Elhárult az utolsó akadály is a második von der Leyen-bizottság december 1-jei hivatalba lépése előtt, miután az Európai Parlament szerda délben 370 támogató és 282 elutasító szavazat, illetve 36 tartózkodás mellett jóváhagyta a biztosi testületet. A magyar képviselők közül csak a Tisza Párt tagjai szavaztak bizalmat az új bizottságnak.
Közel kilencvennel többen szavaztak szerda délben a következő Európai Bizottságra, mint ahányan ellene az Európai Parlamentben, így az utolsó akadály is elhárult az új biztosi testület december 1-jei hivatalba lépése előtt. A nyilvános szavazás során 370 képviselő nyomta meg az igen, 282 képviselő pedig a nem gombot. A szabályok értelmében a pozitív eredményhez a szavazatukat leadó képviselők egyszerű többsége volt szükséges, így Ursula von der Leyen második biztosi testülete kényelmes parlamenti többségi támogatással kezdheti meg már jövő héten a munkát.
Ehhez kapcsolódóan: Távozó EU-biztos: Blokkoltunk pénzeket, de végső soron a magyar társadalom szenved miatta
Melyik pártcsoport hogyan szavazott?
A szavazást megelőző plenáris vita során világossá vált, hogy a szélsőbaloldal és a két, szélsőjobboldalhoz sorolt pártcsoport, a Patrióták Európáért és a Szuverén Nemzetek Európája egyhangúlag az új bizottság megerősítése ellen szavaz. Az ECR-ból 33-an az igen, negyvenen a nem gombot nyomták meg, a frakciót alkotó két legnagyobb nemzeti delegáció közül az olaszok (Meloni pártja) támogatták, a lengyel PiS viszont ellenezte.
Ursula von der Leyen pártjából, a közel 190 tagot számláló Európai Néppártból 25 képviselő nem támogatta az új biztosi testületet, közülük is főleg a spanyol néppártiak és Janez Janša szlovénjei. Ketten tartózkodtak a legnépesebb frakcióból, mindketten az RMDSZ színeiben jutottak be az EP-be (Winkler Gyula és Vincze Lóránt). A Tisza Párt képviselői igennel szavaztak.
A szocialisták és demokraták közül viszont némi meglepetésre csak 25-en szavaztak ki és voksoltak nemmel az új bizottságra, köztük a Demokratikus Koalíciótól Dobrev Klára és Molnár Csaba. Az S&D pártcsoport volt a leginkább megosztott, aminek jeleként 18 képviselőjük tartózkodott a szavazás során.
A Fideszt is magában foglaló Patrióták Európáért frakció egy emberként Ursula von der Leyen csapata ellen szavazott, az összes magyar kormánypárti képviselő is. Az Egyesült Baloldal is elutasította testületileg az új bizottságot, mint a partióták.
A centrista-liberális Renew éppen fordítva szavazott: tagjai hat tartózkodó képviselő (köztük a belga vallon liberálisok) kivételével egytől egyig az igen gombot nyomták meg.
A megosztottság a zöldfrakcióra is érvényes volt: 27:20 volt az arány Ursula von der Leyen testületének a javára. A független képviselők közül kettő kivételével mindenki Von der Leyen és csapata ellen szavazott.
Ehhez kapcsolódóan: Věra Jourová: Nem láttuk előre egy Orbán felbukkanását
Ursula von der Leyen programbeszéde: Újra a szabadságért kell harcolnunk
A szavazást megelőző plenáris vitán előbb Ursula von der Leyen ismertette a következő bizottság programját, részletesen kitérve arra, hogy melyik biztos miért lesz felelős az új testületben. Hangsúlyozta, hogy az európaiak jelenlegi generációjának újra a szabadságért és a szuverenitásért kell harcolnia, jóllehet ez másnak tűnhet, mint az előző generációké. Úgy vélte, hogy a szabadság megvédése nem lesz ingyen és nehéz döntéseket igényel, „példátlanul nagy beruházásokat tesz szükségessé a biztonságunkba és a jólétünkbe. Szabadságunk és szuverenitásunk soha sem függött még ennyire a gazdasági erőnktől” – tette hozzá.
Azt is világossá tette, hogy a következő öt évben az EP valamennyi demokratikus, Európa-párti politikai erőjével együtt fog működni.
Közölte, hogy az új Európai Bizottság első nagy kezdeményezése az első száz napon belül az úgynevezett versenyképességi iránytű lesz, amely mintegy keretbe foglalja majd az ötéves ciklus alatt végzendő munkát. Az iránytű a Draghi-féle versenyképességi jelentés három pillérére épül. Ezek: az USA-val és Kínával szemben fennálló innovációs hátrány behozása, a dekarbonizációra és a versenyképességre vonatkozó közös terv és a biztonság megerősítése, valamint Európa függőségi helyzetének csökkentése.
Von der Leyen hitet tett az európai zöldmegállapodás céljai mellett, de fontosnak nevezte a sikeres átmenet érdekében a társadalom és az üzleti vállalkozások szempontjainak fokozottabb figyelembevételét, segítésüket. A testület ezért mandátumának első száz napjában elő fogja terjeszteni a tiszta ipari megállapodásra vonatkozó javaslatait, amelyek többek között a magas energiaárak letörésére fókuszálnak majd. Fontos célnak nevezte az orosz LNG-gázimport helyettesítését is, és bejelentette egy stratégiai párbeszéd megszervezését az európai autógyártás jövőjéről.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben Oroszország GDP-jének kilenc százalékát fordítja védelmi kiadásokra, addig az EU átlagosan mindössze 1,9 százalékát. „Növelnünk kell a védelmi kiadásainkat, meg kell erősíteni a védelmi ipar alapjait” – mutatott rá, hozzátéve, hogy ugyancsak száz napon belül a testület fehér könyvet mutat be az európai védelem jövőjéről.
Kiállt az EU bővítése, Ukrajna EU-tagsága és további támogatása mellett is, kilátásba helyezve, hogy az EU el fogja végezni az új tagok csatlakozásához szükséges reformokat.
Ehhez kapcsolódóan: EU-biztos: A magyar kormány ígéretet tett a migrációs paktum végrehajtására
Jogállamiság: a régi eszközök konszolidálása és újak kidolgozása
Részletesen beszélt a finanszírozási kérdésekről, így egy célzottabb és a kihívásokra jobban reagáló uniós büdzséről. Sürgősnek nevezte a magánforrások bevonását, aminek elérésében nagy szerepe lesz az európai megtakarítási és beruházási unióról szóló későbbi javaslatnak. Von der Leyen egy salátatörvényt is beharangozott az első intézkedések között, amelynek a cégekre és a gazdasági szereplőkre vonatkozó szabályzói környezet egyszerűsítése és a bürokratikus terhek átfogó csökkentése lesz a célja. Hangsúlyozta, hogy a versenyképesség manapság kevésbé szól a munkaerőköltségekről, sokkal inkább a munkavállalók tudásáról és képességeiről. Von der Leyen csapatában a román alelnök lesz a felelős az európai szociális pillér aktualizálásáért, míg dán kollégája a lakhatási válság kezeléséért.
Kiderült, hogy az ír igazságügyi biztos – az EP kérésének eleget téve – megkapja a fogyasztóvédelmet is, egyik legfontosabb feladata a már meglévő jogállamisági eszközök konszolidálása, valamint új eszközök kifejlesztése lesz, például „egy intelligens feltételességi rendszerre” vonatkozó javaslat kidolgozása. „Garantálni fogja, hogy a jogállamiság és a jog igazságossága az európai projekt szíve maradjon, és erősíteni fogja az összes jogállamisági eszköz egyenlő alkalmazását” – húzta alá az Európai Bizottság elnöke, aki sokszínűnek és igazán európainak nevezte második bizottsága tagjait, bizalmat kérve nekik a képviselőktől.
