Kellemetlen meglepetést okozott az infláció az év utolsó hónapjában, miután magasabb lett, mint amire a szakértők számítottak. Pont olyan tételek esetében gyorsult a pénzromlás mértéke (élelmiszer, üzemanyag, lakbér), amelyek jelentősen hatnak az érzékelt inflációra.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint decemberben 4,6 százalékkal haladták meg a fogyasztói árak az egy évvel korábbit, novemberről decemberre félszázalékos volt a drágulás üteme. Az éves átlagos infláció 3,7 százalék volt tavaly.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint a KSH decemberre vonatkozó inflációs adatközlése a várakozásokhoz képest nagyobb mértékben gyorsuló áremelkedésről számolt be. Az éves bázisú mutató 3,7-ről 4,6 százalékra ugrott. Az infláció erősödése részben az átlagos árszint havi alapú, magas, 0,5 százalékos emelkedéséből és a tavalyi alacsony bázisból adódott.
A részletek alapján az erős egyhavi átárazás egyik fontos forrása az élelmiszerek további drágulása volt, ugyanakkor az előző hónapokhoz képest mérsékeltebb volt az áremelkedés. Komoly meglepetést jelent azonban, hogy a szeszes italok, dohányáruk esetében 0,5 százalékos áremelkedést regisztrált a statisztikai hivatal.
Ehhez kapcsolódóan: Év végi pénz helyett végül Orbán Viktor arcképét kapták a vízügyesek
„Ami novemberben elmaradt, az megérkezett decemberre: a forint újabb jelentős gyengülése decemberre gyűrűzött be a tartós fogyasztási cikkek árába” – tette hozzá az elemző.
A szakértő szerint az előző évhez képest valamelyest enyhébb időjárást hozó december ugyanakkor nem hagyott nyomot a háztartási energia árában. „Sőt, itt bőven a várakozások felett drágult az átlagos számlaérték” – hangsúlyozta. Az egyik legmarkánsabb inflációs tétel ismét az üzemanyagok drágulása volt, hiszen itt 2,2 százalékkal emelkedett az átlagár novemberhez képest.
A szolgáltatások az év végén megszokott átárazásnál valamivel enyhébb változást hoztak, azonban jelentősen drágult a közlekedési szolgáltatás és a lakbér ebben a csoportban. „Ami az éves bázisú indexeket illeti, az infláció 0,9 százalékpontos gyorsulásához a szolgáltatásokon kívül minden más tétel hozzájárult. Legnagyobb mértékben az üzemanyagok drágulása húzta fel az éves alapú inflációt. Ez felelős a gyorsulás közel kétharmadáért” – fogalmazott az elemző.
Virovácz Péter szerint az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek áremelkedése is markánsnak nevezhető hozzájárulás szempontjából. Összességében továbbra is megállapítható, hogy pont olyan tételek esetében jellemző az infláció gyorsulása (élelmiszer, üzemanyag, lakbér), amelyek jelentősen hatnak az érzékelt inflációra. „Nem elég, hogy már maga a hivatalos mutató is érdemben gyorsul, de az érzékelt infláció felnagyítja ezt a hatást.”
Ehhez kapcsolódóan: Jelentősen meg lehetne emelni a minimálbért – interjú Lindner Attila közgazdásszal
Virovácz szerint jó hír, hogy az éves átlagos infláció 3,7 százalékos volt, ami nemcsak az előző évhez képest jelent érdemi javulást, de a 2024 elején felvázolt várakozásokhoz képest is kedvezőbb. „Üröm az örömben, hogy ez kéz a kézben járt a magyar gazdaság újabb rendkívül gyenge, a várakozásokat messze alulmúló teljesítményével” – tette hozzá.
Folytatódik a drágulás
Balog-Béki Márta és Árokszállási Zoltán, az MBH elemzői szerint az infláció idén januárban éves szinten a decemberihez hasonló szinten lehet majd: az év első hónapjában a jövedékiadó-emelések hatása is láthatóvá válik, emellett továbbra is megmutatkozhat a forint gyengülése. Ezután azonban az éves index újra csökkenhet, márciusra pedig újra a toleranciasávba, azaz négy százalék alá eshet vissza. „Tehát a kilépés a toleranciasávból várhatóan csak átmeneti jelenség lesz” – tették hozzá.
Virovácz Péter szerint idén a tavalyihoz képest gyorsulhat az áremelkedés átlagos üteme. Az év folyamán 3,7–5,1 százalék között ingadozhat az inflációs ráta, az éves átlagos ütem 4,2 százalék lehet. „A forint gyengülése, a globális nyersanyagárak feljebb mozdulása, a gazdaságpolitikai intézkedések (adóemelések) és a magas béremelkedés együttesen azt okozhatják, hogy az infláció a jegybank toleranciasávján kívül alakulhat átlagban” – tette hozzá.
A KSH adatai szerint 2024 decemberében 5,4 százalékkal nőtt az élelmiszerek ára 2023 decemberéhez képest, ezen belül a liszté 36,2, a tojásé 21,9, a tejé 19,5, a gyümölcs- és zöldségléé 17,3, a vajé, vajkrémé 16,4, az étolajé 13,7, a csokoládéé és kakaóé 9,9, az éttermi étkezésé 7,8 százalékkal.
A szolgáltatások 6,8 százalékkal drágultak, ezen belül a lakbér 12,6, a járműjavítás és -karbantartás 10,5, az autópályadíj, a gépjármű-kölcsönzés, a parkolás 10,4, a sport- és múzeumi belépők 9,4, a lakásjavítás és -karbantartás 8,9, a testápolási szolgáltatások 8,7, a társasházi közös költség 8,4, az üdülési szolgáltatás 7,1 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkek 0,6 százalékkal drágultak, ezen belül az ékszerek 15,3, az új személygépkocsik 5,3, a szobabútorok 2,7 százalékkal többe, a használt személygépkocsik 4,8 százalékkal kevesebbe kerültek. A gyógyszerek, gyógyáruk 3,1, a járműüzemanyagok 8,3 százalékkal drágultak.
Itt a saját lista
A Szabad Európa 2021 szeptembere óta figyeli egy húsz tételt tartalmazó, a szerkesztőség által összeállított bevásárlólistával az árak alakulását ugyanabban az üzletben. Míg a KSH a decemberi árakat közli, saját listánkkal már a januári árváltozásokat láthatjuk.
Januárban a fehér kenyér ára 799 forintról 849-re emelkedett. Az általunk figyelt fogkrém ára 1299 forintról 1379-re nőtt, a benzin literenkénti ára pedig 619-ről 636 forintra. Leginkább szezonális okai lehetnek a burgonya és a paradicsom drágulásának. Előbbinek a kilogrammonkénti ára 349-ről 499 forintra, míg utóbbié 2396-ról 2998 forintra emelkedett.
