A választási szakértő szerint 2:1-es arány esetén mindkét fél mondhatta volna, hogy az a jó számlálás, amelyik neki kedvez. Az, hogy 780 ezerből néhány ezer szavazat megfordult, nem számít soknak, de jogos az aggály: ha országgyűlési választáson születne ilyen szoros eredmény, utcai zavargások is lehetnének.
Az elemzés öt fontos megállapítása:
(1) A három újraszámlálás olyan keretek között zajlott, amit nem lehetett előre látni. A törvények ugyanis nem egyértelműek, a határidők pedig ellentmondásosak. Az új szavazást például július 7-ig lehetett volna megtartani, miközben a jogorvoslati folyamat addig nem zárult le, és kétségtelen, hogy a Kúriának nem nagyon volt jogalapja ahhoz, hogy az NVB-vel számoltassa újra a szavazatokat.
(2) A választási szervek Magyarországon amúgy jól működnek. Az, hogy a 780 ezerből néhány ezer szavazat megfordult, egyáltalán nem számít soknak. Sőt, a körülményeket tekintve – reggel 6-tól akár éjfélig is tarthat a szavazatszámlálók munkája – ez kifejezetten jó eredménynek számít. Kiderült az is, hogy a fővárosban biztosan nem volt szervezett csalás. Az pedig, hogy a szavazatszámláló bizottsági tagok nyilatkozatainak fele hamis volt, kiküszöbölhetetlen. Azzal, hogy ezek az emberek rosszhiszeműen jártak el, jogszabályi szinten semmit nem lehet kezdeni.
(3) A választott szavazatszámlálókat és a delegáltakat egységesen meg kellene fizetni, hiszen hasznos munkát végeznek. Az egész szavazatszámlálási folyamat arra épül, hogy az asztalnál olyan emberek ülnek, akik nem bíznak egymásban. Pontosan ez biztosítja azt, hogy – egymást ellenőrizve – az eredmény megfeleljen a valóságnak.
(4) Jogos az aggály: ha országgyűlési választáson születne ugyanilyen szoros eredmény, abból akár utcai zavargások is lehetnének. Ha egy szavazókörben néhány szavazat döntene arról, hogy az adott egyéni mandátumot melyik párt hozza el, és ezen múlna, hogy ki kormányoz, az valóban feszültséget okozhat. Viszont ennek lehetőségét nem lehet kiküszöbölni. Kizárólag a szerencsének köszönhető, hogy mind a három számlálásnak Karácsony Gergely lett a győztese. Sokkal rosszabb lenne, ha 2:1-es arány jött volna ki. Akkor mindkét fél mondhatta volna, hogy az a számlálás volt a jó, amelyik neki kedvezett. Így mindez Karácsony legitimációját erősítette: az események optikája ugyanis az, hogy hiába csűrték-csavarták, így is, úgy is ő a főpolgármester.
(5) Az benne van a törvényben, hogy dobozokban kell tárolni a szavazatokat, de az már nincs, hogy ehhez a választási irodáknak milyen technikai eszközöket kell biztosítani, eddig erre ugyanis senki nem gondolt. Most látszik, hogy ezeknek a feltételeknek is egységesnek kellene lenniük, ahogy annak is, hogy ha egy jelölt kiesik, hogyan húzzák le a szavazólapról a nevét. Gulyás Gergely felvetésének, miszerint kis különbség esetén kötelezően újra kellene számolni a szavazatokat, sok egyéb mellett be kellene kerülnie a választási törvénybe.
Az interjút itt nézheti meg:
Ha inkább csak hallgatná a beszélgetést, kattintson ide: