Jellegéből fakadóan nem lehet pontosan tudni, hogy hogyan működnek az orosz kémek a régiónkban. De nem is annyira titokzatosak, hogy semmit ne tudjunk róluk. A cseh vagy a szlovák elöljárók például sokkal nyíltabban beszámolnak a tapasztalatokról, mint a magyarok.
Valószínűleg a 2018-as, angliai Salisburyben megpróbált, de félresikerült orosz merénylet óta nem volt olyan súlyú hírszerzési ügy Európában, mint a mostani cseh kémbotrány. Az ügy részleteiről alább bővebben is olvashat:
Röviden összefoglalva nemrég Andrej Babiš miniszterelnök bejelentette, „egyértelmű bizonyíték” van arra, hogy a 2014-es vrbeticei lőszerraktár-robbantásokhoz az orosz titkosszolgálatoknak van köze.
Ezért többek közt 72 órás határidővel kiutasított az ország 18 diplomáciai mentességet élvező orosz állampolgárt, akik szerintük szintén az orosz hírszerzésnek dolgoznak. Majd felszólították a szövetséges országokat, hogy szolidaritásból utasítsák ki ők is az azonosított orosz kémeket.
Oroszország provokációnak minősítette a lépést, nem ismert el semmit, és válaszul 20 cseh diplomatát utasított ki az országból 24 órás határidővel.
Budapestre diplomataként jöhettek
Bár a katonai és civil titkosszolgálatok működése jellegéből fakadóan kevésbé nyilvános, ma már a fejlett világban annyi adat gyűlik össze minden emberről, hogy idővel fel lehet deríteni, hogy nagy vonalakban mi történhetett.
A brit Bellingcat, a nyílt forrásokból dolgozó tényfeltáró hálózat hamar össze is rakta az orosz The Insider, a német Der Spiegel és a cseh Respekt.cz segítségével, hogy mi történhetett 2014-ben a csehországi robbantások körül.
Alexander Miskin és Anatolij Csepiga GRU-ügynökök a cseh rendőrségi képen. A két ügynök 2014 októberében járt Vrbeticében, decemberben megkapták a legmagasabb orosz katonai kitüntetést. Később a Salisburyben elkövetett merénylet kapcsán váltak világszerte ismertté. Budapestre egyébként nem ők jöttek a Bellingcat adatai szerint, hanem Alekszej Kapinosz és Jevgenyij Kalinyin.
Nagy vonalakban az orosz katonai titkosszolgálat, a GRU 29155-ös egységének hat tagja jöhetett át októberben az EU-ba, ketten Bécsbe, ketten Prágába, ketten pedig Budapestre. Az egység két Budapestre érkező tagja a saját nevén jött, diplomáciai fedésben.
Alexej Kapinosz és Jevgenyij Kalinyin ügynökök hivatalosan diplomáciai postát szállítottak a Bajza utcai orosz nagykövetségre. Budapestről pedig autóval mehettek át Vrbetice környékére a Bellingcat feltételezése szerint, bár az autózásra konkrét bizonyítékot nem találtak.
A terv pedig nem az lehetett, hogy Csehországban robbantsák fel az Ukrajnába és Szíriába is szánt lőszereket, cseh források szerint valami félrecsúszhatott. Így ugyanis egy NATO-ország elleni közvetlen támadásként lehet értékelni az orosz állam akcióját.
Az orosz „diplomaták” harmada lehet kém
Bár a hazai tisztviselők nem nyilatkoznak az orosz kormány magyarországi titkosszolgálati tevékenységéről, a régiós kollégáik megteszik, így lehet némi képünk arról, hogy nagyjából hogy zajlik mindez.
A szlovák hírszerzés akkori vezetője, Vladimír Pčolinský tavaly például interjút adott a DennikN lapnak.
„Oroszország érdeke nem egy szilárd NATO és EU, a mi érdekünk pedig az övékével ellentétes. Információkat gyűjtenek arról, mit teszünk a NATO tagországaként, mit tesznek a diplomatáink és a kulcsfontosságú posztokat betöltő képviselőink, milyen a fegyverzetünk, taktikai terveink, hogy néz ki a határvédelmünk, és milyen a biztonsági erőink belső összetétele, illetve a hangulat azokon belül ”– emelte ki az interjúból a Parameter.sk.
Két éve például azt jelentették az orosz titkosszolgálati tevékenységről, hogy a kémek általában diplomáciai álcával tartózkodnak Szlovákiában, és megpróbálnak beszivárogni a biztonsági erőkhöz vagy a központi állami szervekhez, hogy együttműködőket keressenek energetikai és katonai területeken. Emellett magas rangú állami tisztségviselőkhöz közel álló személyeket is megpróbálnak megkörnyékezni.
Tavaly Jaroslav Naď szlovák védelmi miniszter Respekt.cz lapnak adott interjújában beszélt az általános helyzetről, a részletek nélkül. Szerinte a cseh és szlovák nagykövetségeken lévő oroszok nagyjából harmada dolgozhat közvetlenül a titkosszolgálatnak, vagy olyan diplomata, aki kapcsolatban van az orosz hírszerzéssel is.
Szerinte az orosz hírszerzők nagyon aktívak, és számos innovatív ötletük van. Például arra lettek figyelmesek, hogy az orosz nagykövetség számos új szakembert fogadott, akik elvileg a szovjet katonasírok gondozása miatt érkeztek a nagykövetségre. Valójában viszont sokkal „szélesebb körű tevékenységet” folytatnak a NATO-országok területén.
2019-ben például csinos nők érkeztek ilyen indokkal, de azt figyelték meg, hogy ezek a nők nem igazán a katonasírok gondozásával töltik az idejüket.
A védelmi miniszter azt is elmondta, hogy jellemzően diplomataként jönnek ezek az emberek, vagy más diplomáciai védettséggel tevékenykedhetnek. Nemcsak náluk, de a szomszédos országokban is. Putyin kormányának célja pedig nem az, hogy szövetségeseket keressen, hanem hogy ellentéteket tudjon szítani, többféle módszerrel és minél hatékonyabban bomlassza az EU és NATO egységét.
Csehország ezért külön szervezetet hozott létre az orosz hibrid fenyegetés ellen, hogy proaktívan, az orosz kormány lépéseit megelőzve tudjanak védekezni azok ellen.
Sokan lehetnek
A DennikN szerint egyébként Szlovákiában viszonylag sok orosz állampolgár kapott diplomáciai mentességet. A szlovákiai orosz nagykövetségre akkreditált diplomaták száma 45 volt tavaly, emellett a nagykövetségnek és a konzulátusnak még olyan 30 dolgozója van, akik a diplomáciai listákon nincsenek rajta. A nagy részük viszont jó eséllyel kém.
Magyarországon is viszonylag magas a diplomáciai mentesség miatt érinthetetlen oroszok száma. Csak az orosz nagykövetségen, a debreceni konzulátuson és a „kémbanknak” csúfolt, újabban budapesti központú Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) emberei között lehet vagy száz diplomáciai mentességet kapott orosz állampolgár.
A Nemzetközi Beruházási Bank külföldi alkalmazottai ráadásul bárkit be is hívhatnak az EU-ba, akár csak egy e-mail is elég lehet ehhez.
Kovács Béla megúszta a kémvádat
Magyarországon tavaly ért véget az utóbbi idők leghíresebb orosz kémügye. A Jobbik egykori politikusánál a bíróság kimondta, hogy Kovács Bélát az orosz külső hírszerző szolgálat, az SZVR szervezte be.
Kovács tartótisztje egy Budapesten tartózkodó, diplomatafedésben dolgozó orosz hírszerző volt. Vele konspiratív módon találkoztak, virágnyelven beszéltek, és nem használtak telefont. Kovács Béla ki volt képezve annak felderítésére is, hogy követik-e a kémelhárítás munkatársai. 2014-ig volt aktív a bíróság szerint.
A vád szerint Kovács energetikai ügyekben, az európai parlamenti választásokról, a magyarországi belpolitikai helyzetről és a paksi atomerőmű bővítéséről adott át információkat az orosz hírszerzésnek. A vád szerint feladata volt még erős EU-ellenes tábort kiépíteni, belülről bomlasztani az Európai Közösségek intézményeit, és az orosz érdekeket előtérbe helyezni. Kovács apjának vallomása alapján egyébként a férfi orosz felesége is az orosz titkosszolgálatnak dolgozhatott.
A politikus mindvégig tagadott, és politikai motivációjúnak látta az ügyét. Végül csak költségvetési csalás miatt ítélték el tavaly szeptemberben, felfüggesztett börtönbüntetést kapott.