Visszavesszük a Panama-csatornát, legyen Kanada az Egyesült Államok szövetségi állama, és megvesszük vagy ha másképp nem megy, elfoglaljuk Grönlandot – ezekkel a diplomáciai alapelvekkel sem igen törődő külpolitikai igényekkel lépett újra hivatalba Donald Trump. Más kérdés, hogy mindezekből mi, hogyan és milyen mértékben váltható valóra, de az bizonyos, hogy történelme során talán először igazán az érdeklődés középpontjába került Grönland. Csiki Varga Tamást, az NKE John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársát kérdeztük a miértekről.
A beszélgetésről készült videópodcastot itt tudja megnézni:
Ha inkább csak meghallgatná a beszélgetést, ide kattintson:
Öt fontos gondolat a beszélgetésből:
- Donald Trump nem most állt elő először Grönland amerikai érdekszférába vonásának ötletével. Amerikai katonák – ha kis létszámban és nem megszállóként is – a második világháború óta folyamatosan tartózkodnak a szigeten. De van egy akadály: az Egyesült Államok korábban hivatalosan elismerte, hogy Grönland dán felségterület.
- Egészen mostanáig nem látszott, hogy Grönland bányászati vagy nyersanyagbeszerzés szempontjából izgalmas térség lehet. Voltak, vannak kísérletek, de eddig mind kudarcba fulladtak. A sziget nem gazdasági, hanem elsősorban katonai szempontból volt fontos az Egyesült Államoknak. A hidegháborús interkontinentális rakéták elleni elhárítási feladatokra, a szovjet terjeszkedés, invázió, támadás megállításában és feltartóztatásában lett volna jelző-elhárító szerepe – mondja Csiki Varga Tamás.
- Ha azt a szélsőséges forgatókönyvet vesszük alapul, hogy az Egyesült Államok megszállhatja-e Grönlandot, akkor tizenöt-húsz évvel előre kell gondolkodnunk – érvelt a kutató, aki szerint ha az északi sarkköri jégsapka olvadásával felélénkül a tengeri kereskedelem, ha valóban kibányászhatóvá válik az a nagy mennyiségű, részben kritikusnak minősített ásványkincs, amelyről jelenleg csupán kutatási becslések vannak, és ha valóban elmérgesedik az amerikai–kínai viszony, akkor lehet amellett érvelni, hogy az amerikai érdekeket a legegyszerűbb e térségben így, Grönlandot elfoglalva lehet biztosítani.
- A témakörben kulcsfontosságúnak tűnhet, hogy Grönland nem az Európai Unió része, mert így – a Dániától való függetlenedés után – elvileg akár az amerikai érdekszféra erősödése sem elképzelhetetlen. Jelenleg ez nagyon távolinak tűnik, mivel a grönlandi költségvetés felét Dánia fizeti, a grönlandi gazdaság húsz százaléka dán kormányzati támogatásból működik, és a sziget nagymértékű autonómiával rendelkezik. A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a lakosság hat százaléka szimpatizál Donald Trump bejelentésével, ami nem azt jelzi, hogy a sziget lakossága az Egyesült Államokhoz vonzódik.
- Elképzelhető, hogy tíz év múlva arról fogunk beszélgetni, hogyan nyílt meg Grönland éghajlati és gazdasági szempontból – fogalmazott a John Lukacs Intézet kutatója. Szerinte fontos kérdés lesz, hogyan települ be az ipar, milyen infrastruktúra épülhet és milyen kolóniák jönnek létre, milyen népcsoportok telepednek majd le a szigeten.
