Az Európai Unió végrehajtó szerve jóváhagyott egy ötéves védelmi ütemtervet, amely egy teljes mértékben működőképes drónfallal számol 2027 végére.
„Célunk védelmi képességeink kiépítése az elrettentés érdekében” – mondta Andrius Kubilius, az EU védelmi biztosa egy brüsszeli tájékoztatón.
Az Európai Bizottság a pilóta nélküli légi járművekkel elkövetett ismételt jogsértések alapján úgy gondolja, hogy Oroszország és Fehéroroszország jelentik a legnagyobb fenyegetést az uniós tagállamokra.
A terv szerint az európai drónfalat az ukrajnai tapasztalatok alapján, az innovatív drónellenes ökoszisztémák létrehozására, a folyamatos technológiai fejlesztésre támaszkodva kell felépülnie.
A javaslatok, amelyeket az Európai Unió jövő héten ülésező vezetői elé terjesztenek jóváhagyásra, a kontinens sebezhetőségéről folytatott intenzív viták közepette születtek szeptember elején, amikor 21 orosz drón hatolt be a NATO-tag Lengyelország légterébe.
A lengyelországi események, valamint az orosz drónok Románia feletti bevetése és az orosz katonai repülőgépek észt légtérbe történő behatolása vezetett ahhoz, hogy a NATO elindította a keleti őrszem kezdeményezést a légvédelem megerősítése érdekében.
Dovile Shakaliene litván védelmi miniszter a Szabad Európa ukrán hírügynökségnek elmondta: az orosz behatolások nagyon sokat segítettek abban, hogy mindenki sürgetőnek érezze az ügyet.
„Amikor egyre több NATO-szövetséges látja, mennyire veszélyes Oroszország, mennyire kiszámíthatatlanná válik a helyzet az égboltunkon, az felgyorsítja a folyamatokat, mind a védelmi finanszírozás, mind az Ukrajnának nyújtott támogatás terén” – tette hozzá Dovile Shakaliene.
Pal Jonson svéd védelmi miniszter a Szabad Európának úgy fogalmazott, az orosz behatolások ébresztőként szolgáltak Európa számára.
„Sokat kell tanulnunk az ukrán féltől, és hálásak leszünk, ha mi is részt vehetünk az ukrajnai beszerzésben, mert fantasztikusak voltak a védelmi ipari termelés felpörgetésében” – mondta.
Ehhez kapcsolódóan: Életeket mentenek a svéd halászhálók az ukrán frontvonalon
Az EU drónkezdeményezése csak egy szelete a „Béke megőrzése – Védelmi Felkészültségi Útiterv 2030” című javaslatoknak. A csomag terveket tartalmaz a befagyasztott orosz eszközök felhasználására Ukrajna rendszeres finanszírozása érdekében, lépéseket a közös védelmi beszerzések előmozdítására, valamint egy katonai mobilitási csomagot a csapatok és felszerelések gyorsabb európai telepítésének elősegítésére.
Kubilius elmondta, hogy az ütemterv része a nagy hatótávolságú rakétacsapás-képességek kiépítése.
„Európában nem gyártunk ezekből eleget, ezért fejlesztenünk kell a gyártást, és természetesen egyelőre továbbra is transzatlanti partnereinktől fogjuk beszerezni őket” – tette hozzá.
A dokumentum hangsúlyozza a NATO kulcsszerepét az európai védelemben, de azt is kiemeli, hogy Európának az elkövetkező években önálló képességeket kell fejlesztenie.
„2030-ra Európának kellően erős védelmi pozícióra lesz szüksége ahhoz, hogy hitelesen elrettentse ellenségeit” – áll dokumentumban. „Ahhoz, hogy ’felkészüljön 2030-ra’, Európának most kell cselekednie.”
Egyesek azonban azt sugallták, hogy ennél feszesebb határidőre lenne szükség. Október 13-án a német külföldi hírszerző ügynökség vezetője, Martin Jaeger egy berlini parlamenti meghallgatáson azt mondta, „már ma is tűz alatt vagyunk”.
„Nem szabad tétlenül ülnünk és azt feltételeznünk, hogy egy esetleges orosz támadás legkorábban 2029-ben fog bekövetkezni” – fogalmazott Jaeger. „Legjobb esetben is jeges béke van Európában, amely bármikor forró konfrontációvá válhat.”
Kaja Kallas, az EU külpolitikai főképviselője azt mondta, Oroszország továbbra is fenyegetést jelentene, még akkor is, ha béke lenne Ukrajnában.
„A veszély akkor sem tűnik el, ha véget ér az ukrajnai háború. Egyértelmű, hogy meg kell erősítenünk a védelmünket Oroszországgal szemben” – hangsúlyozta Kaja Kallas.
