Öt fontos gondolat a beszélgetésből:

Donald Trump nem most állt elő először Grönland amerikai érdekszférába vonásának ötletével. Amerikai katonák – ha kis létszámban és nem megszállóként is – a második világháború óta folyamatosan tartózkodnak a szigeten. De van egy akadály: az Egyesült Államok korábban hivatalosan elismerte, hogy Grönland dán felségterület.

Egészen mostanáig nem látszott, hogy Grönland bányászati vagy nyersanyagbeszerzés szempontjából izgalmas térség lehet. Voltak, vannak kísérletek, de eddig mind kudarcba fulladtak. A sziget nem gazdasági, hanem elsősorban katonai szempontból volt fontos az Egyesült Államoknak. A hidegháborús interkontinentális rakéták elleni elhárítási feladatokra, a szovjet terjeszkedés, invázió, támadás megállításában és feltartóztatásában lett volna jelző-elhárító szerepe – mondja Csiki Varga Tamás.

Ha azt a szélsőséges forgatókönyvet vesszük alapul, hogy az Egyesült Államok megszállhatja-e Grönlandot, akkor tizenöt-húsz évvel előre kell gondolkodnunk – érvelt a kutató, aki szerint ha az északi sarkköri jégsapka olvadásával felélénkül a tengeri kereskedelem, ha valóban kibányászhatóvá válik az a nagy mennyiségű, részben kritikusnak minősített ásványkincs, amelyről jelenleg csupán kutatási becslések vannak, és ha valóban elmérgesedik az amerikai–kínai viszony, akkor lehet amellett érvelni, hogy az amerikai érdekeket a legegyszerűbb e térségben így, Grönlandot elfoglalva lehet biztosítani.

A témakörben kulcsfontosságúnak tűnhet, hogy Grönland nem az Európai Unió része, mert így – a Dániától való függetlenedés után – elvileg akár az amerikai érdekszféra erősödése sem elképzelhetetlen. Jelenleg ez nagyon távolinak tűnik, mivel a grönlandi költségvetés felét Dánia fizeti, a grönlandi gazdaság húsz százaléka dán kormányzati támogatásból működik, és a sziget nagymértékű autonómiával rendelkezik. A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a lakosság hat százaléka szimpatizál Donald Trump bejelentésével, ami nem azt jelzi, hogy a sziget lakossága az Egyesült Államokhoz vonzódik.

Elképzelhető, hogy tíz év múlva arról fogunk beszélgetni, hogyan nyílt meg Grönland éghajlati és gazdasági szempontból – fogalmazott a John Lukacs Intézet kutatója. Szerinte fontos kérdés lesz, hogyan települ be az ipar, milyen infrastruktúra épülhet és milyen kolóniák jönnek létre, milyen népcsoportok telepednek majd le a szigeten.