Egyértelmű bizonyítékok mutatnak arra, hogy az orosz hadsereg háborús bűncselekmények ezreit követte el a már több mint tíz hónapja tartó totális ukrajnai fegyveres konfliktusban, tekintet nélkül a nemzetközi jog előírásaira.
Ukrajna már több mint 58 ezer esetleges háborús bűncselekmény ügyében indított eljárást, ezek között van gyilkosság, emberrablás, válogatás nélküli bombázás, szexuális támadás.
Az AP amerikai hírügynökség nyilvános adatbázisok alapján független vizsgálat keretében megerősített mintegy hatszáz olyan incidenst, amely minden jel szerint sérti a nemzetközi hadijogot. Ezek némelyikében civilek tucatjait vagy százait gyilkolták meg.
Karim Khan, a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze bűnügyi helyszínnek nevezte Ukrajnát.
A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, mert bár az ukrajnai az egyik legjobban dokumentált háború az emberiség történelmében, a tetteseket aligha lehet a közeljövőben bíróság elé állítani. Egyrészt a harctéren nehéz betonbiztos bizonyítékokat gyűjteni az elkövetett bűncselekményekről, másrészt az érintett orosz katonák és parancsnokok nagy többségét nem sikerül elfogni.
Civilek a háborús kereszttűzben
Még az eredményes büntetőeljárásoknak is megvannak a korlátai, ahogy azt például a 21 éves Vagyim Sisimarin esete is mutatta. Ő volt az első orosz katona, aki ellen háborús bűncselekmény miatt indult eljárás Ukrajnában az invázió kezdete óta. Márciusban került őrizetbe, és májusi tárgyalásán bűnösnek vallotta magát egy 62 éves, fegyvertelen civil megölésében. Első fokon életfogytiglanra ítélték, majd a fellebbezés nyomán ezt 15 év börtönbüntetésre mérsékelték.
Problémás ugyanakkor, hogy az ügyészség nem tudott vádat emelni Sisimarin felettesei ellen. Ukrajna március óta több mint hatszáz orosz személyt nevezett meg gyanúsítottként, köztük számos magas rangú politikai és katonai vezetőt, így Szergej Sojgu védelmi minisztert is. Eddig a legbefolyásosabb szereplők rendre elkerülték a felelősségre vonást.
„Borzalmas lenne egy olyan forgatókönyv, amelyben a végén néhány alacsonyabb rangú katonát vagy milicistát elítélnek háborús és emberiség elleni bűnök miatt, miközben a vezetők megússzák” – szögezte le Philippe Sands brit emberi jogi ügyvéd.
A Kreml következetesen és határozottan tagadja a vádakat. Vaszilij Nebenzia orosz ENSZ-nagykövet azt hangoztatta minden bizonyíték ellenére, hogy egyetlen civilt sem gyilkoltak vagy kínoztak meg a Kijev környéki Bucsában, ahol jól dokumentáltan tömegmészárlást hajtottak végre a megszállók.
„Egyetlen helyi sem szenvedett el semmilyen erőszakcselekményt” – mondta, hamisítványnak nevezve az utcán heverő holttestekről készített számos fényképet és videót.
Az AP adatbázisa részletes betekintést enged a háború szörnyűségeibe, habár nem egy átfogó jelentés, csak azon eseteket tartalmazza, amelyek fotóval, videóval vagy szemtanúk vallomásával igazolhatók.
Felsorolnak 93 támadást iskolák ellen, ezekből 36 esetben gyerekek is meghaltak, illetve nagyjából kétszáz, civilek meggyilkolásáról, kínzásáról, elrablásáról, megerőszakolásáról szóló incidenst. Jól dokumentálták számos templom, kulturális központ, kórház, élelmiszerüzem és energetikai létesítmény lerombolását, valamint kazettás bombák használatát sűrűn lakott területeken.
Az amerikai hírügynökség arról számolt be, hogy a civilek által menedékként használt mariupoli színház elleni légicsapásoknak valószínűleg több mint hatszáz halálos áldozata volt. Az invázió első harminc napjában 34 egészségügyi intézményt ért támadás, ami ugyancsak előre megfontolt szándékra utal.
Ezeken felül több száz olyan potenciális háborús bűncselekményről is tudni, amelyekről nem állnak rendelkezésre efféle szilárd bizonyítékok.
„Ez sérti a hadijogot. Ha valaki megsebesül, joga van orvosi ellátásra. Kórházakat nem lehet támadni, ez a nemzetközi jog legrégebbi szabálya” – közölte Stephen Rapp volt amerikai szakdiplomata.
Szakértők szerint Vlagyimir Putyin elnök Oroszországa gyakorlatilag teljesen figyelmen kívül hagyja a genfi egyezmények és az ICC-t létrehozó római statútum előírásait.
„Ezek a jogsértések nem egyes lator egységek cselekedetei, sokkal inkább részei a visszaélések mélységesen zavarba ejtő mintázatának, amelyet láttunk Oroszország korábbi katonai beavatkozásai során is, Csecsenföldön, Szíriában és Georgiában” – mutatott rá Beth Van Schaack egykori amerikai nagykövet.
A moszkvai rezsim vezetőit azonban aligha fogják tudni nemzetközi bíróság elé állítani, hacsak valami módon nem történnek forradalmi változások Oroszországban.
