Jelenleg kísérleti fázisban van Ukrajnában egy eljárás, amely segítségével cementté őrölnék az orosz légicsapások után hátramaradt romtörmelékeket.
Az évek óta folyó, orosz légicsapások után hátramaradt betontörmelékek hatalmas problémát jelentenek Ukrajnában.
„Ezeket hulladéklerakóba sem lehet vinni, lyukak lefedésére sem lehet felhasználni, mert túl sok van belőlük, és pont ezért csak simán figyelmen kívül sem hagyhatjuk ezeket ” – mondja Leon Black a Szabad Európának. A Leeds-i Egyetem építőanyag-szakértője az S3RoU (Ukrajna biztonságos, fenntartható és gyors újjáépítése) kezdeményezés egyik vezetője. A brit, ukrán és holland mérnökök által vezetett projekt célja, hogy a háborús romokat építőanyagokká alakítsák.
„Oroszország inváziója előtt nem fordítottak nagy figyelmet az újrahasznosításra” – mondja Black, hiszen Ukrajna bővelkedik a betongyártáshoz használt kő- és ásványi nyersanyagokban. „A konfliktus élesen rávilágított arra, hogy egyszerűen túl sok a törmelék ahhoz, hogy eltemessék ezeket a hulladéklerakókban vagy alacsony minőségű alkalmazásokhoz használják fel.”
Az S3RoU projekt új technológiát alkalmaz a betontörmelék zúzására, „ballisztikus szétválasztására” és hevítésére, így visszaállítva annak alkotóelemeit: kavicsot, homokot és kiszáradt cementpasztát.
A folyamat ahhoz hasonlítható, mintha egy tortát lisztté, cukorrá és tojássá bontana, amelyekből újabb desszertet lehet sütni.
A projektben résztvevő tudósok szerint az így előállított adalékanyag 30 százalékkal olcsóbb lesz, mint a sima cementkeverék, és a legtöbb építési alkalmazásban fel lehet majd használni.
A törmelék felaprítása csak a cementgyártás során kibocsátott szén-dioxid töredékét eredményezi, amely az üvegházhatású gázkibocsátás 8 százalékáért felelős világszerte.
Az S3RoU projekt végső célja egy „teljesen mobil, teherautóra szerelt betonkinyerő” állomásflotta létrehozása, amelyeket Ukrajna egész területén egyik helyszínről a másikra lehet majd szállítani, hogy a törmeléket zsákos cementté őröljék.
Az egyik ilyen feldolgozóüzem tesztelése idén nyáron kezdődött meg Ukrajnában, és jelenleg Kijev külvárosában zajlanak a kísérletek. Olyan bemutató termékeket terveznek, mint például a feldolgozott törmelékből készült, QR-kóddal ellátott betonburkoló kövek, amelyek az újrahasznosítást hivatottak népszerűsíteni.
Ha Ukrajnában megvalósul a romtörmelékek nagy mennyiségű újrahasznosítása, akkor az egyik legnagyobb veszélyt a bombák által szétroncsolt azbeszt jelenti majd. A rákkeltő ásványi anyagot 2005 óta tiltják az építőiparban az EU-ban, de Ukrajnában csak 2022-ben tiltották be, és az ország egész területén elterjedt.
Black szerint egy ígéretes kézi azbesztdetektor fejlesztése már folyamatban volt, de a mögötte álló vállalat végül visszavonta a terméket. „Így visszatértünk a tervezőasztalhoz, vissza a kiindulási pontra, ami a probléma kezelését illeti” – mondja.
Olekszij Hunyak, a brit finanszírozású projekt egyik ukrán résztvevőjének lvivi otthonát szinte porig rombolta egy orosz rakéta.
Az ukrán tudós úgy véli, az újrahasznosítási projekt „közvetlenül hozzájárul Ukrajna biztonságos és gyors helyreállításához, mivel segít nekünk a bontási törmeléket rugalmas újjáépítéshez felhasználható erőforrássá alakítani”.