Jelenlegi formájában nem írják alá az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló munkaszerződést a Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Campus Traumatológiai és Kézsebészeti Osztályának dolgozói. A Magyar Orvosi Kamara az országos kórház-főigazgatóhoz fordult a munkaszerződések miatt.
Mint azt a február 22-én kelt, Szabó Zoltánnak, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ elnökének és Ónodi-Szűcs Zoltán stratégiai és gazdasági alelnöknek címzett levelükben írják, megkapták és elolvasták az egészségügyi szolgálati munkaszerződés tervezetet, amely szerintük
1. "nem tartalmazza a Magyar Traumatológiai Társaság ajánlásának figyelembevételével a fix díjból származó juttatást, ez a munkavállaló illetményén felüli juttatásként jelenik meg.
2. a munkaszerződés 3. pontja rögzíti az önként vállalt többletmunkáért járó díjazást az országos kórház-főigazgató utasításának megfelelően. Ezzel szakmánk nem tud egyetérteni".
A levél írói azonnali egyeztetést sürgetnek a módosításról, mert mint írják, osztályuk traumatológusai és idegsebészei úgy határoztak, hogy a szerződést nem írják alá, "2021. március 1-től a Hajdú-Bihar megyei traumatológiai ellátás megszűnik".
Az országos kórház-főigazgatóhoz fordult a MOK
Közben a Magyar Orvosi Kamara abban a két kérdésben kért segítséget Jenei Zoltántól, amelyben a szakmai szervezet szerint a legnagyobb az érintettek elégedetlensége.
A MOK szerint nem elfogadható az orvosok számára az ügyelet 70-80-90 százalékos díjazása, abszurdnak tartják, hogy az ügyeletben, éjszaka, hétvégén és ünnepnapokon a munkahelyükön töltött idő alatt kevesebb az órabérük, mint a rendes munkaidőben.
"Ez a legtöbb helyen visszalépést is jelent, azaz a béremelés jövedelemnövelő hatását csökkenti – bizonyos helyeken semmissé teszi" – áll a MOK levelében.
A szakmai szervezet szerint ugyanígy elfogadhatatlan, hogy az ügyelet jövedelemvesztéssel jár, mert az ügyelet utáni kötelezően kiadandó pihenőidő az országos kórház-főigazgató (OKFŐ) kiegészítő utasítása szerint levonandó az alapbérből.
A Magyar Orvosi Kamara elnöksége arra kéri Jenei Zoltánt, hogy mint országos kórház-főigazgató, még az aláírási periódus lezárulása előtt, saját hatáskörben hozzon döntést a minimálisan adható ügyeleti díjak megemelésével, a pihenőidő anyagi elismerésével kapcsolatban. A kamara szerint "sokak számára ez a kulcskérdés az aláírás tekintetében", és a szakmai szervezethez eljutó hírek és megkeresések alapján
"a legtöbb helyen már elkészült márciusi beosztások ellehetetlenülnek, az alá nem írók, illetve az önként vállalt túlmunkát nem vállalók száma miatt a folyamatos betegellátás kerülhet veszélybe".
A Társaság a Szabadságjogokért tájékoztatójában összeszedte, kiknek kell megkötniük a szerződést ahhoz, hogy megmaradjon a munkahelyük, mi történik, ha valaki nem írja alá a szerződést, és azt is, hogyan alakítja át az új szolgálati jogviszony az egészségügyi dolgozók foglalkoztatását.
Kire vonatkozik az új munkaszerződés?
- Állami és önkormányzati egészségügyi szolgáltatók esetén az ott foglalkoztatott egészségügyi dolgozókra (tehát minden itt dolgozó, egészségügyi végzettséggel rendelkező személyre; valamint mindazokra, aki közreműködnek a szakképesítéssel rendelkező dolgozó mellett)
- az egészségügyi intézményben munkaviszonyban dolgozó más személyekre,
- rezidensekre, illetve az egészségügyi felsőoktatási intézményekben foglalkoztatott egészségügyi dolgozókra.
Kikre nem vonatkozik?
- A nem állami és önkormányzati egészségügyi szolgáltatókra (vagyis a magánintézményekre) az egészségügyi szolgálati jogviszony nem vonatkozik.
- Az egyházi fenntartású egészségügyi szolgáltató esetében a fenntartó dönti el, hogy a munkavállalóira alkalmazza-e az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt vagy sem.
Mint arról a Szabad Európa is több cikkben beszámolt, az Országgyűlés október elején szavazta meg az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos törvényt, ami az orvosok béremelését egy új, szolgálati jogviszonyról szóló szerződéshez köti.
A Magyar Orvosi Kamara már akkor jelezte, hogy noha üdvözli a béremelést, a törvény megalkotásának módja és az egyeztetés nélkül belekerült passzusok miatt a jogszabályt ebben a formájában elfogadhatatlannak tartja.
A szakmai szervezet nyolc pontban foglalta össze változtatásai javaslatait, melyekről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter november 12-én azt mondta, a kormány elfogadja azokat, de nem tárgyalja újra az Országgyűlés az orvosok bérmegállapodásáról is szóló törvény módosítását. Erre a miniszter szerint nem volt szükség, mert az összes vitás kérdést, így az egészségügyi dolgozók kirendelésének-vezénylésének a kérdését valamint a másodállás vállalásának szabályozását rendeleti formában szabályozták.
Az egészségügyi szolgálati jogviszony a jelenlegi szabályozás alapján 2021. március 1-től érvényes, de csak azokra nézve, akik 2021. február 28-ig aláírják az új szolgálati munkaszerződést. Aki ezt nem teszi meg, annak a közalkalmazotti jogviszonya február 28-ával automatikusan megszűnik.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából.
