartókra is).
Az egészségügyi portfólió megfigyelők szerint mégis mérgezett ajándék lehet Várhelyi számára, hiszen hiányzik az a speciális képzettsége és tudása, amely alapján magabiztosan állhat egy olyan szakbizottság kérdései elé, amelyben több szakmabeli és orvos is van, például a Tisza Párt képviselője, Kulja András, hogy csak egy nevet említsünk. Érdemes megjegyezni, hogy az előd, a ciprusi Sztella Kiriakídisz korábban praktizáló orvos volt, így őt nem volt könnyű zsebre vágni.
Az európai zöldek társelnöke, a holland Bas Eickhout kedden a névsor ismertetése után meg is üzente Várhelyinek, hogy „jól teszi, ha azonnal nekilát az olvasásnak és a felkészülésnek”, mert kemény kérdezz-felelekre számíthat. De a jelenlegi bővítési biztosnak enélkül is van éppen elég problémája a képviselőkkel, akik bizonyára nem felejtik el neki, hogy egy óvatlanul bekapcsolva hagyott mikrofon tanúsága szerint egy ízben lehülyézte őket, és több más botrány is végigkísérte a tevékenységét, elhomályosítva talán bizonyos eredményeket. „Várhelyi nem volt éppen a legkompetensebb biztos” – jegyezte meg a zöldek társelnöke.
Mások, így a centrista-liberális Renew parlamenti frakcióvezetője, Valérie Hayer arra figyelmeztetett, hogy Várhelyi jóváhagyása nagyban függhet attól, hogy miként foglal állást a nők reprodukciós jogainak és más olyan jogoknak a kérdésében, amelyekben az őt jelölő magyar kormány az európai politikai fősodor szerint nem éppen elfogadható nézeteket képvisel.
Várhelyi számára további hendikepet jelent, hogy ő annak az Orbán Viktornak a jelöltje, akit az EP progresszív többsége Európa ellenségének, a demokrácia lebontójának és Putyin trójai falovának tart. Orbán korábbi első számú jelöltjeit is vagy lefokozták, vagy megbuktatták, és azóta a helyzet, ha lehet, még tovább romlott. A magyar biztos dolgát az is megnehezíti, hogy az egyetlen Fittót kivéve a többiektől eltérően nem élvezheti a nagy pártok által nyújtott politikai védőernyőt, így másoknál eleve sebezhetőbbnek tűnik akkor is, ha derekasan beleáll a kihívásba, és felkészül a legkorábban október közepén esedékes parlamenti meghallgatásra.
A 27 bizottsági tag közül 14-en az Európai Néppártot, hatan a centristákat és a liberálisokat, öten a szocialistákat képviselik, és egy-egy biztosa lehet az ECR-nak és a Fideszt is magában foglaló patriótáknak.
Ehhez kapcsolódóan: Éppen ott nem foglalta el a kormány Brüsszelt, ahol a legfontosabb lenne
