A magyaroknak csak szóban fontos a demokrácia, de ha egy politikus a kedvenc pártunkhoz tartozik, az mindent felülír, még azt is, ha esetleg csalna a választásokon. A demokrácia a Fidesz szavazóit érdekli a legkevésbé, a magyarok fele pedig még azt is demokratikusnak tartja, ha katonai puccsal mozdítanak el egy korrupt vezetőt – többek között ez derül ki abból a felmérésből, amely arra keresi a választ, miért szavaznak egyre többen Európa-szerte olyan pártokra, amelyek szembemennek a demokratikus normákkal.
Csütörtökön mutatták be azt a kutatást, amely arra kereste a választ, hogy miért választanak meg rendre olyan politikusokat, akik rendszeresen szembemennek a demokratikus értékekkel. A kutatás első felében azt vizsgálták, mennyire fontos a magyaroknak a demokrácia, mennyire vannak tisztában a demokratikus értékekkel, és hogy milyennek értékelik a magyar demokrácia helyzetét. Ezek után azt vizsgálták, hogy mennyit ér a demokrácia a magyaroknak akkor, amikor szavazni kell, és bejönnek a képbe a pártok és a politikai kérdések. A tanulság röviden: a magyaroknak a párthovatartozás a legfontosabb, ezt követik a különböző politikai szempontok, a demokrácia pedig a sor végén kullog. (Ez az elemzés Magyarországra fókuszál, de korábban máshol is készült hasonló felmérés – Svédország, Németország, Spanyolország, Lengyelország, Szerbia, Észtország, Ukrajna –, a nemzetközi összehasonlítások ezekre az országokra vonatkoznak. A kutatást a Friedrich Ebert Stiftung, Németország Szociáldemokrata Pártjának [SPD] pártalapítványa végezte.)
A Fidesz szavazóinak elviekben sem fontos a demokrácia
A magyarok 83 százalékának nagyon fontos, hogy demokráciában éljen. De már itt előjön a megosztottság, ami szinte az egész kutatáson végigvonul.
Míg ugyanis az ellenzéki szavazók közül 89 százalék mondta, hogy nagyon fontos, hogy demokráciában éljen, addig a Fidesz szavazóinak csak a hatvan százaléka, akiknél még a Mi Hazánk támogatóinak is fontosabb a demokrácia (68 százalék).
(Az ellenzéki–kormánypárti felosztás a 2022-es országgyűlési választásokon leadott szavazatokon alapul, az ellenzéki a hatpárti összefogás támogatóit jelenti.)
Jobban szeretnének demokratikusan vezetett országban élni a kormánykritikus médiát fogyasztók (77 százalék), mint a kormánypárti médiából tájékozódók (61 százalék). Minél idősebb valaki, annál fontosabb lesz neki a demokrácia: a 18–34 éveseknek alig több mint a fele, az 55 év felettieknek viszont már több mint nyolcvan százaléka tartja fontosnak, hogy demokráciában éljen.
Nemcsak a demokráciáról, de más kormányzási formáról is kikérték az emberek véleményét. A túlnyomó többség elítéli a katonai uralmat, valamint a parlamentet és a választásokat figyelmen kívül hagyó vezető irányítását (85 és 76 százalék). A szakértői kormányt a többség jó irányítási formának tartja (68 százalék). Ez egy viszonylag magas érték a többi vizsgált országhoz képest. A kutatás elemzői szerint ez a magyar demokrácia megítélésének következménye. A válaszadók kétharmada (67 százaléka) ugyanis elégedetlen a magyar demokrácia helyzetével, de itt is megfigyelhető a kormánypárti–ellenzéki és a különböző beállítottságú médiából tájékozódás közti megosztottság (az ellenzéki szavazók 93 százaléka, a fideszeseknek pedig 37 százaléka mondta azt, hogy nem demokratikusan irányítják Magyarországot).
A kutatók azt is próbálták megérteni, hogy a magyarok mennyire ismerik fel egy-egy intézkedésről, hogy demokratikus-e.
A magyarok fele például demokratikusnak tartja, ha katonai puccsal mozdítanak el egy korrupt vezetőt.
Azt viszont a többség már elítéli, ha újságírókat visznek bíróság elé kormánykritikus álláspontjuk miatt, vagy ha a kormány parlamenti vita nélkül hoz törvényeket, vagy ha megfigyelik az állampolgárok online tevékenységét.
Összességében a magyarok 72 százaléka van tisztában a demokratikus értékekkel – ez a legalacsonyabb érték az összes vizsgált ország közül (Svédországban 85 százalék érti, mi a demokrácia, Szerbiában 76, Ukrajnában pedig 75). Ez az érték is azzal mozog együtt, hogy egy országban mennyire erős a demokrácia.
Ehhez kapcsolódóan: L. Ritók Nóra: Az egész kistelepülési szavazás mozgatva van
Nem büntetjük az antidemokratikus politikusokat
Ezek után azt vizsgálták, hogy a válaszolók mennyire büntetik azokat a politikusokat, akik megsértik a demokratikus értékeket, és azt találták, hogy Magyarországon mindössze 4,8 százalékos szavazatvesztést jelent szembemenni a demokratikus normákkal.
Magyarországnál jobban büntetik mindenhol a választók a demokratikus normákat sértő politikusokat: Lengyelországban 9,2 százalékos szavazatvesztést okoznak a nem demokratikus lépések, de Szerbiában is majdnem nyolc százalékot.
Legkevésbé a Fidesz szavazói hajlamosak büntetni a nem demokratikus politikusokat (2,7 százalék), és ez nemcsak a többi magyar párt, de az összes vizsgált ország összes pártjának támogatóihoz képest is a legalacsonyabb érték.
Miközben a Fideszhez legközelebb álló jobboldali pártok szavazói a legmegengedőbbek, még e pártok szavazói is szigorúbban kérik számon a demokratikus normákat, mint a fideszesek. A német AfD szavazóinál 4,9 százalék a büntetés mértéke, a Vučić-féle szerb SNS-nél négy százalék, a lengyel PiS-nél pedig 3,4 százaléknyi szavazatot veszít egy politikus, ha nem tartja tiszteletben a demokráciát.
Hiába mondja tehát azt a magyarok jelentős többsége, hogy demokráciában szeretne élni, a gyakorlatban már nem kérik számon a politikusokon. A demokratikus jogsértések közül a magyarok a választás tisztaságára a legérzékenyebbek (aki ezt megsérti, annak 8,2 százalékkal csökken a támogatottsága), ezt követi a fékek és ellensúlyok tiszteletben tartása (5,8 százalékos szavazatvesztés). Legkevésbé a polgári szabadságjogok megsértése zavaró a magyaroknak (4,3 százalékos szavazatvesztés).
Nem csak abban térnek el a magyar választók a többi országétól, hogy kevésbé büntetik a nem demokratikus politikusokat, hanem abban is, hogy legtöbbet nálunk számít a párthűség. A kutatás ugyanis arra jutott, hogy – kis túlzással – csinálhat bármit az adott politikus: ha a szavazó kedvenc pártjának a jelöltje, az felülír mindent, még a korábban fontosnak mondott demokratikus értékeket is. Ez ugyanúgy igaz az ellenzéki szavazókra, mint a Fidesz támogatóira. Csupán a megfelelő párt támogatása 36 százalékos népszerűség-növekedést jelent, ami jelentősen kompenzálja a 4,8 százalékos büntetést a nem demokratikus intézkedésekért.
Fontos szerepe van a különböző politikai kérdésekben elfoglalt álláspontnak is egy-egy politikus támogatottsága szempontjából. Az azonos nemű párok jogaiban elfoglalt szimpatikus álláspont 15 százalékos pluszt jelent, a bevándorlás kérdésében, a védelempolitikában, az oktatásban, az adózásban képviselt álláspont kilenc-tíz százalékot hozhat egy-egy jelöltnek. Ezek ugyan jóval elmaradnak a pártlogó jelentette előnytől, de azért kompenzálják az antidemokratikus lépések okozta veszteségeket.
A nők, az idősebbek, a magasabb végzettséggel rendelkezők értékelik jobban a demokráciát
A férfiak, a fiatalok és az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők kevésbé vannak tisztában a demokrácia feltételeivel, és kevésbé is hajlamosak büntetni a politikusok nem demokratikus viselkedését. Ezzel szemben nemcsak a nők, az idősebbek vagy a magasabb jövedelemmel és iskolai végzettséggel rendelkezőknél figyelhető meg, hogy jobban büntetik a demokratikus normákat megsértő politikusokat, de azok is érzékenyebbek erre, akik úgy látják, hogy rossz irányba mennek az ország dolgai.
A kutatás szerint ennek egyik oka az lehet, hogy a Fidesz szavazói egyre inkább az alacsonyabb jövedelműek közül kerülnek ki, az ellenzékiekre pedig inkább jellemző a magasabb iskolai végzettség és a magasabb jövedelem.
Az elemzők azt javasolják, hogy különösen fontos lenne a fiatalok figyelmét felhívni a demokratikus intézmények fontosságára, és erősíteni az állampolgári ismeretek oktatását az iskolákban.
