Lawson Whiting, a Jack Daniel’s vezérigazgatója már a kanadaiakra panaszkodik, hogy az amerikai alkoholok bojkottja „rosszabb, mint a vámok”, és „aránytalan az ellencsapás” a Donald Trump által bejelentett, kanadai árukat sújtó vámokra. Ha csupán a tizedével kevesebb kanadai turista megy idén az Egyesült Államokba, mint általában, az az amerikai idegenforgalomban 140 ezer ember munkáját teszi feleslegessé. Mi értelme lehet Trump vámháborújának? Hogyan kellene eredményesen fellépni ellene? Mi köze mindehhez Keynesnek? Minderről Deák András Györgyöt, az NKE kutatóját kérdezzük.
A beszélgetésről készült videópodcastot itt tudja megnézni:
Ha inkább csak meghallgatná a beszélgetést, ide kattintson:
Öt fontos gondolat a beszélgetésből
- Nem a vámok szintje az, ami mellbe vágja az embert – mondta Deák András György, aki szerint a tízszázalékos vám a versenyképességet talán nem is érinti. A 25 százalék már más kérdés – tette hozzá, de úgy véli, igazán az sokkszerű, hogy mindez frontálisan jelent meg. Trump normatív alapon úgy gondolja, a vám jó dolog, és nem látni, hol van ennek a vége.
- A kanadai nacionalizmus felkorbácsolása csak ráerősít a hatásra és a kanadai ellencsapásra. A Floridába tartó járatok üresek, az amerikai áruk bojkottja nettó kár az amerikai gazdaság számára, de mindez nem használ az amerikai országimázsnak sem. Kanada és Mexikó esetében Trump bejelentései azért nagyon drámaiak, mert ezeket a lépéseket abban az észak-amerikai gazdasági övezetben hozta vissza, amely mind Kanada, mind Mexikó esetében egy, az amerikai gazdasággal szorosan összenőtt gazdaságra van hatással. A 25 százalékos vám tényleges beléptetése pusztító hatással lesz az eddigi viszonyokra – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója.
- Ha az elnöki bejelentésekhez társítva lenne valamiféle versenyképességi kontextus vagy egyensúlykezelési program, akkor lehetne értelmét keresni ennek a vámpolitikának, így viszont, hogy nincs, nehéz látni, hogy lehetne jól kijönni ebből – magyarázta Deák András György. Szerinte ennél is nagyobb veszélyt jelent, ha az a minta, amit az amerikai adminisztráció most rajzol, a világgazdaságban is követőkre talál – akkor valószínűleg lesz kereskedelemszűkítés, kereskedelemeltérítés, ami kíméletlenül visszahat majd a fejlődési pályákra.
- A WTO, a világkereskedelmi szervezet tehetetlen az amerikai vámpolitikai húzások ellen, mivel az a lényege, hogy az egymással vitába kerülő felek egy térbe terelve kibeszélhessék, megoldhassák a problémáikat. Az Amerikai Egyesült Államok azonban jelenleg nem mutat hajlandóságot arra, hogy minderről tárgyaljon vagy egyeztessen.
- Az Egyesült Államok jelenleg csak a négy nagy kereskedelmi partnerére vonatkozóan fogalmazott meg új vámpolitikát: Kanadára, Mexikóra, Kínára és az EU-ra. Utóbbi abból a szempontból nincs rossz állapotban, hogy az Európai Bizottság egységes, és dönthet a vámok és a kereskedelempolitika kérdéseiben. A szakértő szerint ugyanakkor ki kell lépni az eddigi tagadásból, és ki kell dolgozni valamilyen reakciót, választ.
