Meteorológiai léggömbök százai repültek át Litvániába Belaruszból, repülőtéri káoszt okozva. A litván miniszterelnök hibrid támadásról beszélt, az incidensek azonban egy régóta fennálló, nagyszabású csempészhálózatra is utalhatnak, amelynek állítólag magas szintű kapcsolatai vannak Minszkben.
A mintegy tizenhárom kilométeres magasságban repülő léggömbök október végén annyira megszaporodtak, hogy több repülőteret átmenetileg le kellett zárni. A kényszerleállások körülbelül 140 járatot és húszezer utast érintettek.
Október 29-én a NATO- és EU-tag Litvánia egy hónapra lezárta Belarusszal közös határát, Inga Ruginiene litván miniszterelnök pedig azt mondta, hogy ezt „amíg szükséges” meghosszabbíthatják.
Ez a léggömbmódszer azonban nem teljesen új.
Megelégelték a cigarettacsempészést
A léggömbök megjelenése nagyjából ugyanarra az időre tehető, amikor a litván hatóságok keményebb fellépést vezettek be a határon a cigarettacsempészekkel szemben.
2023-ba a litván vámosok 11,9 millió csomag cigarettát foglaltak le. Abban az évben kezdtek el új röntgenes módszereket bevezetni az ellenőrzőpontokon. Ebben az évben jelentett a litván határőrség három csempészett cigarettával érkező léggömböt is.
Tavaly a litván vámhatóság mindössze 2,3 millió doboz cigarettát foglalt le, mivel a csempészek különböző eszközöket kezdtek használni, beleértve a drónokat, tutajokat és 226 léggömböt.
Idén a léggömbök száma tovább nőtt, január és október között 546 ballont jelentettek. A határőrök úgy vélik, hogy ezzel a módszerrel juttatják át a határon az összes csempészett cigaretta 80 százalékát.
Szjarhej Besarab belorusz vegyész a Szabad Európa belorusz szolgálatának elmondta, hogy egy 40-50 kilós rakomány szállítására alkalmas léggömb körülbelül ötszáz euróba kerül.
Ez mintegy ezerötszáz csomag cigarettát jelent, amelynek utcai értéke nagyjából 3450 euró. Annak viszonylag kicsi az esélye, hogy a ballonok eltérnek az útirányuktól.
„A felszínen és a magasban fújó szél két nagyon különböző dolog. Ott fent állandó a szél, ezért emelik a léggömböket ilyen magasra” – magyarázta Besarab.
Ezek nagyméretű héliumos ballonok, amelyek nagy számban repülnek. Például október 3-áról 4-ére virradó éjszaka Litvánia 25 léggömb érkezését jelentette a belorusz oldalról.
„Lehetetlen ilyen lufikat tömegesen felbocsátani Belaruszban úgy, hogy a különleges [biztonsági] szolgálatok erről ne tudjanak” – tette hozzá Besarab.
Besarab észrevételei Gitanas Nauseda litván elnök megjegyzéseit visszhangozták, aki a múlt hónapban azt mondta: „egészen nyilvánvaló, hogy a [belorusz] KGB részt vesz az illegális piacra szánt termékeket gyártó cégek cigarettaértékesítésében.”
Belaruszt régóta a nemzetközi cigarettacsempészet forrásaként azonosítják.
Ki szív belorusz cigarettát?
2016-ban a Milánói Egyetem kutatói közzétettek egy tanulmányt, amelynek címe: A belorusz dohány illegális kereskedelmi központja. A tanulmány megállapította, hogy a hamisított cigaretták mellett a „tiltott fehérek” kereskedelme is fellendült. Ezek olyan cigaretták, amelyeket általában azokba az országokba csempésznek, ahol ezek a termékek a legális piacon általában nem kaphatók.
A tanulmány részletesen ismertette a főbb piacokat, ahol a csempészett fehérorosz márkákat értékesítették, beleértve Németországot (30 százalék), Lengyelországot (22,6 százalék), Nagy-Britanniát (17,8 százalék) és Olaszországot (9,7 százalék).
Tíz évvel később a kereskedelem folytatódik. A Szabad Európa belorusz szolgálatának nyilatkozó források arról számoltak be, hogy belorusz cigarettamárkákat láttak illegálisan értékesíteni Litvániában, Németországban és Franciaországban.
A Telegram üzenetküldő alkalmazás csoportjain is bonyolítanak adásvételt. Az egyik csoportban egy személy belorusz új-zélandi márkájú cigarettát szeretett volna nagy tételben vásárolni Helsinkiben, Finnországban. Más csoportok Spanyolországra, Portugáliára, Németországra és más uniós országokra összpontosítottak.
A léggömbökre való áttérés és az általuk okozott zavarok például a légi közlekedésben, a csempészetet láthatóbb politikai problémává tették. Nagyobb sújt kapott, mint az, hogy két orosz katonai repülőgép október 23-án megsértette a litván légteret, vagy például az, hogy a közelmúltban ismeretlen drónokat észleltek litván repülőterek közelében.
Belarusz tagadja, hogy köze lenne a léggömbökhöz, és elítélte a határzárról szóló litván döntést. November 11-én Alekszandr Lukasenka, Belarusz autoriter vezetője kétoldalú tárgyalásokat szorgalmazott a határ újranyitásáról, de Litvánia közölte: a határ zárva marad, amíg a léggömbök repülnek.
Darius Antanaitis, a litván hadsereg tartalékos tisztje és médiaszakértő a Szabad Európának azt mondta, a zárlat a legjobb módja annak, hogy Minszket irányváltásra kényszerítsék.
„Sok belorusz dolgozik Litvániában, és az ott keresett pénzüket Belaruszba utalják, ezzel feltöltve a Lukasenka-rezsim költségvetését. Amikor Litvánia bezárja a határátkelőhelyeket, azzal társadalmi, politikai és gazdasági nyomás alá helyezi a Lukasenka-rezsimet" - tette hozzá Atanaitis.
