Amikor Oroszország megszállta Ukrajnát, Vagyim Klupianec, a kijevi Nemzeti Operettszínház 26 éves balett-táncosa belépett a hadseregbe. Kilenc hónappal később egy mesterlövész végzett vele a keleti fronton. Temetésén a színház művészeti igazgatója, Bohdan Sztrutnyszkij azt mondta, a fiatal balett-táncos egészen másfajta búcsút érdemelt volna: „Vastapsot az előadás végén, amivel a közönség a ráadást követeli.”
Olga Kucser, a Zaporizzsjai Regionális Gyermekotthon igazgatója szintén váratlan szerepben találta magát. Márciusban az életüket féltő, menekülő 215, gyapjúsapkába és télikabátba öltöztetett árva gyermeket kísért el egy 24 órás vonatúton. „A szívem szakad meg értük, annyira sajnálom ezeket a gyerekeket. Olyan fiatalok.”
Talán túlzás nélkül lehet mondani, hogy az ukránok 2022-ben meglepték az egész világot – és talán saját magukat is –, élén Oroszországgal, azzal, hogy képesek voltak és a mai napig képesek visszaverni és feltartóztatni egy (katonailag és sok más szempontból náluk sokkal erősebb) nagyhatalom ellenük indított háborúját.
Milliók menekültek biztonságba egy másik országba, milliók menekültek a bombázások elől a föld alá, akár saját pincéjükben, akár egy metróállomáson, és tízezrek vesztették életüket a háborúban.
Közben pedig milliók álltak egy nemzet ügye mellé, fegyvert ragadva, önkéntes mentőként, élelmiszer-szállítóként.
Miért fontos ez?
Oroszország azt állítja, hogy azért indította el „különleges katonai műveletét”, hogy megvédje biztonságát a nyugati behatolástól. Az ukránok, akik tudják, hogy Vlagyimir Putyin elnök nemzeti identitásukat csalásnak, földjüket pedig Oroszországtól jogtalanul elvettnek nyilvánította, a háborút egzisztenciális küzdelemnek tekintik – nemzeti és személyes küzdelemnek egyaránt.
Egy, az ukránok szerint orosz katona holtteste hever Harkiv külvárosában az út szélén február 24-én
A csatatéren Dávid csapást csapásra mért Góliátra. A háború első óráiban az ukrán védők megsemmisítették az orosz elit ejtőernyősöket, akik megpróbáltak elfoglalni egy repülőteret Kijev külvárosában.
Áprilisban elsüllyesztették az oroszok zászlóshajóját. Nemrégiben a helyiek ünneplése közben vonulhattak be a visszafoglalt Herszonba, egy olyan városba, amelyet Putyin örökre Oroszország részének nyilvánított.
Most, hogy beköszöntött a háború első tele, Oroszország védekezik, több százezer tartalékost hívott be, hogy ne veszítse el a még ellenőrzése alatt álló területeket, Ukrajna mintegy ötödét.
Azok a katonai szakértők, akik egykor arról vitatkoztak, hogy képes-e Ukrajna néhány napnál tovább kitartani, most arról dilemmáznak, hogy megnyerheti-e a háborút. Kijev azt mondja, addig nem vonulnak vissza, amíg ki nem űzik az összes orosz katonát az országhatáron belülről, beleértve a 2014 óta megszállt területeket is.
A képen egy nő keze látható, akit a lakosok szerint az orosz hadsereg katonái öltek meg Bucsában
Mit jelez ez előre 2023-ra?
Mindkét fél új kihívásokkal néz szembe. Oroszország visszavonulása, többek között a Dnyipro folyón túlra rövidebbé és erősebbé tette a frontvonalat, ami megnehezíti Ukrajna számára, hogy új gyenge pontokat találjon, amelyeken áttörhet, ahogy ősszel tette, megváltoztatva ezzel a háború lendületét.
A brutális tél azonban előnyökkel is járhat az országukat védő ukránok számára a besorozott tartalékosokkal szemben, akiket Oroszországnak több ezer kilométerre az otthonuktól kell(ene) ellátnia felszereléssel és élelemmel.
Ukrajna „eddig mesteri módon támadta és győzte le az orosz csapatokat” – tweetelte Mark Hertling, az európai amerikai szárazföldi erők korábbi parancsnoka. A következő célok – áttörni a megerősített orosz védelmet keleten, és átkelni a Dnyipro folyón délen – a legnehezebbek közé tartoznak. „Sikerülni fog nekik, de nem gyorsan.”
Tűzszünetről közben nem is folynak tárgyalások. Kijev szerint még egy átmeneti tűzszünet is esélyt adna Oroszországnak az átcsoportosításra és a megszállt területek feletti ellenőrzés megszilárdítására.
Oroszország az elmúlt hetekben többször támadást intézett Ukrajna energetikai infrastruktúrája ellen, sötétségbe és hidegbe taszítva ukránok millióit. Moszkva katonai indokokra hivatkozik; Ukrajna szerint ez nem szolgál más célt, mint civilek életének ellehetetlenítését.
„A hideg, az éhség, a sötétség és a szomjúság nem olyan ijesztő és halálos számunkra, mint az önök »barátsága és testvérisége« – mondta Zelenszkij az oroszokhoz fordulva egy szeptemberi beszédében. – Gáz nélkül vagy önök nélkül? Önök nélkül. Fény nélkül vagy önök nélkül? Önök nélkül. Víz nélkül vagy önök nélkül? Önök nélkül. Élelem nélkül vagy önök nélkül? Önök nélkül.”
Mentősök támogatnak egy sérültet Kijev bombázása után március 14-én
