Milorad Dodik, a Putyin-párti boszniai szerb vezető szerint Magyarország finanszírozhatja meg azokat a helyi projekteket náluk, amelyek mögül Németország nemrég büntető céllal kihátrált. Ezek nagyjából 105 millió euró, azaz hozzávetőleg negyvenmilliárd forint értékben történhetnek. Mindezt azután jelentette be a boszniai szerb politikus, hogy október 2-án személyesen egyeztetett Orbán Viktorral. Az MTI nem számolt be az újabb komoly magyar anyagi segítség lehetőségéről a találkozó kapcsán.
Milorad Dodik boszniai szerb vezető bejelentése szerint Magyarország venné át azokat az infrastrukturális projekteket, amelyeket Németország nemrég felfüggesztett.
Ehhez kapcsolódik: Miért jó Magyarországnak beállni a boszniai szerbek szélsőségesebb csoportja mellé, és miért csak az ország szerb felét kívánják pénzelni?
Ezt azután jelentette Dodik, hogy október 2-án Orbán Viktorral tárgyalt Budapesten. Az MTI a találkozóról igen, az újabb jelentős magyar támogatások lehetőségéről azonban egyáltalán nem számolt be. Hasonlóan Orbán Viktor sem kívánta ezt megemlíteni a találkozóról hírt adó Facebook-posztjában. Dodik és Orbán terveit a boszniai szerb közmédia, a Radio Televizija Republike Srpske tudósításából lehetett megismerni.
Kérdéseket küldtünk a Miniszterelnökségnek, amint válaszolnak, cikkünket frissítjük.
Németország augusztusban jelentette be, hogy felfüggeszt négy, általuk finanszírozott infrastrukturális projektet a Boszniai Szerb Köztársaságban, összesen 105 millió euró értékben. Ez mai árfolyamon nagyjából negyvenmilliárd forintot tesz ki.
Dodik szerint
Orbán „kifejezte hajlandóságát” arra,
hogy a német állam helyett a magyar vegye át a projekteket.
Hozzátette, hogy Németország továbbra is érvényben lévőnek tartja a kapcsolódó szerződéseket. Milorad Dodik és a Boszniai Szerb Köztársaság ezért arra vár, hogy Berlin olyan megoldás mellett döntsön, amely lehetővé teszi, hogy „a magyarokkal és Orbán miniszterelnökkel megvalósíthassa ezeket a projekteket, a lehető legjobb módon és kölcsönösen előnyösen”.
A projektek között szerepel egy szélerőmű építése a Bosznia délkeleti részén fekvő Berkovići településen, ezenkívül Németország felfüggesztette délen a Trebinje közelében lévő vízerőmű felújítását, valamint északon, Gradiškában a szennyvízkezelő létrehozását.
Ön is sokat segített már Dodiknak az adóforintjaival
Magyarország korábban százmillió eurós segélyprogramot indított Milorad Dodikék koordinálása mellett a Boszniai Szerb Köztársaságban, közvetlenül a helyi választások előtt, amelyet Milorad Dodik nagyon szoros verseny mellett nyert meg.
Hozzá kell tenni viszont, hogy ennél a támogatásnál nem egyértelmű, hogy eddig mennyi jutott el ténylegesen a támogatásokra pályázókhoz, hiszen nehezen átláthatóan zajlott.
Ehhez kapcsolódik: Olyan szinten zűrös megoldásokkal osztották a magyar közpénzes támogatást Dodikék, mint ahogy Magyarországon a trafikosztás zajlott.
A választások után viszont a lehetőségein túl is pénzeket osztó Boszniai Szerb Köztársaság a gazdasági összeomlás szélére lavírozta magát, az állam hónapokon belül becsődölhetett volna. Ezt szintén a magyar adófizetők segítségével sikerült áthidalni.
Szokatlanabb módon az állami Eximbankon keresztül küldött támogatást a magyar kormány, egy kiugróan olcsó, 110 millió eurós (akkori árfolyamon nagyjából 45 milliárd forintos) hitel formájában. A 110 millió euró visszafizetése tíz év alatt történik majd, egy év türelmi idővel és évi ötszázalékos kamattal.
Itt olvashat erről bővebben: Helyi hírek szerint Dodikék biztosan csődbe mentek volna, ha nem jön a gyors magyar közpénzes segítség.
Orbánék politikailag is próbálják védeni Dodikot
Orbán, Dodik fontos szövetségese, korábban megakadályozta az Európai Unió szankcióit a háromoldalú boszniai elnökség oroszbarát szerb tagjával szemben.
Ide kapcsolódik: A megalakuló Nyugat-Balkán Barátai nevű országcsoportnál nem kértek Orbán Viktorból, főleg Milorad Dodik és Mészáros Lőrinc miatt.
Azért háromoldalú, mert az elnökségben a szerbeken kívül a boszniai muszlimok és az ottani horvátok képviseltetik magukat. Boszniát továbbra is a daytoni egyezményként ismert, 1995-ös békeszerződés értelmében kormányozzák, amely az országot bosnyák és horvát föderációra, valamint egy szerb többségű entitásra osztotta fel.
Dodikék hirtelen fellángoló elszakadási törekvése viszont évtizedek óta nem látott politikai válságot idézett elő Boszniában. Az elszakadási szándék és az etnikai feszültségek fokozása miatt az EU-s, a brit, az amerikai és egyre inkább a német támogatások is elzáródtak Dodikék kormánya előtt.
Dodikkal szemben emellett vádat emeltek, amiért nem volt hajlandó figyelembe venni Christian Schmidt nemzetközi megbízott és az alkotmánybíróság döntéseit.
Ehhez kapcsolódóan: Önmagát támadva intézett kihívást a központi boszniai hatalom ellen Milorad Dodik
Milorad Dodik 2022 augusztusában és októberében a magyar fővárosban, júniusban pedig Banja Lukában tárgyalt Orbánnal.
Tavaly tett egy vitatott utat Moszkvába is, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozott. Most Budapesten azt mondta, hogy hamarosan újra találkozik Putyinnal.
Feszült légkörben temettek újra harminc muszlim férfit a srebrenicai népirtás emléknapján
Egy korrupciógyanús privatizáció is lezajlott
Tavaly augusztus közepén egy magyar cég, a LUGOS Renewables elismerte, hogy a boszniai szerb entitás villamos energiai nagy cége, az Elektroprivreda RS (ERS) titokban, nyílt pályázat nélkül eladta nekik a régió legnagyobb, trebinjei naperőműprojektjének hetvenszázalékos tulajdonrészét. Az adásvétel Orbán 2021. novemberi boszniai látogatása és támogatási megállapodása után történt.
Az állami ERS energiacég eredetileg verseny nélkül kapta meg ötven évre a lokális naperőműves koncessziót 2020 végén. Akkor még nem volt szó arról, hogy hamarosan verseny nélkül tovább is adja egy külföldi magáncégnek. Az erőműrendszer 2024-re készülhet el, az adatszolgáltatást a magyar bevásárlás pontos részleteiről üzleti titokra hivatkozva utasította el az ERS.
Tavaly nyárig Sánta János, a trafiktörvény kapcsán ismertté váló magyar vállalkozó, Lázár János közeli ismerőse is tulajdonos volt a LUGOS Renewablesben. A dohánykereskedelmi változtatási javaslat egyik, uniónak elküldött verzióját egyenesen egy Sánta János névvel regisztrált gépen hozták létre.
Nem világos, hogy milyen érv szólhatott amellett, hogy az állam titokban adjon el tulajdonrészt. Luka Petrović, az ERS vezetője szerint kitaláció, hogy Orbán Viktornak bármi köze lenne az erőmű fű alatti értékesítéséhez.
„De tessék, ha van is köze Orbán Viktornak a projekthez, az miért lenne baj?” – tette hozzá az állami energiacég vezetője augusztus végén. A boszniai Transparency International korábban attól tartott, hogy nemsokára újabb helyi erőművek kerülhetnek át verseny nélkül egy magyarországi vállalkozói csoport kezébe.