Újjá szeretné szervezni polgármestertársaival a 2019-ben hamvába holt Szabad Városok Szövetségét a 2024-es helyhatósági választások után – mondta a Szabad Európának adott interjúban Érd első embere. Csőzik Lászlóval arról is beszéltünk, milyen ellenszélben a kormánnyal dolgozni, mit gondol az ellenzéki pártokról, milyen híres fideszeseket ismer még egyetemista korából, és arról is, hány érdi kormánypárti fog rá szavazni.
Milyen színekben indul jövőre?
Végleges döntés még nem született, de több megoldás is szóba jöhet. Az első: a 2019-ben Érden már sikerrel alkalmazott módszer, a sorminta, vagyis hogy minden, engem támogató szervezet szerepeljen a nevem mellett. B verzió: egy civil szervezet fogja össze a jelölteket – ez sikerrel működött az idei időközi választáson Jászberényben. A harmadik variáció pedig, hogy jómagam független jelöltként indulok, ami szintén kivitelezhető, mert nem vagyok egyetlen pártnak sem a tagja. Ha azt nézzük, mi vált be korábban Érden, akkor érdemes az első megoldást előnyben részesíteni.
Több forrásból hallottam, hogy mivel az ellenzéki pártok támogatása nem túl acélos, a polgármesterek inkább távolságot tartanának tőlük, de ez meg a pártoknak nem tetszik. Érzi ezt az ellentmondást?
Korábban magam is jó pár kritikát fogalmaztam meg az ellenzéki pártokkal szemben. Ha csak a kormányzati megszorításokat, az inflációt, az életszínvonal esését, az elmaradt beruházásokat nézzük, azt lehet mondani: elképesztő esélyek úsztak el az elmúlt egy-másfél évben. Baráti köröm egyhangúan mondja: örömmel szavazna az ellenzékre, de nincs igazi vezéregyéniség, kedvelhető formáció.
Ehhez kapcsolódóan: Városvezetők attól tartanak, hogy komoly megszorítást készít elő a kormány a szociális törvény módosításával.
Még ennek ellenére is ideadnák a szavazatukat az EP-voksoláson, ha lenne közös lista, mert külön-külön egyik pártra sem szavaznának szívesen. Bár lenne helye további kritikáknak, ideje már nincs: mi Érden inkább arra koncentrálunk, hogy a futó városfejlesztési projekteket lezárjuk, majd felkészüljünk a választásokra.
A barátai nem vesznek részt az önkormányzati és az EP-választásokon jövő júniusban?
Sokan mondták, hogy csak az önkormányzati szavazatot tervezik leadni. Nehezen tudom meggyőzni őket, hogy ez nem jó hozzáállás, hiszen szükség lenne erős ellenzékre országosan is.
Hányan lesznek Érden, akik leszavaznak Csőzik László polgármesterre és mellette a Fidesz EP-listájára?
Bízom benne, hogy sokan. A felmérések alapján a Fidesz-választók harmada átszavazhat rám. Ha valóban így lesz, akkor igazolást nyerhet, hogy érdemes volt az ideológia törésvonalakon felülemelkedni, valamennyi városlakót képviselni. Én tényleg komolyan gondolom, hogy a fideszes érdiek polgármestere is vagyok, bármennyire elcsépeltnek is tűnik ez a mondat. Magyarországon a polgármestereknél van meg a hatáskör és a lehetőség, hogy egy mégoly megosztott társadalomban is átlépjék az árkokat a lokálpatriotizmus mentén.
Nem is lehet ez másként, hiszen – egy fideszes városvezető bonmot-ját idézve – a polgármestereknél ér le a politika lába a földig. Nap mint nap találkozunk a választókkal, szembejön a valóság, igyekszünk mindenki problémáját megoldani. Ebben a közegben az ideologizáló szövegek mit sem érnek. Egyébként az Érden élő Alekosz fogalmazta ezt meg úgy, hogy ő megosztotta a szavazatát: országosan Orbán Viktorra, az önkormányzati választáson rám szavaz majd.
Hány ilyen polgármester lehet még Magyarországon?
A másik oldalról például Cser-Palkovics Andrást tudnám mondani, és nem csak azért, mert az egyetemen évfolyamtársam volt. Székesfehérváron is sokan vannak, akik nem Fidesz-szavazóként őt támogatják mint városvezetőt. Vele egyébként polgármesterként is jó a kapcsolatom: kértem már tőle segítséget energiahatékonysági pályázathoz, ajánlott már szakembert az uszodánk működtetéséhez. De említhetném Szegeden Botka Lászlót is természetesen, akire régóta átszavaznak a helyi fideszesek. Nincs nagy titok, ők az évek alatt bizonyították, hogy kormányzóképesek. Ha válság van, jól menedzselik, de békeidőben is jól működtetik a várost. Csöppet se meglepő módon ideológiai kérdésekkel alig foglalkoznak.
Ugyanazt teszik a Megyei Jogú Városok Szövetségében (MJVSZ) is a különféle pártállású polgármesterek?
Szita Károly, az MJVSZ elnöke, Kaposvár fideszes polgármestere néha szokott ideológiai jellegű előterjesztéseket behozni elénk. De még ezeket sem utasítjuk el kapásból. Sőt volt, amit módosításokkal ugyan, de a nem kormánypártiak is el tudtak fogadni. Ezek elenyésző számban fordulnak elő, nem erről szól a munkánk. Egy polgármesternek meg kell szerveznie az uniós pályázatok benyújtását, menedzselnie az útfelújítást, kitalálni egy új óvoda profilját. Napi döntések vannak.
Az MJVSZ egyébként hogy működik véleménye szerint?
Felemás a kép. Egyrészt ez az egyetlen fórum, ahol rendszeresen találkozhatunk miniszterekkel, felelős kormánytagokkal úgy, hogy nyitottak a kérdéseinkre, érdemi válaszokat adnak rájuk. Ráadásul mivel a problémáink nyolcvan százaléka azonos tartalmú, megtörténik, hogy a fideszesek ellenzéki beadványokat, petíciókat is elfogadnak vita nélkül.
Ehhez kapcsolódóan: Nagyjából karácsonyig vár az MSZP, hogy az ellenzéki pártok felsorakozzanak a közös EP-lista mellett.
De mi, ellenzékiek is gyakoroltunk már gesztust. Legutóbb akkor, amikor támogattuk Szita Károly indítványát, hogy az MJVSZ kéri az Európai Bizottságot, folyósítsa már az uniós pénzeket Magyarországnak. Mi kértük, hogy a magyar egészségügy, oktatás problémái is szerepeljenek nevesítve a szövegben, a fideszesek ezt elfogadták, így megszületett a konszenzus.
Ez eddig csupa pozitívum.
Abban kritikus vagyok az MJVSZ-szel szemben, hogy amikor a kormány egyértelműen diszkriminálja az ellenzéki vezetésű településeket, akkor ezt szó nélkül hagyja a szövetség jobboldali vezetése. 2020. december 24-én reggel kijött a kormányhatározat, amely szerint a fideszes megyei jogú városok 1,38 milliárd forintot kaptak, az ellenzéki vezetésűek egy fillért sem. Megkérdeztem Szita Károlyt, hogy mit tett azért, hogy ez ne így legyen, mire csak annyit válaszolt, hogy ő felszólalt az érdekünkben, de sajnos nem vezetett eredményre. Ez így nem érdekképviselet! De még így is kivételt jelent az MJVSZ ebben a mai, párbeszéd nélküli világban.
Mi a helyzet a Szabad Városok Szövetségével (SZVSZ)? 2019 után bontott zászlót, de már régóta nem hallani róla.
Szerintem zászlót sem bontott. Azt ugyanis nem nevezném elindulásnak, hogy a 2019-es választások után egyszer-kétszer összejöttünk. Tény és való, hogy a Covid keresztbe tett: 2020. március 14-én megjelent Magyarországon a pandémia, a frissen megválasztott polgármesterekre pedig hirtelen rázúdult a járvány, illetve a nyomában járó válság kezelésének minden nyűge.
Ez az önkormányzatokat hatványozottan érintette, hiszen közben hatalmas forráselvonások történtek, csak Érden évi közel kétmilliárd hiányzott a kasszából, mert a kormány magához vonta. De a kudarcélmény mégis ott van, hogy „A kutyafáját, ezt megcsinálhattuk volna együtt!” Azért is fájdalmas, hogy nem jött létre a szövetség, mert a NER 13 éve alatt a 2019-es helyhatósági választás volt az egyetlen alkalom, amikor érdemi hatalmi ellensúly jött létre a központi kormányzattal szemben. Úgy vélem, innen fel lehetett volna építeni egy új ellenzéki pólust.
Hogyan?
Például úgy, mint Csehországban. Kolín a testvérvárosunk, a volt polgármester, Vit Rakušan ma a cseh miniszterelnök helyettese, és belügyminiszter, valamint a Polgármesterek Pártjának elnöke. Persze ott arányos a választási rendszer, de ez sem menti fel a jelenlegi magyar parlamenti ellenzéket, amiért idehaza ilyen a helyzet. Egy teljes kormányt ki lehetne állítani kreatív, rátermett, jól kommunikáló, tisztességes magyar polgármesterekből.
Ehhez kapcsolódóan: „Tarlós István típusú, városüzemeltető menedzser” lehet Karácsony Gergely kihívója a Fidesz részéről.
Ha belőlük gyúrnánk össze egy pártot, meggyőződésem, hogy az már az EP-választáson is sikeresen szerepelhetne. Mert ott lenne mögöttü(n)k, hogy ezek a lányok és fiúk éles helyzetben is letettek valamit az asztalra: tudják, milyen kormányozni, döntéseket hozni, fennmaradni. Erre építenie kellett volna az ellenzéknek. Ezt használhatta volna ki a Szabad Városok Szövetsége.
A Covid után elindulhatott volna. Miért nem történt előrelépés?
A fő ok, hogy valójában sosem volt gazdája a SZVSZ-nek. Először úgy tűnt, Karácsony Gergely és a főváros viszi majd az ügyet, de elég hamar elengedték. Néhány hétre úgy tűnt, hogy Botka Lászlónak és Szegednek vannak ambíciói, de ez sem derült ki igazán sosem. Mint említettem, mi is beszálltunk volna, van a tarsolyunkban például egy médiakoncepció, amely többek között reflektál a kormánypárti Megafon megjelenésére is.
A felmérések szerint az ellenzék hozni tudja önkormányzati szinten a 2019-es eredményt. Vagyis ha el is veszítettek öt évet, a potenciál megmarad jövőre valami új létrehozására.
Ezt olyannyira úgy látom, hogy abban maradtam pár kollégával: ha újraválasztanak minket, ráfordulunk ismét a szervezésre.
Megalapítják a Magyar Polgármesterek Pártját 2024-ben?
Pártból tizenkettő egy tucat manapság. De ha valahol van csíra, amiből egy ellenzéki innováció kisarjadhat, akkor ez az önkormányzati szféra. Éppen azért, amit korábban mondtam: itt olyan emberek küzdenek a politika frontvonalában, akik napi szinten kénytelenek döntést hozni, és napi szinten szembesülnek ezek következményeivel is. Itt nem lehet sajtótájékoztatókkal megúszni a politizálást.
Lezárta a kormány a Modern Városok Programot (MVP), Érd a többiekhez képest nem panaszkodhat a megvalósult beruházások arányát tekintve. Most már azonban minden érintett polgármesterrel a befejezésről tárgyal Lázár János. Ez hogy áll?
Valóban benne vagyunk a top háromban a megyei jogú városok között. Ez egy bő ötvenmilliárd forintos csomag volt az esetünkben. Nagyon fontos fejlesztések történtek, nagyon régi adósságokat tudott így törleszteni a város köszönhetően annak, hogy 2005-ben – első alpolgármesteri ciklusom idején – Érd bekerült a megyei jogú városok klubjába. Hiszen a MVP-s pénzalapot számukra hozta létre 2015-ben a kormány.
Ehhez kapcsolódóan: Mérlegen a Modern Városok Program: hatalmas különbségek a megvalósításban.
Ugyanakkor ennél sokkal több fejlesztésre, támogatásra lenne szükség, hiszen hiába építettük meg többek között az új idősek otthonát, modernizáltunk több csomópontot, aszfaltoztunk utat, bővítettünk, fejlesztettünk iskolákat – sőt építettünk egy újat is –, hiába épült meg az új bírósági épület, akkora a lemaradás, hogy ezek a milliárdos beruházások alig látszanak meg a városon. Szerencsére MVP-s pénzt tőlünk egyelőre nem vontak el, mi több, amikor a határidő halasztását kértük, mindig megkaptuk. Pár napja kaptunk pozitív választ például az új közösségi ház, a Présház ügyében is.
Ellenzéki városvezetőként ezt hogyan érte el?
Nyilván azért, mert évfolyamtársa voltam Lázár Jánosnak három szemeszteren keresztül a jogi karon. A viccet félretéve, én nem látom, hogy a Modern Városok Programban érvényesült volna a kormánypárti-ellenzéki dichotómia. Szerintem ha a kormányból azt látják, hogy egy város nagy erőket fektet a tervek megvalósításába, akkor mellé állnak. Persze látom, hogy Hódmezővásárhellyel nem így bántak, de hogy mondjak egy másik példát is: ahogy a fideszes vezetésű Szekszárd herdálta el a lehetőségeit, az egyszerűen botrány. És már csak azért is baj, mert nem szeretném, ha pár ilyen önkormányzat miatt, mint Szekszárd, akik rossz gazdái voltak a beruházásoknak, ne lenne majd Modern Városok Program 2.
Ön úgy tudja, lesz Modern Városok Program 2.?
Igen. Több alkalommal rákérdeztem Gulyás Gergelynél, Varga Mihálynál is. A legkonkrétabb válasz az volt, hogy a jövő évi önkormányzati választások után fél évvel kezdenék el a második kört. Először mindenkinek be kell majd nyújtania egy listát a tervezett beruházásokról, majd ha ezt a kormány elfogadta, jöhet a tervezési fázis. De ez egy irgalmatlan hosszú folyamat lesz. Tervezés, engedélyes tervek, kiviteli tervek, megvalósítás – és természetesen minden lépcsőben közbeszerzés. Akár négy év is eltelhet, mire az első kapavágás megtörténik.
Egyébként Lázár Jánosnak friss építésügyi miniszterként erős ambíciója volt, hogy ezt a négy évet másfél-kettőre szorítsa le. Mi, polgármesterek nagyon szurkolunk neki, hogy sikerrel járjon, mert ilyen infláció mellett négy év alatt úgy elszaladhatnak az árak, hogy mire az építkezési fázisba jutunk, nem lesz elég a korábban igényelt támogatás. Talán majd az új építési törvény felgyorsítja ezt a folyamatot.
Erről már megjelentek az első részletek. Mi a véleménye róla?
Látok benne sajnos olyan tendenciákat, amik további centralizálás irányába visznek. Például hogy járási szintű főmérnökségeket hozzanak létre a településfejlesztésre. Ha már ezt is kiveszik a helyhatóságok kezéből, tényleg felmerül a kérdés, van-e még értelme az egész önkormányzatiságnak.
Milyen ellenzéki polgármesterként együtt dolgozni a kormánnyal?
Sosem éreztem, hogy eleve negatívan állnának hozzám, bár az is igaz, a megválasztásom után egy-másfél évig nem volt módom miniszterrel találkozni. De azóta már a miniszterek nagyjából felével személyesen tárgyaltam. A kormányzati szereplők legtöbbször végtelenül kedvesek, segítőkészek, konstruktívak. Amíg a tárgyalások folynak. A döntéseknél már más a helyzet. Amikor szóvá tettem Gulyás Gergelynek, hogy a Covid alatt csak a kormánypárti városok kaptak másfél milliárd forintot, nem is reagált rá.
Ehhez kapcsolódóan: Önálló hatalmi ágból vissza a tanácsrendszerbe: önkormányzatiság és fejlesztéspolitika I.
Persze mit is mondhatott volna erre? Egy másik példa: a megyei önkormányzatok jártak el egy csomó uniós forrás elosztásánál. Ezek mind fideszes vezetésűek, és mind a 19 esetben nagyon durván a kormánypárti települések javára döntöttek. Pest megyében lakosságarányosan mi kaptuk a legkevesebbet, 4,5 milliárd forintot 2021–2027-re. Szeged ugyanígy járt. De vannak ennél sokkal pitiánerebb dolgok is.
Például?
Például az, hogy nem vagyunk képesek nyerni minisztériumi támogatást egy autómentes napra. Pedig nálunk ezt már pedagógusok állítják össze, hogy az önkormányzatnak még véletlenül se legyen köze a szakmai részhez. Legutóbb alig 1,2 milliót kértünk, de úgy sem nyertünk, hogy a rendelkezésre álló 180 milliós keretet ki sem merítették, bent ragadt pénz. Megkértem az osztályvezetőnket, hogy telefonáljon a minisztériumba, miért teszik ezt velünk. Mire a vonal másik végén kibökték, hogy „Érd nem nyerhet ezen a pályázaton”. Ugyanakkor például Palkovics László volt innovációs miniszter – akinek van kötődése a városhoz – idehozta az AVL nevű nagy osztrák autóipari céget.
Ehhez kapcsolódóan: Önálló hatalmi ágból vissza a tanácsrendszerbe: önkormányzatiság és fejlesztéspolitika II.
Az érdi családi tulajdonban álló Medi-Radiopharma gyógyszercég bővülését a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatta anyagilag, az átadáson ott volt a kormány és ott voltunk mi is. Ezek jó szinergiák. De összességében úgy vegyes a kép, hogy a negatív van túlsúlyban. Mi rendszeresen folyószámlahitelből élünk. Balmazújváros ellenzéki polgármestere azt mondta nekem nemrég: nem zárható ki, hogy októberben még bért sem tud fizetni. A fideszes vezetésű városok persze sosem kerülnek ilyen helyzetbe, mindig kapnak valamilyen formában pluszpénzt a kormánytól.
Nemrég azt mondta egy fórumon: a helyi iparűzési adóra (hipa) épülő önkormányzati finanszírozás zsákutca, meg kell változtatni. Hogyan?
Rögtön hozzátenném: győri, budaörsi vagy székesfehérvári kollégáim biztosan tiltakoznának, ha a hipára épülő rendszer átalakítását szorgalmaznánk. De szembe kell nézni azzal, hogy rengeteg önkormányzatnak, így Érdnek sem jelent megnyugtató megoldást, hogy teljesen ki vagyunk szolgáltatva egyrészről a normatívák miatt a kormánynak, másrészről a településen lévő, itt adózó cégeknek. Érdnek nem sok ipari területe van.
Ami van – a 7-es út melletti, a Tárnok felőli oldalon lévő ipari park –, az is kormányzati kezelésben, és sajnos 2016 óta nem telepítettek oda egyetlen céget sem. Az AVL bejövetele a város másik végébe hatalmas előrelépés volt, de öt-hat ilyen cégre lenne szükség ahhoz, hogy a hipabevételünk érdemben tudjon növekedni. Hogy például utakat tudjunk belőle építeni.
A kilencvenes években még más volt a helyzet, akkor a személyi jövedelemadó helyben maradó részére épült az önkormányzatok finanszírozása, az számított, hány lakosod van, és mennyit keresnek. Érd egy ilyen rendszerben nagyon jól járna. Ez igazságos is lenne, hiszen az érdiek joggal kérdezhetik: „A befizetett adóm miért nem ott hasznosul, ahol lakom?” Nálunk a lakosok nem szeretnének gyárkéményeket, mindenki a kertvárosi karaktert szeretné megőrizni, a finanszírozási rendszer hibái miatt mégis iparosítási kényszerben vagyunk.
Budaörsön tizenkétszer annyi hipabevétel jut egy lakosra, mint Érden. Egy érdi miért ér kevesebbet, mint egy budaörsi? De elvették a gépjárműadót is 2020-ban, a Covidra hivatkozva, és azóta sem kaptuk vissza. Akárhányszor csak rákérdeztem, Varga Mihály pénzügyminiszter mindig csak annyit mondott: „Egyelőre nem, majd valamikor visszaadjuk.” Ha csak ez itt lenne, nem így nézne ki Érd. A mellékutak felét le tudnánk aszfaltozni belőle pár év alatt.
Idén változtatási tilalmat vezettek be, nem épülhet új ház Érden. Mik a tapasztalatok?
Rövid idő alatt jelentős fordulatot hozott. A héten olvastam egy ingatlanpiaci elemzést, amelyik külön kitért Érdre: befagyott a piac, jelentős mértékben visszaesett a kereslet, jóval kevesebben akarnak most már ide költözni. Ezek szerint elértük a célt, hiszen jó ideje világos: a város megtelt, sőt túlcsordult. Az itt lakók is azt kérték tőlünk, hogy lépjünk. Nincs elég óvoda, iskola, játszótér, megtelt a temető – bármennyire is morbid erről beszélni. Pályázati pénzből tartottunk erről egy közösségi gyűlést tavaly, idén rendeltünk egy közvélemény-kutatást, amiből egyértelműen kiderült: az emberek döntő többsége a társasházépítések ellen van, mert ezek a vállalkozók tönkrevágják a kertvárosi karaktert.
Egy éve arról is döntöttek, hogy nem adják át a helyi vízművet az államnak. Ez is jó döntés volt utólag is?
Mindenképpen! A dolog megértéséhez vissza kell menni közel húsz évet az időben. Akkoriban három önkormányzat – Szeged, Budapest és Érd – döntött a vízmű-privatizáció mellett. Nálunk olyan rossz volt a csővezeték állapota már, hogy 2003-ban alpolgármesterként fel kellett hívnom Demszky Gábort, hogy adjon a főváros lajtos kocsikat, mert a Parkvárosban nincs nyomás a csövekben, majd kurjongattam az anyósülésről, hogy „Hé, emberek, itt a víz, megjött a lajtos kocsi!” Nálunk a francia Veolia lett a befektető, és fontos fejlesztéseket valósított meg, amiket a város maga nem tudott volna egyedül megtenni.
Ehhez kapcsolódóan: Pécsett és Érden is nemet mondott az államnak az önkormányzat.
Majd jött a rezsicsökkentés időszaka, amikor a vízdíj és a csatornadíj is befagyott, ezért ma eljutottunk oda, hogy tőkeinjekcióra szorul a vízmű. A kormánytól kaptunk is 321 millió forintot erre. Nem titok, mi továbbmennénk, most már ki szeretnénk vásárolni a Veoliát. Úgy érzem, ebben most az állam is partner. Ez nem úgy történik majd, mint 2009-ben Pécsen, ahol biztonsági emberek foglalták el az ottani vízmű székházát: nemrég a Veolia vezérkara a Karmelita teraszán bambizott Orbán Viktorral. Ez jó jel. A cél az, hogy a cég tisztán önkormányzati tulajdonú legyen.
Tavaly télen rendkívüli megszorításokra kényszerültek az önkormányzatok a magas rezsidíjak miatt, volt, ahol a nyilvános a vécét is bezárták, hogy ne kelljen fűteni. Érd hogy fut neki a hideg időnek?
Továbbra is nagyon nehéz a helyzet. Mi tavaly, a takarékossági csomagunk összeállításakor hármas célt tűztünk ki. Először is azt mondtuk, a gyerekek és a rászorultak, az idősek lehetőleg ne érezzenek meg semmit a rezsiválságból. 13 óvodánk és két bölcsiépületünk van, ott tartottuk a hőfokot, ahogy az idősek otthonában is. Másodszor: törekedtünk arra, hogy a sportolási lehetőségeket biztosítsuk. De úgy elszaladtak a gázárak, hogy a három uszodánk közül sajnos csak a legnagyobbat, az Arénát tudtuk nyitva tartani. Itt ismét egy pozitív dolgot mondok a kormányról: tárgyalásaink sikerrel zárultak, Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár bevette az uszodamentő programba az Érd Arénát, négyszer negyvenmillió forintot kaptunk a rezsiköltségek többletének fedezésére. Ám a fenyves-parkvárosi új uszodát máig nem tudtuk megnyitni.
Ehhez kapcsolódóan: Elismerte bűnösségét, elítélték a volt fideszes polgármestert
Míg a sportcsarnoknál segítettek, itt a kormányzati felügyelet alá tartozó tankerület nem rendelte meg az úszásoktatást, nem is tudjuk kigazdálkodni a havi húsz-harmincmilliós rezsiköltséget. A Gárdonyi uszodát nem éri meg újranyitni, drága, régi technológiával működik, de tervbe vettük, hogy uniós pénzből a közeljövőben rendbe tesszük. Harmadszor: megengedhetetlen, hogy a kulturális élet leálljon. A városközpontban lévő művelődési házat be kellett zárnunk, mert egyik hónapról a másikra tizennégyszeresére nőtt a távhő ára. Szerencsére az ár idén már esett, így újra tudtuk nyitni a Szepest. De addig sem kellett lemondani minden programról, amíg zárva volt: amit tudtunk, átvittünk a város északi részén lévő közösségi-művelődési házunkba, aminek korszerű a fűtése.
Természetesen tavaly leültünk a kormánnyal, illetve Balla György miniszteri biztossal tárgyalni arról, hogy Érd is kapjon állami rezsitámogatást. Nagyon felkészült és segítőkész volt, végül 265 millió forintot kapott a város.
Idén egyelőre ott tartunk, hogy létrehoztak egy 83 milliárd forintos rezsivédelmi alapot az önkormányzatoknak. Nagyon jó lenne tudni, hogy ebből kapunk-e. Amikor rákérdezünk, a kormány képviselői mindig azt mondják, hogy még nem tudják, ki milyen elvek mentén kap majd támogatást. Irigylem a cseh kollégáimat, ott olyan világos szisztéma mentén osztják az önkormányzatoknak a támogatást már huszonöt éve, hogy fel sem merülhetnek politikai szempontok.
Tudja már, ki lesz a fideszes kihívója?
A nyáron kisebb kampányba kezdett T. Mészáros András, aki a fideszes hivatali elődöm. Ám ő most nehéz helyzetbe került, mert a napokban ítélte el jogerősen a büntetőbíróság. Tudom, hogy megy a belháború a Fideszen belül, aminek a legegyértelműbb jele, hogy T. Mészárost nem választották újra a Fidesz helyi elnökévé. Ugyanakkor nekünk nem az ellenfélre, hanem a saját dolgainkra kell figyelnünk. Még rengeteg dolgunk van a ciklus végéig – több útépítési projektet zárunk idén –, de dolgozunk azon is, hogy a következő időszak uniós támogatásait időben le tudjuk hívni, és hasznos, rég várt beruházásokat hajtsunk végre. Ráadásul készül az új helyi építési szabályzat is – ezt előlegezte meg az építkezéseket leállító tilalom. Ezek együtt reményeim szerint egy tejesen új, felívelő korszakot hoznak majd Érd történetében, mert ez a város, az itt lakók megérdemlik, hogy végre behozzuk a lemaradásunkat, és elrugaszkodjunk.
