Néhány napra leállt a kőolajszállítás a Barátság vezetéken, a magyar kormányközeli média pedig azonnal ukrán zsarolásról írt, amit a korábbi szlovák miniszterelnök is igyekezett felhangosítani. Az ügyben érintett szereplők, így például a szlovák gazdasági miniszter azonban arról beszél, hogy a banki átutalások befagyasztása miatt állt le az olajszállítás, amiért nem Kijev, de nem is Moszkva a felelős.
Augusztus elején leállt, majd néhány nap szünet után újraindult a kőolajszállítás a Barátság vezeték déli ágán. Az Oroszországból Ukrajnán keresztül Magyarországra, Szlovákiába és Csehországba történő kőolajszállítás megakadását minden jel szerint a Moszkvával szembeni uniós pénzügyi szankciók okozták. Az európai bankok ugyanis a korlátozások jegyében, biztos, ami biztos alapon befagyasztották annak a tranzitdíjnak az átutalását, amelyet az oroszok fizettek volna a vezeték ukrajnai részének használatáért. Átmenetileg a Mol fizette ki a szállítási díjat, de aztán augusztus 12-én, pénteken olyan hírek érkeztek, hogy a tranzakciót végző bank felülvizsgálta a tranzitvállalatok között zárolt átutalási megbízást, és végül elfogadta. Maga az olajszállítás Szlovákiába és Magyarországra már két nappal korábban újraindult, a vezeték csehországi részében pedig augusztus 12-én kezdett újra áramlani az olaj. A magyar kormányközeli média az eseményekkel kapcsolatban azonban arról írt, hogy Kijev szándékosan zárta el a vezetéket, szerintük ugyanis az ukrán vezetés ezzel akarta zsarolni az európai országokat.
A zsarolásnarratíva
A magyar kormány üzeneteit közvetítő sajtóorgánumok Oroszország ukrajnai inváziójának témájában is igyekeznek a saját szájuk íze szerint alakítani a híreket. Úgy tűnik, hogy a Barátság kőolajvezeték leállításával kapcsolatban nemcsak a valóságot sikerült sajátosan értelmezniük, hanem a tények szintjén sem ragaszkodtak ahhoz, ami valójában történt.
„Az orosz–ukrán háború új szakaszba lépett, miután Kijev megpróbálja a Barátság kőolajvezeték elzárásával zsarolni az európai országokat. Miután az oroszok az elhibázott brüsszeli szankciók miatt nem tudták átutalni a tranzitdíjat (a banki rendszer visszaküldte nekik), az ukránok egyszerűen úgy döntöttek, hogy más formában nem fogadják el a pénzt, így nem szállítanak tovább olajat a rajtuk áthaladó vezeték déli ágán keresztül Európába. Volodimir Zelenszkij elnök céljai egyértelműek: minél nagyobb káoszt akar Európában, másrészt vissza akar vágni Magyarországnak azért, mert mi nem vagyunk hajlandók belesodródni a háborúba és nem küldünk fegyvereket Ukrajnának” – írja a magyar kormányhoz közeli Origo. Hasonló felütéssel jelent meg ebben a témában cikk a Mandineren és a Magyar Nemzet online változatán is. Mindannyian az ukrán vezetést hibáztatják az olajszállítás leállításáért.
Fico szerint Orbán túljárt Zelenszkij eszén
A korábbi szlovák miniszterelnök, a jelenleg ellenzékben politizáló Smer elnöke, Robert Fico is nyilatkozott arról, szerinte mi van az az olajszállítás leállítása mögött. Egy videót tett közzé, amelyben arról beszél, hogy szerinte a Barátság vezeték elzárását az ukrán vezetés politikai fegyverként használja. „Zelenszkij parancsot adott az ukrán vállalatnak, hogy állítsa le az orosz olaj szállítását” – állítja Fico, aki ellen egyébként bűnszervezet létrehozásának és működtetésének, illetve más bűncselekmények gyanúja miatt nyomoz a rendőrség. A Smer elnöke szerint az ukránok lépése mögött az állhat, hogy „meg akarták büntetni” Magyarországot. Fico azonban még ennél is tovább megy, és azt állítja, a problémát maga Orbán Viktor oldotta meg. „Még szerencse, hogy itt a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor, aki nemcsak Zelenszkij, de az egész Nyugat eszén túljárt” – fogalmaz a szlovák ellenzéki politikus, majd arról beszél, hogy a Mol fizette ki a tranzitdíjat az oroszok helyett. Ugyanakkor élesen támadja az ukrán elnököt, mivel szerinte Volodimir Zelenszkij veszélyeztette a szlovák nemzeti érdeket. A Smer párt és vezetője, Fico, miután több mint két évvel ezelőtt kiesett a hatalomból, egyre inkább a szélsőséges, sőt rendszerellenes szavazókat igyekszik megszólítani.
Fico, az Origo és a Kreml
A korábbi szlovák miniszterelnök és a magyar kormányközeli média láthatóan ugyanazon narratívát hangoztatja, hiszen az ukrán vezetést hibáztatja az olajszállítás leállításáért. Az Origo a témáról szóló írásában – néhol a RIA Novosti orosz állami hírügynökségre hivatkozva – azt írja, hogy az oroszok az átutalás befagyasztása után „más módon” is próbálták egyenlíteni az ukránok felé a számlát, de ezt Kijev elutasította. Az ügyre rálátó forrásunk azonban úgy nyilatkozott: nem valószínű, hogy tényleg így történt volna. Hiszen az ukrán bankok is igyekeznek betartani a szankciókat. Egyébként a magyar portál által hivatkozott RIA Novosti-cikk sem tartalmazza ezt az állítást, mindössze annyit ír, a Transznyefty alternatív lehetőségeket fontolgatott az Ukrajnán áthaladó tranzitszolgáltatások kifizetésére. Ezzel együtt a Kreml központi üzeneteit közvetítő RIA Novostit már rajtakapták, hogy orosz dezinformációt terjeszt.
Mi történt valójában?
A magyarországi sajtó is beszámolt arról, hogy a kőolajszállítást valójában az oroszok zárták el, mégpedig azért, mert észlelték, hogy nem ment át az ukrán félnek a vezeték ottani részének használatáért fizetendő tranzitdíj. A Telex azt írja, egyfajta óvatosságból tették mindezt, hiszen nem akarták kockáztatni, hogy Ukrajna a teljesítetlen számla miatt lefoglaljon bizonyos mennyiségű kőolajat.
Jogosan merül fel a kérdés, miért nem sikerült a nagyjából kilenc-tízmillió eurós tranzitdíj átutalása. Erre a válasz az Oroszország ellen irányuló hetedik uniós szankciós csomagban keresendő, amely július végén lépett hatályba. Az orosz kőolajszállító, a Transznyefty és az ukrán olajtranzitért felelős Ukrtransznafta közötti tranzakciókat ugyanis európai bankok bonyolítják. Ez utóbbiak pedig a frissen életbe lépett korlátozásokat úgy értelmezték, hogy nem végezhető el az átutalás, visszaküldték a pénzt az oroszoknak. A tranzakciót elutasító két uniós bank egyike sajtóértesülések szerint az ING volt. A szankciós csomag szerint azt, hogy valamilyen banki művelet a korlátozások alá esik-e vagy sem, nemzeti szinten kell mérlegelni. Az érintett pénzintézetek valószínűleg biztosra akartak menni abban, hogy nem sértik meg a szankciókat, és úgy döntöttek, inkább nem végzik el az átutalást.
A szlovák gazdasági miniszter, az SaS kormánypártot is vezető Richard Sulík múlt héten csütörtökön egy hosszabb sajtótájékoztatót szentelt ennek a témának, ahol hangsúlyozta: a kőolajszállítás leállításáért nem az ukrán és nem is az orosz fél a felelős. „A hiba valahol Nyugat-Európában történt – tette hozzá azzal, hogy portugál vagy Benelux bankok állították le a tranzitdíjak átutalását. – Emögött semmiféle politikai kontextus nincs” – jelentette ki Sulík, és arról beszélt, hogy technikai hiba történt. Hozzátette, korábban is volt már rá példa, hogy hasonló okokból leállt a kőolajszállítás. Szlovákia fokozottan érintett az orosz olajszállítások kérdésében, hiszen itt található a Slovnaft olajfinomító, amely a Mol leányvállalata és egyben egyik legnagyobb kőolaj-feldolgozója. A Pozsony melletti létesítmény gyakorlatilag száz százalékban orosz olajat használ, és a régió öt nagy finomítójából azon kettő egyike, amely éppen teljes kapacitással működik, három ugyanis javítás, illetve karbantartás miatt áll.
A megoldás
A szlovák miniszter már csütörtökön bejelentette, hogy azonnali megoldást találtak a tranzitdíjak problémájára. „A megoldás pedig az, hogy ma a Slovnaft a ČSOB szlovák bank közreműködésével kifizeti az összeget” – mondta Sulík a Mol leányvállalatától, amely az unión belül az ukrán kőolajszállító szlovákiai számlájára utalta a pénzt. A magyar olajipari vállalat így lényegében kifizette az oroszok helyett a tranzitdíjat az ukránoknak azzal, hogy majd a magyar és az orosz cég egymás között rendezi a számlát. A Molnak ezzel együtt sem kell Oroszországból származó átutalást fogadnia, hiszen az onnan vásárolt termékeknek, így például magának a kőolajnak az árából vagy az oroszoknak fizetett szállítási költségből le tudja vonni annak a tranzitdíjnak az összegét, amelyet a Transznyefty helyett kifizetett az Ukrtransznaftának.
Augusztus 12-én, pénteken kiderült, az ad hoc megoldáson túl a jövőben mégis egy európai bank, mégpedig az ING végezheti az orosz és az ukrán tranzitcég között a pénzügyi műveleteket. Minderről elsőként a Reuters adott hírt. Ezt a konkrét pénzintézet megnevezése nélkül később a Slovnaft is megerősítette. „A bank újra megvizsgálta a tranzitvállalatok között eredetileg zárolt átutalási megbízást, és végül elfogadta – mondta Anton Molnár, a Slovnaft szóvivője. – Ez megerősíti, hogy a kialakított rendszer működőképes és hosszú távú megoldást jelenthet” – tette hozzá.
A szakértő szerint
Weinhardt Attila, a Portfolio elemzője a Szabad Európának elmondta: az olajszállításban érdekelt felek, vagyis a magyar olajtársaság Szlovákiának és Csehországnak az ügyben felelős politikai döntéshozói szerint a Barátság kőolajvezeték leállása mögött technikai, átutalási ok áll. „Jelen tudásunk szerint egy vagy két nyugati bank nem továbbította a tranzitdíjak átutalását – mondta az elemző, de hozzátette, más okokat sem lehet kizárni. Kiemelte azonban, hogy ha az ukrán fél valóban Magyarország irányába akart volna erőt demonstrálni, ezzel a szlovák és a cseh partnereit is szándékosan nehéz helyzetbe hozta volna. „Miközben az utóbbi két ország katonailag, fegyverekkel is segíti Ukrajnát” – mutatott rá a szakértő.
