Értesítették a száműzött belarusz Szvjatlana Cihanovszkaját, hogy el kell hagynia biztonságos lakását Vilniusban, miután a litván hatóságok csökkentették védelmét – derül ki abból a levélből, melyet az ellenzéki vezető egyik segédje juttatott el a nyugati nagykövetségeknek.
Az EU- és NATO-tagország diplomáciai forrása által a Szabad Európának átadott és két másik forrás által megerősített jegyzet szerint a döntést október 1-jén közölték Cihanovszkaja irodájával, és a biztonsági szint csökkentése október 6-án lépett hatályba. „Azt is megtudtuk, hogy öt év után - 2–3 héten belül - el kell hagynia biztonságos lakását. A szoros védelmet is visszavonták” – áll a levélben.
Diplomáciai források a Szabad Európának elmondták, hogy Cihanovszkaja mellett ezután nem lesznek éjjel-nappal testőrök, helyette alacsonyabb szintű rendőri védelmet kap. Az ellenzéki politikus két segédje elismerte, hogy kapcsolatban állnak a hatóságokkal a helyzet miatt.
Cihanovszkaja maga nem kommentálta azonnal a fejleményeket, október 9-én azonban egy rövid bejegyzést tett közzé a közösségi médiában, amelyben kijelentette: „bármilyen akadályba ütközünk is, nem állunk meg. Csapatommal együtt továbbra is harcolni fogunk a politikai foglyokért, védeni fogjuk a belaruszok érdekeit, és felhívjuk a világ figyelmét Lukasenka bűneire” – tette hozzá.
Biztonsági aggodalmak
Korábban a belarusz ellenzéki vezető egyik közeli munkatársa a Szabad Európának elmondta, hogy csapata további részleteket vár a litván hatóságoktól.
A lépés aggodalmat keltett Cihanovszkaja biztonságát illetően, mivel attól tartanak, hogy az ellenzéki politikus belarusz ügynökök célpontjává válhat. A biztonsági intézkedések enyhítéséről először október 6-án számoltak be nyilvánosan.
Cihanovszkaja 2020-ban kénytelen volt elhagyni hazáját, azóta a litván kormány hivatalos vendége, és Vilniusban található irodájából irányítja a fő belarusz ellenzéki szervezetet. Hivatalának munkatársai most ideiglenesen távmunkára tértek át.
A januárban közzétett hivatalos adatok szerint Litvánia 57.511 belarusz állampolgárt fogadott be.
Bár sokan gazdasági okokból tartózkodnak az országban, Litvánia menedéket nyújtott a Belaruszból menekülőknek, miután a vitatott 2020-as választásokat követően brutálisan léptek fel a tüntetőkkel szemben, akik az autoriter vezető, Alekszandr Lukasenka hatalmon maradása ellen tiltakoztak.
Az ellenzéki vezetők és a legtöbb európai kormány – Litvániát is beleértve – nem volt hajlandó elismerni Lukasenka egymást követő hatodik választási győzelmét, mondván, hogy a szavazást meghamisították.
Litvánia folyamatos támogatást ígér
A nyáron Vilniusban új kormány került hatalomra, amely több bírálója szerint enyhítette álláspontját Minszkkel szemben. Kestutis Budrys külügyminiszter azonban október 8-án arról biztosította az újságírókat, hogy Litvánia álláspontja keleti szomszédjával szemben nem változott.
„Sok dolgot kell együtt megtennünk. Litvánia készen áll, én is készen állok az együttműködés folytatására. Remélem, hogy a biztonság megszervezésével kapcsolatos összes kérdés professzionálisan és gyorsan megoldódik” – nyilatkozta Budrys az ELTA hírügynökségnek.
Korábban Inga Ruginiene miniszterelnök kijelentette, hogy a döntés Cihanovszkaja biztonságának csökkentéséről kockázatértékelés alapján született. „Cihanovszkaja biztonsága garantált, de azt a jelenlegi helyzetnek megfelelően módosítottuk” – idézte Ruginiene szavait a Delfi hírügynökség.
A litván közszolgálati televízió és rádió arról számolt be, hogy Cihanovszkaja védelmének évi egymillió eurós költsége is szerepet játszott a döntésben.
Remigijus Motuzas, a kormányzó szociáldemokraták képviselője az ELTA-nak azt mondta: „Ez egyértelműen pénzügyi kérdés. Úgy tűnik, hogy ez a szintű védelem nem volt szükséges.”
Gabrielius Landsbergis volt külügyminiszter, aki jelenleg ellenzékben van, nem ért egyet ezzel. A döntésre úgy reagált, hogy Litvánia „elárulja” Cihanovszkaját.
„A döntés mögötti okok továbbra is homályosak, de egyértelmű, hogy a fő haszonélvező Lukasenka. Szvjatlana kényszerű távozása, a remény, hogy elhallgattatja, legitimitásának megkérdőjelezése pontosan az, amiről régóta álmodott” – véli Gabrielius Landsbergis.
Diplomáciai enyhülés
A döntés akkor született, amikor Lukasenka megpróbál kilábalni a 2020-as kemény fellépése óta tartó diplomáciai elszigeteltségből.
Ennek részeként telefonon beszélt Donald Trump amerikai elnökkel, és megállapodásokat kötött Washingtonnal több politikai fogoly, köztük Cihanovszkaja férje, Szjarhej Cihanovszkij szabadon bocsátásáról.
Landsbergis szerint a regnáló vezetés is javítani szeretne kapcsolatain Lukasenkával. „A jelenlegi litván kormány, különösen annak radikálisabb tagjai, mindig is vissza akartak térni a szokásos üzletmenethez a belarusz diktátorral” – fogalmazLandsbergis.
Bármi is legyen a lépés oka, továbbra is aggodalmak övezik Cihanovszkaja és más belarusz politikai száműzöttek biztonságát.
A rendőri védelem nem volt elég ahhoz, hogy megakadályozza az orosz ellenzéki aktivista, Leonyid Volkov ellen márciusban, Vilniusban elkövetett kalapácsos támadást. Két külföldön élő belarusz aktivista pedig eltűnt: Anatol Kotaut augusztusban Törökországban, Angelika Melnikovát márciusban Lengyelországban látták utoljára.
A szintén Lengyelországban élő prominens ellenzéki személyiség, Paval Latuska a Szabad Európa belarusz szerkesztőségének azt mondta: „a lengyel hírszerzés több alkalommal is tájékoztatott arról, hogy sikerült megakadályozniuk a belarusz rezsim titkosszolgálatának akcióit.”
„Ha összeadjuk, hány fenyegetést kaptam a közösségi médián, e-mailben és nagykövetektől, akkor legalább százhatvannál járok” – tette hozzá.
