Kétszáz család sorsa lett bizonytalan további két évre a budapesti, józsefvárosi Diószegi utcában. Június 17-én a Parlament elfogadta a törvényt, ami szerint nem az önkormányzat, hanem az állam rendezi majd a rossz állapotú épületek lakóinak helyzetét. Így viszont erre nem 2026. januárig, hanem 2027-ig kell várniuk, pedig a rossz állapotú épületek között olyan is van, ami életveszélyes lehet.
A 2019 óta ellenzéki vezetésű józsefvárosi önkormányzat korábban rehabilitációs projektet tervezett a Diószegi utca évek óta nagyon rossz állapotú, önkormányzati épületeiből. 2024-ben azonban a kormány úgy döntött, hogy a Közszolgálati Egyetemet bővíti, s a beruházás részeként kisajátítja a Diószegi utcai épületeket is. A terv az volt, hogy a lakások tulajdonosát, az önkormányzatot kártalanítja az állam, a kerület pedig a lakók cserelakásban elhelyezéséről vagy kompenzáció fizetéséről gondoskodott volna ebből a forrásból.
Ehhez kapcsolódóan: Egy Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cég építheti a közszolgálati egyetem új központját
A terület fideszes országgyűlési képviselője, Ferencz Orsolya kezdeményezésére egy idén júniusban elfogadott törvény kivette az önkormányzat kezéből a lakók sorsának rendezését, és 2027-re halasztotta azt. Pedig az itteni ellenzéki parlamenti képviselő, Jámbor András szerint van olyan épület is e házak között, amelyik életveszélyes lehet (például a Dugonics utca 11.). A fideszes képviselő az ellenzéki polgármestert, Pikó Andrást és Jámbort okolta amiatt, hogy "a lakók sorsa máig rendezetlen".
Jámbor szerint viszont már kiválasztották a cserelakásokat, a projekt önkormányzati megoldását a júniusban megszavazott állami beavatkozás akadályozza meg. A 2024 tavaszán bejelentett kisajátítást követően a törvény szerint 2026. január 26-ig kellett volna az önkormányzatnak cserelakást, vagy kárpótlást biztosítania a kiköltöztetendő lakóknak, ráadásul erre semennyi pénzt nem kapott az önkormányzat az államtól. (Az önkormányzat csak a nem lakáscélú kisajátított ingatlanokra kapott 2,5 milliárd forintot.) A fideszes képviselő mégis számon kérte a kerület vezetésén, hogy mostanáig nem rendezték a lakók helyzetét, pedig a kisajátítás is csak július elején lép hatályba.
"A senki gyermekei vagyunk"
A Diószegi utca 18. ez egyik, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bővítése miatt állami kisajátításban érintett épület. Ott jártunkkor a lakók egyike így fogalmazott, "mi a senki gyermekei vagyunk", mert szerintük az ő sorsuk igazából senkit sem érdekel.
Az épület bérlői között van a gyermekkora óta ott élő nyugdíjas könyvelő, volt nyomdász, takarító és jogász is. Sokan saját erőből igyekeztek felújítani, lakhatóbbá tenni az önkormányzati lakásukat.
Még két évet kell várni a költözésre
A kárpótlás átvételét elrendelő júniusi törvényre Jámbor hívta fel a figyelmet és helyi civilekkel demonstrációt szervezett az ügyben, valamint több bérlőt meghívott a parlament kulturális bizottságának ülésére (ott végül nem sikerült napirendre vetetnie a témát). A képviselő szerint a törvénymódosítás a gyakorlatban azt jelenti, "hogy a lakók nagy valószínűséggel nem maradhatnak a kerületben, és még két évig kell várniuk a lehetséges költözésig".
A lakók az alábbi kéréseket szerették volna a bizottság tagjai elé tárni:
- Ne tolják ki az átköltözés határidejét! Maradjon 2026. január 31.!
- A kárpótlási összeget emelni kell! A most tervezett pénz nem elég 200 háztartás tisztességes elköltöztetésére.
- Emberhez méltó elhelyezést követelünk! Ne dohos, penészes lakásokba kerüljenek az emberek, hanem egészséges, akadálymentes, összkomfortos otthonokba.
- Aki Józsefvárosban vagy Budapesten szeretne maradni, maradhasson! Ehhez megfelelő csereingatlan vagy reális, a budapesti ingatlanárakat követő pénzbeli megváltás kell.
- Transzparens és érthető kommunikációt kérünk! A kisajátítási folyamat minden lépéséről világos, rendszeres tájékoztatást várunk az államtól.
Ehhez kapcsolódóan: Bátonyi Péter volt kormányfőtanácsos a Pázmány-campusról: „Az egyháznál van az a lap, amivel mindent ütni lehet”
