A nem nemet, az igen pedig igent jelent két ember intim kapcsolatában – ezt a mondatot szeretné paragrafusokba önteni az európai politika. A folyamatnak különös jelentőséget adott a spanyol csókbotrány, amikor a labdarúgó-szövetség elnöke szájon csókolta az egyik játékost. Hogy annak a történetnek mi lesz a vége, azt egyelőre nem tudjuk, az Európai Bizottság elnöke azonban már új jogszabályról beszél, az EP-képviselők pedig indulatos vitában küldték el melegebb éghajlatra az erőszaktevő spanyol sportvezetőt és mindenkit, aki hasonló viselkedést tanúsít.
Bár a spanyol női labdarúgó-válogatott megnyerte augusztusban a női labdarúgó-világbajnokságot, egészen biztosan nemcsak ez lesz a legemlékezetesebb történés a tornáról, hanem az is, hogy a spanyol szövetség elnöke, José Rubiales a díjátadón szájon csókolta az egyik spanyol játékost, Jenni Hermosót. Az ügy óriási hullámokat vetett, jelenleg ott tartunk, hogy Rubialest először a FIFA felfüggesztette a posztjáról, aztán lemondott, majd – miután Hermoso panasza nyomán az államügyészek szexuális zaklatással és erőszakkal vádolták meg – egy bíró lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el vele szemben, és megtiltották neki, hogy kétszáz méteren belül megközelítse a focistát.
Az ügy szép lassan elérte az európai politika ingerküszöbét is. Legalábbis nagyon sokan biztosak abban, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke évértékelő beszédében nem véletlenül helyezte előkelő helyre a nemek közti egyenlőséget. Von der Leyen az Európai Parlament plenáris ülésén a következőket mondta: „Szeretnék köszönetet mondani önöknek azért a korszakalkotó és úttörő munkáért is, amelyet a nemek közti egyenlőség terén végeztünk. Nőként ez sokat jelent számomra. Végigvittünk olyan kezdeményezéseket, amelyekről sokan azt gondolták, hogy örökre megrekedtek, például a nők vezetőtestületi tagságáról szóló irányelvet vagy az EU történelmi jelentőségű csatlakozását az isztambuli egyezményhez. A bérek átláthatóságáról szóló irányelvvel jogszabályba foglaltuk azt az alapvető elvet, hogy egyenlő munkáért egyenlő bér jár. Semmilyen érv nincsen arra, hogy azonos típusú munkáért miért járna egy nőnek alacsonyabb bér, mint egy férfinak.”
A bizottság elnöke szerint a munka még nem ért véget, jelenleg is a döntéshozók előtt van a nők és lányok elleni erőszakkal szembeni küzdelemről szóló javaslat, sőt még legalább egy téren is új szabályozást szeretne Von der Leyen. „Ezt az alkalmat is megragadom, hogy elmondjam: szeretném, ha egy másik alapelvet is jogszabályba foglalnánk: ha valaki nemet mond, az nemet jelent. Erőszakmentesség nélkül nem valósulhat meg valódi egyenlőség” – jelentette ki az elnök, aki nagy tapsot kapott.
Ehhez kapcsolódóan: Szigorították a családon belüli erőszakkal szembeni jogszabályokat Bulgáriában
Erőszak és szégyen
Már konkrétan a Rubiales-ügy miatt, nem sokkal az elnöki értékelő után a képviselők is elmondták a véleményüket. Egy német képviselő, Maria Noichl vetette fel, hogy beszélni kellene a témáról. A politikus azzal indokolta ezt, hogy szerinte sokan még mindig nem értik, miről van szó. „Egyetlen lopott csók is erőszaknak számít. Rubiales sem értette hosszú ideig, mi a probléma, a szégyennek a másik oldalon kell megjelennie” – fogalmazott.
Még határozottabban fogalmazott Malin Björk. A svéd baloldali képviselő ezt mondta: „Takarodjanak el innen és máshonnan is a Rubiales-félék, nagyon fontos, hogy a női sportokat ezen emberek nélkül élvezhessük.”
A belga Assita Kanko is arról beszélt: el kellene végre jutni oda, hogy ne kelljen állandóan arról győzködni mindenkit, hogy a nem nemet jelent. A képviselő hozzátette, hogy a sporton belül és kívül is fenyegetések érik a nőket, „akárhol állnak a ranglétrán, de a jogszabály egyedül nem jelent megoldást, a hozzáálláson kell változtatni”.
Több szempontból is hitelesnek kell tekinteni a lengyel Tomasz Frankowski hozzászólását. Ő ugyanis – bár jelenleg EP-képviselő – egykor profi labdarúgó volt, csatárként játszott. A lengyel Ekstraklasában 302 meccsen szerzett 168 góljával ő a liga minden idők harmadik legtöbb gólt szerző játékosa, négyszer volt gólkirály a bajnokságban.
„Szörnyű, hogy a sportban, ahol az egyenlőség elvét kellene megvalósítani, pont az ellenkezője történik. Ez nagyon káros, de létezik erőszak a klubokban, amatőr szinten is, csapatsportokban különösen” – magyarázta Frankowski.
A törvény ereje
Az Ursula von der Leyen által említett és a képviselők által hivatkozott új jogszabály egy irányelv lesz, amelyről az Európai Bizottság nevében Elisa Ferreira kohéziós biztos nem sok részletet árult el. Konkrétumként annyit említett, hogy a menedzsereket, munkahelyi vezetőket tovább kell képezni annak érdekében, hogyan ismerjék fel a munkahelyen a szexuális zaklatást. Elmondta, hogy a bizottság magas szintű munkacsoportot hozott létre a nemek közti egyenlőség előmozdítása érdekében a sportban. Ugyancsak az eredmények között említette, hogy tavaly egy női edzőt választott a bizottság az európai sporthét nagykövetének. Hozzátette, hogy a nők elleni és a családon belüli erőszakkal szembeni fellépés kulcsfontosságú, ezért volt nagyon fontos, hogy az EU csatlakozott az isztambuli egyezményhez.
Visszatérve a képviselői véleményekhez: a spanyol néppárti Rosa Estaràs Ferragut véleménye szerint „ahogy a spanyol szövetség elnöke viselkedett, az szégyenletes volt, de a társadalom támogatása a játékos, Jenni Hermoso iránt példamutatónak nevezhető”.
Arról is beszélt, hogy soha nem lenne szabad ismét előfordulnia, hogy valaki így megvessen egy nőt, a nők méltóságát tiszteletben kell tartani, de „hosszú út áll még előttünk, és jó lenne, ha a politikusok is síkra szállnának a nők méltósága mellett”.
Az osztrák szociáldemokrata Evelyn Regner úgy látta, hogy Luis Rubiales csókja akaratlan volt, de akkor is hatalommal való visszaélésnek, erőszaktételnek kell felfogni, mert hiányzott a beleegyezés, „csak az igen jelent igent”.
Indulatosan fogalmazott a francia liberális Laurence Farreng: „Egy férfi soha többé nem szennyezheti be a nők győzelmét.” Aztán sorolta a visszásságokat: egy női sportoló egy év alatt keres annyit, mint egy férfi egy hónap alatt, kevés a női bíró, a sportági vezetésekben is alig van nő, ezért „rá kell kényszeríteni a szövetségeket, hogy biztosítsák a nemek közti egyenlőséget a döntéshozatal során”.
