Délben Putyin ellen – felsorakoztak a tüntetők az orosz elnökválasztáson
Oroszok sorakoznak egy szavazóhelyiség előtt Togliattiban 2024. március 17-én délben
Hosszú sorok alakultak ki a szavazóhelyiségeknél Oroszország mind a 11 időzónájában az elnökválasztás ellen szervezett, Délben Putyin ellen nevű tüntetés idején.
Március 17-e a Putyint minden valószínűség szerint újabb hat év hatalommal felruházó elnökválasztás harmadik, egyben utolsó napja.
Valós verseny nincs, Vlagyimir Putyin legnagyobb politikai riválisa, Alekszej Navalnij egy hónappal a szavazás előtt halt meg egy sarkvidéki börtönben gyanús körülmények között, miközben sokak által politikai indíttatásúnak tartott büntetését töltötte.
Putyin más komoly ellenfelei is börtönben, illetve száműzetésben vannak, vagy eltiltották őket az indulástól, miközben a másként gondolkodókat és a független médiát ellehetetlenítették Oroszországban.
Ebben a helyzetben mindössze három Kreml-barát párt három jelképes jelöltjének a neve került fel a szavazólapokra: Leonyid Szluckij, a Liberális Demokrata Párt vezetője, Vlagyiszlav Davankov, az Állami Duma alelnöke, az Új Emberek párt tagja, és Nyikolaj Haritonov, a Kommunista Párt parlamenti képviselője.
Navalnijt túlélte az ötlete, hogy Délben Putyin ellen néven akcióval hívja fel a figyelmet önmaga erejére az ellenzék. A nyilvános gyülekezést korlátozó orosz törvényeket megkerülő tiltakozás szervezői arra szólították fel az embereket, hogy pontosan délben gyülekezzenek a szavazóhelyiségeknél.
A protestszavazók országszerte egymás után válaszoltak a felhívásra, ahogy eljött a déli határidő először Oroszország távol-keleti vidékein, majd Moszkvában, aztán az ország nyugati területén és Ukrajna Oroszország által megszállt részein.
A közösségi médiában közzétett videók és képek tanúsága szerint Novoszibirszkben, Csitában, Jekatyerinburgban, Permben, Moszkvában és más városokban is hosszú sorokban álltak délben a szavazók.
A tiltakozásokat erős rendőri jelenlét kísérte, előzőleg pedig hosszú börtönbüntetéssel fenyegették meg azokat, akik „zavarják a szavazást”.
A moszkvai főügyészség büntetőeljárást helyezett kilátásba azokkal szemben, akik beavatkoznak a választásba.
Valeria Vetoskina ügyvéd – aki elhagyta az országot – azt mondta a Szabad Európa és az Amerika Hangja által közösen működtetett orosz nyelvű Current Time-nak, hogy ha az embereknél nincsenek plakátok és nem adnak hangot annak, hogy miért éppen délben keresték fel a szavazóhelyiséget, a hatóságoknak nehéz lesz ezt jogszerűen szabálysértésneknyilvánítaniuk.
De arra is figyelmeztetett, hogy van „néhány alapvető biztonsági szabály, amelyeket betarthattok, ha aggódtok. Az első az, hogy ne beszéljétek meg senkivel, miért jöttetek, csak adjátok le a voksotokat. A második az, hogy kerüljetek minden látható agitációs eszközt: plakátokat, zászlókat, ilyesmit.”
Az OVD-Info emberi jogi csoport Hogyan védd magad címmel közleményt adott ki a tervezett tiltakozás előtt. Ebben szintén azt tanácsolta, hogy senki ne vigyen magával plakátot vagy transzparenst. „Ne mutass fel olyan jelképeket, amelyek felkelthetik a rendőrség figyelmét, ne kiabálj jelszavakat. Ha megkérdezik, miért jöttél pont délben, ne áruld el a valódi okot.”
Az orosz választási tisztviselők hivatalos közlése szerint március 17-én reggelig az ország 114 millió szavazásra jogosult polgárának több mint hatvan százaléka adta le személyesen vagy online a voksát.
Megfigyelők azt mondják: gyakorlatilag nincs esély arra, hogy Putyin ne szerezze meg újabb, ötödik ciklusát 24 év elnökség után, amit csak a 2008–2012 közötti miniszterelnöki hivatali ideje szakított meg.
A szavazás első két napján több orosz is azzal fejezte ki haragját Putyin tekintélyelvű uralmával szemben, hogy zöld fertőtlenítő festékkel és más folyadékokkal rongálta meg a szavazóurnákat. Orosz tisztviselők és a független média legalább 28 ilyen esetről számolt be.
Legkevesebb kilenc városban, köztük Moszkvában, Szentpéterváron, Szocsiban és Volgográdban voltak incidensek.
Ella Pamfilova, az orosz Központi Választási Bizottság (CIK) vezetője március 16-án azt mondta, hogy húsz esetben próbáltak szavazólapokat megsemmisíteni úgy, hogy folyadékot öntöttek az urnákba, és nyolc olyan eset volt, amikor felgyújtották vagy füstbombával rongálták meg őket.
Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, aki jelenleg az orosz Biztonsági Tanács helyettes vezetője, március 16-án gazembereknek és árulóknak nevezte az elnökválasztás ellen tiltakozókat, akik szerinte az ország ellenségeit, elsősorban Ukrajnát segítik.
„Ez közvetlen segítség azoknak a degeneráltaknak, akik ma a városainkat ágyúzzák – közölte Telegram-bejegyzésében. – A szavazóhelyiségekben működő bűnöző aktivistáknak tisztában kell lenniük azzal, hogy húsz évre bezárhatják őket egy különleges rendszerű börtönbe” – tette hozzá.
Tíz éve kebelezte be a Krímet Oroszország
1/15Krími tatárok a zászlójukkal a krími parlamentnél tartott tüntetésen Szimferopolban 2014. február 26-án. Egy héttel korábban egy krími politikus felvetette a félsziget Ukrajnától való elszakadásának lehetőségét. A kijevi tüntetők akkoriban éppen azon voltak, hogy kiszorítsák a hatalomból Viktor Janukovics oroszbarát elnököt, amit az ukránok „a méltóság forradalmának” neveztek el
2014. március 16-án illegális népszavazást tartottak a Krímben, miközben a félsziget orosz nemzetiségű lakosságának egy része által támogatott, jelvény nélküli orosz katonák a megszállás részeként középületeket és katonai létesítményeket foglaltak el.
2/15Oroszbarát tömeg a krími parlament előtt 2014. február 27-én. Aznap korábban mintegy hatvan oroszbarát fegyveres elfoglalta az épületet, valamint több ellenőrző pontot a Krím félszigeten
2014. március 16-án illegális népszavazást tartottak a Krímben, miközben a félsziget orosz nemzetiségű lakosságának egy része által támogatott, jelvény nélküli orosz katonák a megszállás részeként középületeket és katonai létesítményeket foglaltak el.
3/15Jelzés nélküli egyenruhát viselő orosz katonák a szimferopoli repülőtér előtt 2014. február 28-án. Az orosz katonák az egész Krímben megjelentek. A lakosság „kis zöld emberekként” kezdett hivatkozni rájuk, mert nem volt rajtuk sem rang-, sem országjelzés. A Kreml kezdetben azt állította, hogy a katonák helyi önvédelmi csoportok tagjai, de később elismerte, hogy hivatásos oroszok
2014. március 16-án illegális népszavazást tartottak a Krímben, miközben a félsziget orosz nemzetiségű lakosságának egy része által támogatott, jelvény nélküli orosz katonák a megszállás részeként középületeket és katonai létesítményeket foglaltak el.
4/15Orosz katonák és járművek veszik körül a krími határőrség bázisát március 1-jén. Ugyanezen a napon a Krím oroszbarát miniszterelnöke a Kremlhez fordult, hogy „nyújtson segítséget a béke és a nyugalom biztosításához”
2014. március 16-án illegális népszavazást tartottak a Krímben, miközben a félsziget orosz nemzetiségű lakosságának egy része által támogatott, jelvény nélküli orosz katonák a megszállás részeként középületeket és katonai létesítményeket foglaltak el.
5/15Helyiek vesznek körül egy ukrán katonai teherautót 2014. március 3-án. A Krímben nagyszámú oroszbarát helyi vonult utcára, kiállva a jelzés nélküli orosz katonák mellett, és növelve a nyomást az ukrán csapatokon, amelyek egyre inkább elszigetelődtek katonai bázisaikon belül. A Krímet akkoriban mintegy hatvan százalékban oroszok lakták
2014. március 16-án illegális népszavazást tartottak a Krímben, miközben a félsziget orosz nemzetiségű lakosságának egy része által támogatott, jelvény nélküli orosz katonák a megszállás részeként középületeket és katonai létesítményeket foglaltak el.
6/15Egy orosz katona az ukrán katonákat figyeli a Szevasztopol melletti Belbek repülőterén. Az ukrán légierő bázisa lett az egyik utolsó ukrán kapaszkodó a Krímben, mivel parancsnoka nem volt hajlandó átadni a területet az orosz csapatoknak. Végül az oroszok őrizetbe vették, és kiszorították az ukrán katonákat
2014. március 16-án illegális népszavazást tartottak a Krímben, miközben a félsziget orosz nemzetiségű lakosságának egy része által támogatott, jelvény nélküli orosz katonák a megszállás részeként középületeket és katonai létesítményeket foglaltak el.
7/15Ukránbarát tüntetők a krími parlament épülete előtt, Szimferopolban március 8-án. Miközben az oroszbarát szeparatisták megszüntették az ukrán hírműsorok sugárzását, és elindították az orosz állami televíziós csatornákat, több, a Krímben dolgozó külföldi újságírót fizikai támadás ért, két ukrán újságírót pedig elraboltak
2014. március 16-án illegális népszavazást tartottak a Krímben, miközben a félsziget orosz nemzetiségű lakosságának egy része által támogatott, jelvény nélküli orosz katonák a megszállás részeként középületeket és katonai létesítményeket foglaltak el.
8/15Krími tatárok melegednek a tűz körül, miközben a területüket őrzik 2014. március 9-én. Arszenyij Jacenyuk ideiglenes ukrán miniszterelnök fogadkozott, hogy Ukrajna területének egy centijét sem adja át, miközben a Krím Oroszország általi elfoglalása megszilárdult, és az illegális bekebelezést ellenző helyiek élete egyre veszélyesebbé vált
2014. március 16-án illegális népszavazást tartottak a Krímben, miközben a félsziget orosz nemzetiségű lakosságának egy része által támogatott, jelvény nélküli orosz katonák a megszállás részeként középületeket és katonai létesítményeket foglaltak el.
9/15Orosz szeparatisták baseballütővel és ostorral vertek meg egy ukránbarát férfit Szevasztopolban március 9-én, amikor egy Kijevet támogató tüntetést szeparatisták támadtak meg
2014. március 16-án illegális népszavazást tartottak a Krímben, miközben a félsziget orosz nemzetiségű lakosságának egy része által támogatott, jelvény nélküli orosz katonák a megszállás részeként középületeket és katonai létesítményeket foglaltak el.
10/15A szevasztopoli plakát a Krím oroszbarát hatósága által kiírt népszavazást a nácizmus és Oroszország közötti választásként ábrázolja 2014 tavaszán. A március 16-i népszavazást, amely nem kínálta fel a Krím status quo megtartásának lehetőségét, Kijev illegálisnak nyilvánította, és a legtöbb ország nem ismerte el. A szavazók elsöprő többséggel döntöttek az Oroszországhoz való visszacsatlakozás mellett. Az eredményt széles körben hamisítottnak minősítették
2014. március 16-án illegális népszavazást tartottak a Krímben, miközben a félsziget orosz nemzetiségű lakosságának egy része által támogatott, jelvény nélküli orosz katonák a megszállás részeként középületeket és katonai létesítményeket foglaltak el.
11/152014. március 15-én Moszkvában nagyszabású tüntetés volt a Krím katonai elfoglalása ellen. Putyin később elárulta, hogy 2014 februárjában, a biztonsági szolgálataival tartott egész éjszakás megbeszélés végén merült fel benne a szándék, hogy „elkezd dolgozni a Krím Oroszországhoz történő visszacsatolásán”
2014. március 16-án illegális népszavazást tartottak a Krímben, miközben a félsziget orosz nemzetiségű lakosságának egy része által támogatott, jelvény nélküli orosz katonák a megszállás részeként középületeket és katonai létesítményeket foglaltak el.
12/15Az oroszok által beiktatott krími hatóságok választási tisztviselői mozgóurnával érkeznek egy szimferopoli házhoz a március 16-i népszavazás során. A Krímet 1954-ben Nyikita Hruscsov szovjet vezető „ajándékozta” az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságnak. A lépés akkoriban leginkább szimbolikus volt, de a Szovjetunió felbomlása után mélyreható következményekkel járt
2014. március 16-án illegális népszavazást tartottak a Krímben, miközben a félsziget orosz nemzetiségű lakosságának egy része által támogatott, jelvény nélküli orosz katonák a megszállás részeként középületeket és katonai létesítményeket foglaltak el.
13/15Egy nő örömében ugrál Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a szevasztopoli gyűléshez intézett beszéde közvetítése alatt 2014. március 18-án. Az orosz elnök a beszéd során „Oroszország polgárainak” nevezte a krímieket
2014. március 16-án illegális népszavazást tartottak a Krímben, miközben a félsziget orosz nemzetiségű lakosságának egy része által támogatott, jelvény nélküli orosz katonák a megszállás részeként középületeket és katonai létesítményeket foglaltak el.
14/15Két, feltételezhetően az ukrán hadseregben szolgáló nő elhagyja a katonai bázist, és elsétál egy orosz katona mellett 2014. március 19-én
2014. március 16-án illegális népszavazást tartottak a Krímben, miközben a félsziget orosz nemzetiségű lakosságának egy része által támogatott, jelvény nélküli orosz katonák a megszállás részeként középületeket és katonai létesítményeket foglaltak el.
15/15Egy orosz zászlóba burkolózó férfi Szevasztopol partjainál 2014 márciusában. Miután a Krím félsziget szilárdan orosz ellenőrzés alatt állt, április 7-én megkezdődött a háború, amikor oroszbarát csoportok Donyeckben és Luhanszkban berontottak a kormányhivatalokba. Kijev válaszul bejelentette, hogy terrorellenes műveletet indít
2014. március 16-án illegális népszavazást tartottak a Krímben, miközben a félsziget orosz nemzetiségű lakosságának egy része által támogatott, jelvény nélküli orosz katonák a megszállás részeként középületeket és katonai létesítményeket foglaltak el.
Previous slide
Next slide
Készült a Current Time, a Szabad Európa ukrajnai szerkesztősége, a Reuters és az AP tudósításainak felhasználásával.
