A demokratikus átmenetben lévő országok átlagosan továbbra is inkább antidemokratikus irányba tartanak egy-két üdítő példától eltekintve – áll a Freedom House éves jelentésében. Magyarország pozíciója nem változott, már nem demokrácia, de még nem is stabilizálódó autokrácia, bár inkább utóbbi felé tart. A szerzők szerint Orbánék még érzékenyek a nemzetközi nyomásra, sokkal erősebben kellene ezért használni.
Huszadik éve romlik a demokrácia átlagos szintje a vizsgált eurázsiai régióban – áll a Freedom House legújabb Nations in Transit jelentésében. A legismertebb demokráciaindex külön vizsgált 29 régiós országot, amelyek közül Észtország, Lettország és Szlovénia bizonyult a legstabilabban működő demokráciának, és Ukrajnában sikerült a legtöbbet előrelépnie a demokráciához szükséges intézmények terén. A módszertanról lejjebb olvashat bővebben.
Magyarországon a helyzet érdemben nem változott, de az értékelés szerint az ország jó úton van ahhoz, hogy kicsússzon a hibrid rezsim kategóriájából is, és a második legrosszabb, félig megszilárdult autoriter rezsim kategóriájába csússzon át.
Magyarország ebben az éves értékelésben a 2006 óta tartó monoton leszálló ág során 2019-ben került át a demokráciák közül a hibrid rezsimek kategóriájába.
Az összes vizsgált ország közül egyébként Magyarország demokratikus visszafejlődése volt a leggyorsabb
az elmúlt húsz évben.
A demokrácia szintjét még a társadalomtudományokon belül is különösen nehéz összehasonlíthatóan mérni, ezért a kis különbségeknek nincs igazán nagy jelentőségük. De a nagyságrendeknek és az évek óta tartó folyamatoknak annál inkább, ezeket ritkán is vitatja bárki.
A Freedom House-nál például a hibrid rezsimeket röviden összefoglalva úgy írják le, hogy ezekben a rendszerekben a demokratikus intézmények nagyon sebezhetők, és a politikai és polgári szabadságjogok jelentős támadás alatt állnak.
A félig megszilárdult autoriter rezsimekben már inkább csak elfedni próbálják a valójában autoriter működést, és gyakran a választói demokrácia legminimálisabb alapfeltételei sem teljesülnek.
A Freedom House hét jellemzőt vizsgál országonként, ebből áll össze az országos index. A jelentés kifejezetten nem a kormányok teljesítményét értékeli, hanem a demokráciához szükséges intézmények állapotát. A vizsgált jellemzők közül az első az ország kormányzatának demokratikus működése, ami alatt például a törvényhozás és a végrehajtó hatalom függetlenségét, hatékonyságát és elszámoltathatóságát nézik. További indikátor a választási verseny korrektsége, a civil szféra lehetőségei, a független média környezete, a helyi önkormányzatok működése, az igazságszolgáltatás helyzete és a korrupció. Az indikátorokat 1-től 7-ig értékelik a helyi kormánytól független kutatók csoportjával közösen, ez alapján a végső pontszámokat viszont a Freedom House dönti el. A szervezet jellemzően az USA állami pályázataiból finanszírozza ezt a kutatását.
Egy év alatt a legnagyobb visszaesést a szerb intézményrendszer mutatta, összességében pedig Tádzsikisztánban, Türkmenisztánban, illetve holtversenyben Azerbajdzsánban és Oroszországban a leggyengébb a demokrácia. Előbbi kettőben szinte nyomokban sem létezik egyetlen vizsgált demokratikus intézmény sem.
Több milliárd dolláros okosváros épült az éhínséggel küzdő Türkmenisztánban
Kiemelték, hogy mindezek mellett pillanatnyilag Oroszország hódító háborúja hordozza a legnagyobb veszélyt a térségbeli, sőt a globális demokratikus fejlődésre is.
Moszkva meglehetősen nyíltan az ukrán demokratikus folyamatokat is megsemmisítené, és Putyin által irányított bábkormányt tartanának csak elfogadhatónak az országban.
„Az európai demokrácia sorsa nagymértékben függ most attól, hogy a demokratikus államok hajlandók-e aktívabb megközelítést vállalni a régió biztonsága terén, leginkább Ukrajna támogatásával. Ha ebben a kritikus pillanatban nem állunk ki a demokrácia mellett, az a jövőben megdrágítja a tekintélyelvű terjeszkedés megfékezését a régióban és világszerte. Az Egyesült Államoknak és Európának most kell cselekednie, hogy Moszkva inváziós kísérlete vereséget szenvedjen, és hogy szélesebb körben megvédjék a demokratikus intézményeket és normákat” – közölte Mike Smeltzer, a jelentés társszerzője és a szervezet vezető elemzője.
Magyarországot az inkább autoriter rezsimekhez hasonlóan kellene kezelni, mert az még hat
Magyarország pontszáma nem változott tavalyhoz képest, de megjegyezték, hogy az ország az autokráciák irányába tart. A szerzők kiemelték például a kormány új, szuverenitásvédelminek elnevezett törvényét, amely létrehozott egy hivatalt, amelyik jogosult a civil szervezetek választásokkal kapcsolatos tevékenységének megfigyelésére, kivizsgálására és jelentésére, és a civil társadalmi csoportok nyílt megfélemlítésére és korlátozására van kitalálva.
Ehhez kapcsolódóan: Nem tiszta, hogy hogyan kíván megfigyelni majd az új Szuverenitásvédelmi Hivatal, de vezetője szerint „Soros György követői” lesznek a célkeresztben
A szerzők szerint Magyarország a legjobb példa arra is, hogy
miközben a helyi uralkodó elit a demokrácia nyelvén igyekszik beszélni, figyelmen kívül hagyják azokat a szabályokat, amelyek elválasztják a közintézményeket a magánérdekektől.
A leírás szerint Orbán Viktor miniszterelnök 2010 óta egy olyan, tartós hatalmi struktúrát hozott létre az országban, ahol átvette az irányítást mind a politikai intézmények, mind a gazdaság felett. A hozzá hűséges helyi oligarchák tették tartóssá a rendszert azáltal, hogy felvásárolták a médiakiadványokat, és segítették megerősíteni a Fidesz kontrollját a helyi önkormányzatok felett is.
Magyarországot egyébként Szerbiához hasonló hibrid rezsimnek írták le, ahol a tetszőleges ellenzéknek és a civil társadalomnak hagytak egy kis működési teret, de a kormányzó politikai csoport saját lehetőségei körén belül meg tud akadályozni bármilyen kormányváltást.
A jelentés kiemeli, hogy déli szomszédunknál Vučić elnök rezsimje a választási folyamatok manipulálásával, a köz- és a magánmédia leuralásával, az ellenzéki képviselők és aktivisták brutális mocskolásával, illetve az önkormányzatok megfélemlítésével tartotta szorosan hatalmon magát.
A javaslatok között egyébként hangsúlyozták, hogy a nemzetközi közösségnek nem kell megijednie úgy fellépni az ilyen rendszerekkel szemben, ahogy az autoriter rezsimekkel szokott.
A szerzők szerint
lehet, hogy hasonló szankciók is szükségesek,
mint az említett diktatúrák ellen. Az autoriter rendszerek felé igyekvő hibrid rendszerek ugyanis érzékenyek a nemzetközi nyomásra, ahogy az EU nemrég bebizonyította, amikor Orbán Viktor az Ukrajnának nyújtani kívánt segélyekkel szemben próbált ellenállni.
Ehhez kapcsolódóan: Emlékszik, amikor a német kancellár a szavazás előtt kiküldte Orbán Viktort a teremből „kávézni”?
A szerzők óva intették az EU-t attól, hogy egyfajta alkuként használja például a jogállamisági eljárást. Szerintük az uniós támogatások zárolása vagy feloldása kapcsán a szövetségnek minden egyes esetben átlátható szabályok mentén kell végigcsinálnia egy szigorú procedúrát.
Ukrajna, Moldova, Koszovó
A demokratikusabb irányba induló hibrid rezsimek között említették Ukrajnát. Az ukrán bíróságok hatékonyságának javítását emelték ki, illetve az általános és különösen a katonai korrupció visszaszorítására tett eredményes lépéseket.
Ukrajnához részben hasonló problémákkal néz szembe Moldova, ahol egyszerre kell megküzdeni számos korrupt helyi oligarchával, miközben az ország egy részét orosz katonák tartják megszállva.
Az elkerülendő hibák között említették például, hogy illegális orosz finanszírozással aktív egyik helyi oligarcha, Ilan Şor által támogatott jelölteket napokkal a választások előtt, gyorsan kizárta az indulók közül a helyi kormány. A Freedom House felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajnának és Moldovának is meg kell állnia, hogy megszegje a demokratikus normákat még ilyen esetekben is, ha ki szeretne kerülni a hibrid rendszerek szürkezónájából.
Koszovó 2021-ben a jogállam irányába kívánt elindulni, de a demokratizálódás egyik fő akadálya továbbra is az, hogy Szerbia nem ismeri el a függetlenségét. A tavalyi év instabilitást és az erőszak eszkalálódását hozta a két ország között, amit a jelentés szerint részben Belgrád informális kapcsolatai tápláltak szervezett bűnözői csoportokkal.
Ehhez kapcsolódóan: Nehezen tárgyal Koszovó és Szerbia
Kurti koszovói miniszterelnök ráadásul keményvonalasan kívánt tárgyalni a Belgráddal folytatott egyeztetések során, ami nem segítette a megegyezést. Emellett hivatkoztak a koszovói szerb közösséggel való konzultáció hiányára, ami megnehezítette a koszovói kormány számára, hogy kitörjön ebből a régóta fennálló rossz egyensúlyból.
