Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Az orosz állam korlátozná az internetet, ha neki nem megfelelő a médiatartalom


Olga Misik aktivista az orosz alkotmányt olvassa fel a nem engedélyezett ellenzéki tüntetés felszámolására érkező rendőröknek Moszkvában, 2019. július 27-én.
Olga Misik aktivista az orosz alkotmányt olvassa fel a nem engedélyezett ellenzéki tüntetés felszámolására érkező rendőröknek Moszkvában, 2019. július 27-én.

Olyan törvényeket fogadott el az orosz törvényhozás alsóháza, amelyek az emberi jogokat figyelő civil szervezetek és az ellenzék szerint is az oroszországi demokrácia komoly gyengítésére szolgálnak.

A törvényeket még el kell fogadnia a felsőháznak és Putyin elnöknek is, írja a Szabad Európa központi szerkesztősége.

Az orosz állami Duma 2017. november 15-én.
Az orosz állami Duma 2017. november 15-én.

Sok törvényt módosítanának, de leginkább a 2012-ben elfogadott,

"külföldi ügynökös" orosz törvényt.

Eszerint akit, vagy amelyik szervezetet az állam "külföldi ügynöknek" bélyegez, annak folyamatosan jelentie kell tevékenységéről és külön a pénzmozgásairól.

A szabály kritikusai szerint ezzel emberi jogi szervezeteket, politikai csoportokat és civil szervezeteket akar az állam rendszeresen zaklatani, mint például Alejszej Navalnij antikorrupciós alapítványát.

5 dolog a Navalnij-ügyről
please wait
BEÁGYAZÁS

Jelenleg nincs elérhető tartalom

0:00 0:01:27 0:00

A mostani módosítások után például sokkal több egyént és szervezetet bélyegezhetnek külföldi ügynöknek. A tervezet kötelezi a médiát, hogy mindig tüntesse fel a "külföldi ügynök" megnevezést, ha szóba kerülnek az érintettek. Az érintetteknek is szinte minden hivatalos kommunikációjukkor fel kellene tüntetniük ezt az elnevezést.

A hasonló magyar civiltörvény az EU-ban nem fog beleférni
A magyar kormány 2017-ben olyan törvényt hozott, ami szerint egyéb elvárások mellett „külföldről támogatott szervezetként” kell jelölniük magukat azoknak, akik külföldről egy bizonyos összegnél több adományt kaptak egy évben. Ez viszont nem vonatkozott a vallási, a sport vagy épp a nemzetiségi szervezetekre. A kormány szerint az átláthatóság miatt volt fontos nekik az új szabály. Az EU bírósága szerint ez a cél pont nem volt igazolható, viszont többek közt tiltott módon megnehezíti azt, hogy az emberek közérdekű ügyekben közösen lépjenek fel. Ezért kötelezettségszegési eljárás indult.

Emellett például bármikor razziázhatnak a hatóságok a minősített csoportoknál, ha olyan bejelentést kapnak, hogy a csoport egy Oroszországban „nemkívánatos” külföldi szervezet által szervezett vagy lebonyolított rendezvényen vett részt.

Azok is külföldi ügynöknek lesznek minősíthetők, akik például Oroszország politikai fejleményeiről írnak külföldi újságíróként. Vagy akik adatot gyűjtenek Oroszország katonai vagy nemzetbiztonságinak értékelt ügyeiről.

A minősített emberek nem kaphatnak állást a közszolgálatban és nem indulhatnak önkormányzati képviselőjelöltnek sem. A szabályokat megszegő szervezeteket az állam felszámolhatja, a személyeket öt év börtönnel is sújthatják.

Az internet korlátozása

Emellett a helyi médiahatóság, a Roszkomnadzor korlátozhatja vagy blokkolhatja az olyan internetes csatornákat vagy kiadványokat, ahol

"diszkriminálják az orosz médiát".

A törvénymódosítás elsősorban így a Facebookot, a Youtube-ot és a Twittert érintheti.

Ezek a szolgáltatók ugyanis változó mértékben, de többször felléptek a Russia Today vagy Szputynik híroldal álhírei ellen. De például az Európai Parlament vagy a brit kormány is propagandakiadványokként tartja ezeket nyilván, arra hivatkozva, hogy rendszerszerűen próbálják álhírekkel befolyásolni olvasóikat és nézőiket.

Emellett Oroszországban nyilvános eseményt a jövőben nem támogathatna külföldi állam, szervezet vagy személy, 16 évesnél fiatalabb orosz állampolgár, névtelen adományozó vagy olyan orosz szervezet, amelyet az esemény előtt kevesebb, mint egy évvel hoztak létre.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!
  • 16x9 Image

    Szalai Bálint

    Szalai Bálint a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének újságírója. Nyolc évig dolgozott az akkor leglátogatottabb híroldalnak számító Indexnél. Egyéb elismerések mellett 2015-ben megkapta a Gőbölyös Soma-díjat. A 2018/19-es akadémiai évben az Arizona Állami Egyetem Fulbright-program Humphrey-ösztöndíjasa volt. 

XS
SM
MD
LG