A Szabad Európa folyamatosan frissülő ábráival naprakészen tájékozódhat a járvány aktuális helyzetéről. Ha a cikket beteszi könyvjelzői közé, egy pillanat alatt megtudhatja a legfrissebb, elérhető magyar adatokat.
2020 januárjában egy korábban ismeretlen koronavírust azonosítottak Kínában. Az emberről emberre is gyorsan, cseppfertőzéssel terjedő kórokozó tavaszra már több mint ötven országban volt jelen, majd hamar globális járványt okozott.
A vírust SARS-Cov-2-nek (súlyos akut légzőszervi szindróma, koronavírus 2-nek), az általa okozott betegséget pedig Covid–19-nek (koronavírus-betegség 19-nek) nevezték el. A vírus állatról terjedhetett emberre még 2019-ben, a leghasonlóbb vírusok denevérekben élnek.
A fertőzöttek többsége enyhe, nem feltűnő tünetekkel vészeli át a betegséget, ami nagyban segíti a vírus terjedését és mutálódását. Emellett számos erősen veszélyeztetett csoportot is azonosítottak, így többek között általában az idősek, a cukorbetegek, az elhízottak, az immunproblémával küzdők vagy a krónikus betegségekben szenvedők is idetartoznak.
A vírus ellen többféle hatékony oltást fejlesztettek ki a gyógyszercégek, az egyik legmodernebb, mRNS-alapú oltást külföldön élő magyar kutatók segítségével.
A járvány magyarországi és globális helyzetét több mutatóval lehet csak megragadni, ezek közül a legfontosabb adatokat mutatjuk alább naprakészen.
A fent szereplő, napi új, regisztrált fertőzöttek számának alakulása például csak nagy vonalakban segíti a tájékozódást. Ez a mutató ugyanis erősen függ attól, hány tesztet végeztek el az előző nap során. Sőt, attól is, hogy hol.
A fizikai távolságtartás, a fertőtlenítés és a maszkviselés mellett az oltás tudja hatékonyan visszaszorítani a járványt. A fejlett országokban mára bőséggel rendelkezésre áll az oltás, az állampolgárok beoltását kizárólag a szervezési nehézségek és az oltásellenes mozgalmak nehezítik. Az oltásellenes csoportok különböző, tudományosan megalapozatlan félelmek és hiedelmek alapján utasítanak el minden vagy bizonyos típusú oltásokat. Meggyőzésükre a hiteles tájékoztatás a legalapvetőbb megoldás, de bizonyos munkakörökben több ország is kötelezővé tette a koronavírus-oltottságot.
Az államok és a gyógyszercégek is folyamatosan vizsgálják, hogy mennyi időre milyen védettséget biztosítanak az oltások. Azt lehet tudni, hogy ismétlőoltásra is szükséges van a járványidőszak alatt, nagyjából négy-hat havonta.
A kórházban ápolt fertőzöttek számítanak a súlyosabb tüneteket mutató eseteknek. A kórházi ápolásra szoruló koronavírusos betegek számának alakulásából az országos folyamatokra is jól lehet következtetni. Természetesen lehetséges, hogy valaki más miatt kerül kórházba, és ott kapja el a vírust, de biztosan nem ez a jellemző.
A vírus közvetlen halálos áldozatai jelentik a járvány legnyilvánvalóbb visszafordíthatatlan veszteségét. Ha valakit anyagi kár ér a járvány miatt, azt a társadalom többsége ezerféleképpen képes lehet kompenzálni. Viszont senkinek nem lehet visszaadni az életét, ezért a járványkezelés legfőbb célja szerte a világon az emberi élet védelme.
A járvány napi halálos áldozatai révén egyszerű áttekintést kaphatunk az európai járványhelyzetről is. Ehhez érdemes tudni, hogy a halálozások jellemzően egy-két héttel követik az észlelt fertőzéseket, ezért a térkép egy kissé késleltetett helyzetképet mutat.
Fontos tudni, hogy az országok közt lehetnek kisebb definíciós különbségek is az ügyben, hogy kit könyvelnek covidos halottnak. Magyarországon például hivatalosan többször is változtattak ezen, a gyakorlat alapján azonban leegyszerűsítve azt lehet mondani, itt az számít a járvány közvetlen áldozatának, aki regisztrált aktív fertőzöttként hal meg kórházban.
A járvánnyal kapcsolatos friss híreinket itt találja, de alább tájékozódhat például a kötelező oltás jogi és jogon túli kérdéseiről.
Itt pedig az összes – többek között a járvánnyal kapcsolatos – infografikánkat éri el egy helyen.
Így oszlanak meg az intenzív osztályon kezelt koronavírusos betegek az állapotuk szerint
