Több tízezer ember próbál a kabuli légihíd segítségével kijutni Afganisztánból a tálib uralom elől menekülve. A menekítésben légitársaságok is részt vesznek, de így is elhúzódhat az evakuáció.
Egyre kaotikusabb a helyzet Afganisztán fővárosa, Kabul repülőterén, amely az ország egyik utolsó, még nem a tálibok által ellenőrzött pontja. A reptérre jelenleg is több tízezren próbálnak bejutni, hogy feljuthassanak valamelyik nyugati gépre. Az országot sok olyan afgán állampolgár hagyná el, akik a húsz évig tartó NATO-jelenlét alatt segítette a nyugati hadseregeket, és most attól tart, emiatt az újra hatalomra jutó tálibok bosszút állhatnak. Idén, a kivonulás kezdetekor az Egyesült Államok és más országok is ígéretet tettek arra, hogy evakuálják azokat, akik például tolmácsként segítették a katonáikat.
Az ISIS helyi szárnya támadhatott
Augusztus 23-án reggel a kabuli reptér északi kapujánál tűzharcról adtak jelentést ott szolgáló német katonák. Elmondásuk szerint egy afgán őr meghalt és hárman megsebesültek, amikor ismeretlen fegyveresek tüzet nyitottak a repteret őrző katonákra.
Nem tudni, hogy a fegyveresek tálibok voltak-e, vagy más szervezethez tartoztak. Utóbbira enged következtetni Jake Sullivan, az amerikai kormány nemzetbiztonsági tanácsadójának nyilatkozata, aki azt mondta: az ISIS-K nevű terrorszervezet „valódi és akut” fenyegetést jelent a reptér környékén. Az ISIS-K az Iszlám Állam közép-ázsiai szervezetére utal, amely a tálibokkal ellenséges. Joe Biden amerikai elnök elmondása szerint az amerikai hadsereg a kivonulás alatt folyamatosan tárgyal a tálib fegyveresekkel, akik egyelőre nem akadályozzák az evakuációt, és beleegyeztek a reptér körüli biztonságos zóna bővítésébe.
Ennek ellenére a NATO jelentése szerint az elmúlt héten legalább húsz ember meghalt a reptér körül, volt, akit agyontapostak a tömegpánikban, másokat lelőttek.
Civil légitársaságok is segítenek
Biden elmondása szerint az amerikai gépeken eddig 28 ezer embert menekítettek ki, közel felüket a hétvégén. A reptér teljes kiürítésére és átadására korábban augusztus 31-ét tűzték ki határidőnek, de a Fehér Ház szerint szükség lehet ennek meghosszabbítására, hogy a külföldi állampolgárok, az amerikai katonák és az afgán segítők mind kijuthassanak az országból.
„Őszinte leszek: a több ezer ember evakuációja Kabulból nehéz és fájdalmas lesz. Keményen dolgozunk, hogy mindenkit mihamarabb kihozzunk” – mondta Biden a hétvégi sajtótájékoztatón, egyben kitartott amellett, hogy helyes döntés volt a csapatkivonás folytatása.
Bár Afganisztánt lényegében kiürítették, a kabuli reptéren még mindig több ezer NATO-katona állomásozik. A napokban a Pentagon elrendelte, hogy az evakuációban a légierőn kívül civil légitársaságoknak is részt kell venniük. Az evakuációhoz eddig tizennyolc utasszállítót rekviráltak olyan légitársaságoktól, mint a United, az American Airlines és a Delta Airlines. A civil gépek nem repülnek be Kabulba, hanem közelebbi, biztonságos repülőtereken veszik fel a menekülteket.
Az amerikai kivonulást követő, megdöbbentő sebességű előretörés után a tálibok már az új kormány megalapításáról tárgyalnak Kabulban. Azonban az iszlamisták uralma még nem abszolút: a legyőzött nemzeti hadsereg egységei és helyi ellenállók az északi Pandzssir-völgyben jelentették be egy Nemzeti Ellenálló Front alakítását. Az ellenállókhoz csatlakozott a korábbi afgán kormány alelnöke, Amrullah Szaleh is, aki azt mondta, a tálibok több száz fegyverese már a völgy közelében készül az összecsapásra.