A nyilvánosság bevonása nélkül adtak át egy CATL által bérelt üzemet, amelynek előzetesen a tervét sem jelentették be. A Debrecenben akkumulátorgyárat építő kínai cég már másodszor módosítja a környezethasználati engedélyét, de még mindig sok a kérdőjel a gyár vízigénye és a magzatkárosító hatású NMP-kibocsátása körül.
A vállalat azt állítja: hatékony technológiát dolgoztak ki az oldószer visszanyerésére, és azon vannak, hogy csökkentsék a vízfogyasztást is. A bíróság eközben újabb 1,1 millió forint befizetését írta elő az akkugyár környezethasználati engedélyét megtámadó civileknek, akik a legutóbbi adománygyűjtésük után másodszor is sikerrel vették az akadályt.
Habár lassan másfél éve bírósági per zajlik a Debrecen Déli Gazdasági Övezetében akkumulátorgyárat építő kínai CATL vállalat üzemének környezethasználati engedélyéről, a beruházás továbbra is a tervek szerint halad, sőt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter július 7-én a közösségi oldalán bejelentette: már van olyan része a gyárnak, amelyet át is adtak. „Jó hír, hogy a CATL gyárának első egységét az elmúlt hónap végén már átadtuk, itt összesen negyvenezer négyzetméternyi épületről van szó, amelyből kilencezer négyzetméter szolgálja a gyártást, harmincezer négyzetméter a raktározást és az irodai háttérfunkciókat” – közölte. A miniszter szerint ebben az épületben két gyártósort helyeznek el, a jövő év elején pedig már a próbagyártást is meg tudják kezdeni.
A bejelentés súlyához képest Szijjártó szavai kevés sajtóérdeklődést váltottak ki. A magyarországi nagyberuházásokat jellemzően ünnepélyes keretek között, vezető helyi és országos politikusok társaságában, a kormányközeli média munkatársainak jelenlétében szokták átadni. A CATL az eddig nyilvánosságra hozott adatok szerint Magyarország történetének legnagyobb volumenű beruházása, a Szijjártó által említett átadásról mégsem találtunk egyetlen hírt, fotót vagy sajtóközleményt sem.
Szijjártó Péter videójának közzététele után megkérdeztük a CATL-t, hogy pontosan mit adtak át, és miért nem kommunikáltak semmit róla. A kínai cég rövid válasza így hangzott: „Az Inpark Szigma Kft. által bérbe adott épületet a CATL átvette, jelenleg még folyamatban van a gyártósorok elhelyezése, erről egyelőre a CATL nem kívánt proaktívan nyilatkozni.”
Még a nevében is titkolták, hogy akkumulátorokat szerelnek össze
Idén januárban a Debreciner érdeklődése nyomán derült ki, hogy a magyar Inpark Szigma Kft. akkumulátor-összeszerelő üzemet épít Debrecenben a CATL beruházása mellett. A kormányhivatal honlapján a beruházásnak az elektromobilitást biztosító újratölthető energiatároló (ELBUE) modul összeszerelő üzem fantázianevet adták, a projektet előzetesen be sem jelentették, az Inpark csak azután adott ki hírt az üzemről, miután a Debreciner elkezdett kérdezősködni az építkezésről. Később a CATL is kiadott egy közleményt, amelyben azt írták: a fejlesztés nem része az ő akkugyár-beruházásuknak, a növekvő üzleti igények miatt döntöttek a bérlés mellett. Tájékoztatásuk szerint elsősorban raktározásra, kisebb részben mechanikai összeszerelésre használják az épületet.
Csökkentik a magzatkárosító oldószer kibocsátását
Az Inpark Szigma Kft. épületének bérlése miatt a CATL nemrég benyújtotta kérelmét debreceni akkumulátorgyára környezethasználati engedélyének módosítására. A kormányhivatal ezzel kapcsolatos közleménye szerint a csarnokban a kínai cég más telephelyén gyártott akkumulátorcellák modullá történő összeszerelését tervezik.
A csatolt dokumentáció szerint a bérléssel a 40 gigawatt gyártókapacitás (ez az első ütem, végleges formájában 100 gigawattórát tervez a CATL) 49,2 gigawattórára nő. A vízszükséglettel kapcsolatban azt írják: a saját telephely átlagos vízigénye napi 3378, csúcsvízigénye pedig napi 6232 köbméter lesz. A bérelt telephely vízszükséglete jóval kevesebb, átlagosan napi 34, csúcsvízigénye pedig napi 414 köbméter.
Az anyagból kiderül még, hogy a bérléssel növelik a telephely területhasználatát, a bérelt üzemrészben négy új pontforrást, valamint új zajforrásokat üzemeltetnének, hulladékkezelési tevékenységet azonban a bérelt részen nem folytatnak. Azt is közölték, hogy a P19-es pontforrásnál a magzatkárosító hatású NMP oldószer kibocsátását köbméterenként húsz milligrammról tízre csökkentik.
A kormányhivatal honlapján közzétettek egy összefoglaló jelentést a klímavédelmi alkalmazkodási intézkedések nyomon követéséről. Ebben azt írják, a felek vizsgálják a szürkevíz (ezen a cég, a kormány és az önkormányzat jellemzően a tisztított szennyvizet érti) nagyobb mértékű felhasználásához szükséges műszaki megoldásokat a saját tulajdonú telephelyrész esetén. Ezek kidolgozását követően pedig ismét – immár harmadszor – módosítják a CATL környezethasználati engedélyét.
Mintha nem stimmelnének a polgármester számai
Arról, hogy a kínaiak kezdeményezték a környezethasználati engedély módosítását, nem a cégtől, nem is a hajdú-bihari kormányhivataltól, hanem Papp Lászlótól (Fidesz), Debrecen polgármesterének közösségi médiás bejegyzéséből értesülhetett a közvélemény. Július 5-én azt írta: az elmúlt egy évben folyamatos egyeztetéseket folytattak a CATL képviselőivel, ennek eredményeképpen a cég bejelentette, hogy jelentősen redukálja a vízfelhasználását, és döntően tisztított szennyvízből fedezi. Az NMP oldószer kibocsátását eközben – a végzettsége szerint jogász – Papp szerint minimálisra csökkentik. „A három pontforrás közül az elsőn a jogszabály által engedélyezhető 150 mg/m3 helyett 2 mg/m3-re, a másodikon engedélyezhető 20 mgC/m3-ről 1,21 mgC/m3-re, a harmadik pontforráson 1 mg/m3-re csökkenti a maximális kibocsátást” – olvasható a bejegyzésben.
Nem találtuk nyomát a CATL által benyújtott dokumentációban a polgármester számainak, a közérthető összefoglaló 78. oldalán pedig teljesen más információ szerepel: „A CATL Kft. az NMP-visszanyerő technológiát úgy módosította, hogy annak kibocsátásait (változatlan térfogatáram mellett) 20 mg/Nm3-ről 10 mg/m3-re csökkentette. A P37 és P38 pontforrások kibocsátási adatai változatlanok maradtak.”
Kíváncsiak voltunk, miért a fideszes politikus, Papp László városvezető, miért nem a cég kommunikálta a nyilvánossággal, hogy milyen változások történnek CATL üzemével kapcsolatban, erről érdeklődő levelünkre azonban a polgármester nem reagált. A kínai cég megkeresésünkre annyit közölt: a CATL a saját kommunikációs stratégiája mentén tesz közléseket, nincs ráhatása mások kommunikációs tevékenységére.
Arról is kérdeztük a CATL-t, hogy milyen fejlesztéssel tudták elérni, hogy csökkenjen a debreceni üzem – magzatkárosító hatású – NMP-kibocsátása. A cég egyrészt közölte, hogy az Inparktól bérelt épületben zajló modul-összeszerelés nem jár NMP-kibocsátással, másrészt szorosan együttműködnek üzleti partnereikkel olyan megoldások kidolgozása érdekében, amelyek csökkentik az NMP-kibocsátást. „A vállalat hatékony NMP-visszanyerési, illetve -kezelési technológiákat alkalmaz az NMP-kibocsátás csökkentésére. Ez regeneráló, abszorpciós, mosó és hasonló műszaki berendezésekkel érhető el. Az alkalmazott technológia részletei megtalálhatók a nemrég benyújtott teljes körű környezeti felülvizsgálati jelentésben” – közölték. Azt is megtudtuk, hogy az Inpark épületének bérlése nem befolyásolja a CATL terveit az akkumulátorgyár második és harmadik ütemére vonatkozóan.
Még nem tudni, mennyire lesz víztakarékos az akkugyár
Ahogy arra Papp László polgármester is felhívta a figyelmet, a CATL vállalta, hogy csökkenti a korábban bejelentett vízigényét. Tavaly júliusban a Debreciner is írt arról, hogy ennek eredményeképpen a környezethasználati engedély első módosítása során az eredeti dokumentumban szereplő napi 3378 köbméterről 3077 köbméterre csökkentették az üzem átlagos vízfogyasztását. Most, a második módosítás során azonban, a saját tulajdonú telephelyrészre vonatkozóan, újra az elsőként közölt 3378 köbméter szerepel az anyagban.
Megkérdeztük a céget, hogy mi történt: újra emelkedett a várható vízfogyasztásuk, vagy csak egy hiba folytán került vissza az eredetileg közölt szám? A CATL a Debrecinernek küldött válaszában leszögezte: nem lesz több a gyár vízfogyasztása. Mint írták, a cég vezetése megértette, hogy a gyár vízfogyasztása a debreceniek egyik fő aggodalma, ezért a vállalat olyan megoldásokon dolgozik, amelyekkel jelentősen csökkentheti a technológiai vízfogyasztást. „Ennek a víztakarékos technológiának a fejlesztése még folyamatban van, bevezetését követően a CATL részletesen kommunikálni fog róla” – közölték. Később, ismételt érdeklődésünkre elárulták: helytálló a dokumentációban szereplő, napi átlagos 3378 köbméter vízigény. Bár ez alapján úgy tűnik, hogy nem csökken a vízigény, a cég az ellentmondást azzal oldja fel, hogy hangsúlyozzák: a víztakarékos technológia fejlesztése még folyamatban van, a jelenlegi engedélyezési eljárás pedig erre a megoldásra még nem terjed ki.
„Végre a nevükre veszik a gyereket” a Mikepércsi Anyák szerint
Megkérdeztük a CATL módosítási kérelméről és Papp László közösségi médiás bejegyzéséről Kozma Évát, a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (Miakö) elnökét. „Nem értjük, miért Debrecen polgármestere magyarázza a CATL bizonyítványát, úgy tudjuk, hogy a marketingtevékenység nincs benne a munkaköri kötelességében” – közölte. Hozzátette: azt sem értik, miért érdemel dicséretet az a gyár, amely végre hajlandóságot mutat arra, hogy betartsa a hazai jogszabályokat, főleg, mert – a civilek álláspontja szerint – még ezt sem teszi meg maradéktalanul. A kormányhivatal honlapjára feltöltött dokumentáció alapján úgy látják, a CATL nem csökkenti a jogszabályban meghatározott mértékűre az NMP kibocsátását több szennyező pontforrás (kémény) esetében sem. Kozma Éva előrelépésként értékeli, hogy bár eddig zárt rendszerről beszéltek az üzem kapcsán, most elismerik, hogy van szennyező kibocsátása, amelyet csökkenteni akarnak a debreceniek kérésére. „Megjegyzem, ezt nem lakossági nyomásra kellene megtenniük, hanem jogszabályi kötelezettségből. Ez nem adomány nekünk, hanem jogos elvárás a szennyező gyárak felé” – fogalmazott.
Kozma Éva arra is kitért, hogy – bár a polgármester erre utalt bejegyzésében – az engedélyező hatóság közleményében nem az áll, hogy a kérelmet a CATL azért adta be, hogy csökkentse az NMP mennyiségét a levegőben, hanem azért, mert „végre a nevükre veszik a gyereket”, az Inpark-beruházást. Ez a Miakö elnökének megfogalmazása szerint „nem akkugyárnak indult, de varázslatos módon pár hónap alatt logisztikai csarnokból azzá lett”.
A civil aktivista közölte: a CATL által benyújtott kérelem szerint a technológiájuk nem tudja felhasználni a tisztított szennyvizet, jelenleg a Debreceni Vízműnél és az önkormányzatnál pattog a labda, ezt a vizet ugyanis nekik kell előállítaniuk. „A benyújtott kérelemben továbbra is csak jövőbeli tervként beszélnek a szürkevíz-technológia alkalmazásáról, a hatályos engedély és a mostani kérelem szerint is kristálytiszta vizet fognak használni, a mi vizünket” – hangsúlyozza Kozma Éva.
A bíróság elutasította a civilek kérelmét, újabb 1,1 millió forintot kell fizetniük
Miközben a beruházás zavartalanul robog a megvalósítás felé, az üzem környezethasználati engedélyéről szóló per vánszorog. Szűk másfél év elteltével a bíróság csak tavasszal rendelte el, hogy vizsgálják meg az akkumulátorgyár hatásterületét. Ez azért fontos kérdés, mert az, hogy az első-, másod-, harmad- és negyedrendű felperesek ezen a területen élnek-e, befolyásolhatja, hogy továbbra is részt vehetnek-e a perben (az ötödrendű felperes a Védegylet Egyesület).
Litresits András, az elsőrendű felperes jogi képviselője a Debrecinernek elmondta: ha a kormányhivatal határozatot hoz a környezethasználati engedély módosítása ügyében, akkor a módosításra is ki fogják terjeszteni a keresetlevelet. Mint mondta, a korábbi módosítás során ugyanezt tették.
Az ügyvédtől megtudtuk – és a Telex a napokban megírta –, hogy a bíróság elutasította a felperes magánszemélyek költségmentesítési kérelmét. Ez azt jelenti, hogy nekik kell kifizetniük a kirendelt szakértők munkadíját, és amennyiben elveszítik a pert, nem is kapják vissza. A Debreceni Törvényszék többek között azzal indokolta a döntését, hogy az egy háztartásban élő személyek havi jövedelme meghaladja a szociális vetítési alapot (28.500 forint), valamennyien rendelkeznek a lakóhelyükön kívül egyéb ingatlannal, valamint nem igazolták, hogy a létfenntartásuk veszélyeztetett lenne a szakértői díj megelőlegezése miatt. A bíróság indokolásában arra is kitért, hogy álláspontjuk szerint a szakértői költség várható összege nem olyan mértékű, hogy annak megfizetése a felek jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentene. A bíróság még arra az áprilisi cikkünkre is hivatkozott, amely szerint a civilek összegyűjtötték az eredetileg előírt egymillió forintos szakértői előleget.
A törvényszék most újabb 1,1 millió forint letétbe helyezését írta elő a felperesek számára. Ennek az az oka, hogy az általuk kirendelt Verrasztó Zoltán és Varga Csaba szakértő összesen bő kétmillió forintra becsülte a várható díjazást. Verrasztó Zoltánnak a levegőtisztaság-védelem, a víz- és földtaniközeg-védelem, a zaj- és rezgésvédelem, továbbá a hulladékgazdálkodás körében, Varga Csabának pedig az élővilág- és tájvédelem szakterület körében kell véleményeznie azt, hogy ténylegesen meddig terjed ki a gyár hatásterülete. A szakértők közül Verrasztó Zoltán hidrogeológus, kartográfus, környezetvédelmi szakmérnök felkérését a felperesek javasolták a bíróságnak.
Az MSZP segítséget ígér, de nem tesz önálló lépéseket
Mivel korábban a Momentum és az MSZP politikusai is számos alkalommal beszéltek arról, hogy támogatják az akkuperben részt vevő civileket, megkérdeztük mindkét párt sajtóosztályát, hozzájárulnak-e pénzzel a négy magánszemély hirtelen keletkezett költségeihez. Megkeresésünkre a Momentumtól nem kaptunk választ. Az MSZP közölte: eddig is és ezután is mindent megtesznek azért, hogy megakadályozzák az akkumulátorgyár szabályozatlan létesítését, Komjáthi Imre pedig az MSZP társelnökeként minden lehetséges módon segíti és képviseli a helyi civilek kezdeményezését a sajtóban és a parlamentben egyaránt. Az MSZP azt is megjegyezte: a perben az első számú felperes Moczok Gyulának az a Litresits András az ügyvédje, aki egyben a párt Nemzeti Választási Bizottságba delegált tagja.
„Ugyanakkor továbbra is tiszteletben tartjuk a civilek azon kérését, hogy a politika ne telepedjen rá az ügyre. Így, ahogy eddig sem, ezután sem fogunk a helyiek kérése nélkül önálló lépéseket tenni. A mai napig bezárólag nem érkezett hozzánk kérés a helyiek részéről, hogy anyagilag is segítsük őket, ezért anyagi támogatást nem nyújtottunk számukra” – közölte a párt.
Ismét sikeres volt a civilek gyűjtése
A felperes magánszemélyek – akik között ott vannak a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület és a Vigyázzunk Életet Adó Vizeinkre Egyesület volt és jelenlegi tagjai is – időközben kampányt indítottak a közösségi médiában az újabb 1,1 milliós szakértői előleg összegyűjtésére. Az utóbbi egyesület Facebook-csoportjában július 20-án be is jelentették, hogy ismét sikeres volt a gyűjtés, megvan a pénz a szakértők kifizetésére. „Újra összegyűlt a pénz, amit a bíró kirótt ránk, hála a sok segítő embernek. Köszönjük szépen mindenkinek a segítséget, akik anyagilag támogatnak és akik jókívánságokkal segítik a perünket, munkánkat” – olvasható az erről szóló bejegyzésben Szemán Judit, Fónainé Pásztor Enikő, Pintye Andrea és Moczok Gyula aláírásával.
Felszínre kell hozni az igazságot, ez motiválja a civil aktivistát
Pintye Andrea nemcsak felperesként, hanem a Debrecenben Hallottam CENZÚRA nélkül Facebook-csoport és a Zebraszerda Mozgalom tagjaként is küzd a debreceni akkumulátorgyártás ellen. A civil aktivista a Debrecinernek elmondta: szerinte egy normális világban nem folytathatnák az építkezést úgy, hogy éppen bírósági eljárás zajlik a beruházás környezethasználati engedélye ellen. „Most a beruházó előnyt élvez a lakossággal szemben” – értékeli a helyzetet. Szerinte arra sincs garancia, hogy a környezethasználati engedély megsemmisítése esetén leállítanák a beruházást.
Arra a kérdésünkre, hogy mi ad még neki erőt a tiltakozásra csaknem két évvel a CATL-beruházás bejelentése után, azt felelte: az igazságot mindenképpen felszínre kell hozni. Úgy látja, nem fenntartható a magyar hatósági gyakorlat, amely jelenleg a jogokat eltiporva teszi lehetővé a gazdaság építését. „Szeretnénk, ha a hatósági gyakorlatot civil kontroll szőné át, mert most nem tapasztaljuk azt, hogy párbeszéd lenne köztünk, a döntéshozók és a hatóság között” – fogalmazott.
