Jövő héten Budapestre látogathat Csád nemrég megválasztott elnöke, hogy aláírjon egy kétoldalú megállapodást, amelyben többek között a védelmi együttműködés erősítéséről is szó lesz – tudta meg a Szabad Európa. Ha a csádi parlament is elfogadja, megnyílik az út a magyar katonai szerepvállalás előtt.
Jövő héten új szintre léphet a magyar–csádi államközi együttműködés, ha Budapestre látogat Mahamat Déby csádi államfő. Márpedig a Szabad Európa információi szerint a két ország diplomáciai naptárában ez a program szerepel. Igaz – mint egy forrásunk hozzátette –, a Száhel-övezetben fekvő Csád bizonytalan politikai helyzete miatt egyelőre magyar részről arra is felkészülnek, ha nem az elnök, hanem az ország külügyminisztere, Mahamat Saleh Annadif, vagy a védelmi miniszter, Dago Yacoub jön – vagy esetleg az egész látogatást halasztani kell.
Egy diplomáciai forrásunk szerint egyébként Débyt már júniusban Budapestre várták, alig három héttel a megválasztása után. Azért nem tudott eljönni, mert fegyveres incidensek történtek Csádban a hadsereg és iszlamista csoportok között. Az elnök egyébként jelenleg – kínai sajtóbeszámolók szerint – Pekingben tartózkodik a Kína–Afrika Együttműködési Fórum ülésén, és mint informátorunk fogalmazott, „teljesen logikus lenne, ha Budapest érintésével utazna haza”.
Az biztos, hogy az eredeti tervek arról szólnak, hogy Budapesten „több magas szintű találkozója is lesz a csádi elnöknek” – mint egy forrásunk fogalmazott. Ez a protokoll szerint azt jelentheti például – induljunk ki abból, hogy Mahamat Déby érkezik –, hogy látogatást tesz a Sándor-palotában, Sulyok Tamásnál, és találkozik Szijjártó Péterrel – nyilván ez lenne a látogatás operatív része. De mivel Orbán Viktor külön is gratulált Déby megválasztásához május 13-án, egy vele tartott találkozó sem lenne meglepetés.
Ismétlés a tudás anyja
A lényeg azonban az, hogy a magyar kormány úgy készül: jövő héten magas szintű kétoldalú csúcstalálkozóra kerül sor magyar és csádi vezetők között, és aláírnak egy megállapodást a kétoldalú együttműködés megerősítéséről. Ebben információink szerint szerepelni fog a Csádnak nyújtott magyar gazdasági segítségnyújtás, a kulturális kapcsolatok szorosabbra vonása (ami praktikusan elsősorban csádi egyetemistáknak nyújtott magyarországi ösztöndíjat jelenthet), a nemzetközi terrorizmus elleni harc, az illegális migrációval szembeni fellépés, valamint a védelmi együttműködés.
Jelenleg utóbbi háromnak van a legnagyobb jelentősége, hiszen közvetve mind az Országgyűlés által még tavaly októberben elfogadott parlamenti határozatról szól. Ebben a magyar parlament kinyilvánította szándékát, hogy terrorizmusellenes műveletekre „a Csádban tartózkodó magyar állampolgárok, valamint a magyar gazdasági érdekek védelme érdekében” kétszáz katonát küld az országba.
Korábban kérdésünkre a Honvédelmi Minisztérium közölte, hogy a magyar katonák csak felkérésre mennek, ennek formája pedig az, hogy a csádi parlament is határozatot fogad el a témában. A jövő heti, tervezett magas (elnöki) szintű látogatás és az említett egyezmény ennek teremtené meg a jogi lehetőségét. Csádban ugyanakkor csak december 29-én tartanak parlamenti választásokat, így a ratifikáció bőven áthúzódhat 2025-re, igaz, már idézett diplomáciai forrásunk szerint jelenleg egy átmeneti kormányzó testület tölti be a törvényhozás szerepét, és akár ez is elfogadhatja a megkötött kétoldalú megállapodást, „ha megvan a politikai akarat”.
Aláírt dokumentumokból persze már több is van. Tavaly novemberben, Dago Yacoub budapesti látogatása alkalmával Szalay-Bobrovniczky Kristóf védelmi miniszter jelentette be, hogy „komplex támogatási programról” állapodott meg kollégájával gazdasági, védelmi és kulturális téren. Egy hónappal később Szijjártó Péter Mahamat Saleh Annadih társaságában N’Djamenában közölte, hogy „újabb átfogó, több stratégiai területre kiterjedő” programról állapodtak meg biztonsági, gazdasági, humanitárius és oktatási téren. Aztán idén februárban – immár Budapesten – ugyanebben a felállásban még egyszer bejelentettek közösen egy „széles körű, átfogó együttműködési programot”.
Ehhez kapcsolódóan: Már a Fideszt is érdekli a csádi katonai szerepvállalás és a kínai rendőrök ügye
Sokkal több konkrétumot azonban egyelőre nem ismerhettünk meg, az pedig, hogy a tárgyalásokon N’Djamenában egyszer csak feltűnt Orbán Gáspár is (ráadásul láthatóan titkolni szerette volna a kilétét, maszkot viselt, és megpróbált elbújni a kamerák elől), csak fokozta a misszió körüli titokzatosságot. A 444.hu megpróbálta megszólaltatni a kormányfő fiát Tusnádfürdőn, sikertelenül. Azbej Tristan, a Hungary Helps Program vezetője (ez a szervezet is jelen van már Csádban) szintén Erdélyben csak annyit mondott a 24.hu-nak, hogy Orbán Gáspár a Magyar Honvédség tisztjeként van jelen a csádi tárgyalásokon – ennél több nem tartozik a nyilvánosságra.
Mint korábban írtuk, a magyar hadseregnek számos képessége hiányzik egy bevetéshez, ugyanakkor a Csádban már jelen lévő francia csapatok részéről (francia katonák védik például a főváros nemzetközi repülőterét) megvan a teljes nyitottság az együttműködésre és a támogatásra. „A magyaroknak valószínűleg elég lesz jelezniük, hogy mire van szükségük, és a franciák biztosítani fogják, nekik is jó, ha több ország van jelen Csádban. De ez az aszimmetrikus helyzet azt is jelentheti, hogy tökéletesen tisztában lesznek azzal, hogy pontosan mit csinálnak Csádban a magyar katonák” – mondta egy forrásunk.
Indokolt, legitim, de…
A magyar ellenzék többek között éppen azért nem szavazta meg az országgyűlési határozatot, mert hiányolta a bővebb tájékoztatást. Érdekes volt, hogy áprilisban a parlament Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága ellenzéki kezdeményezésre meghallgatást tartott az ügyben. Több mint rendhagyó, hogy a fideszes többség átenged egy ellenzéki indítványt, még parlamenti bizottsági szinten is. Az említett ülésen – mint egy ellenzéki képviselő a Szabad Európának elmondta – a honvédség megjelent képviselői „katonai-szakmai szempontból teljesen korrekt tájékoztatást adtak”.
„Amit egy csádi katonai szerepvállalás szakmai vetületeiről el lehet mondani, azt elmondták. Ezzel semmi probléma nem volt. A probléma éppen az, hogy arról, ami esetleg ezen túl van, senki nem beszél. Persze ez nem is a katonák feladata lenne, hanem a kormányzati politikusoké. Elhiszem, hogy egy önálló csádi misszió szintlépést jelent a Magyar Honvédségnek: egy teljesen új terepen nekünk kell eldöntenünk, hogy pontosan hova megyünk, mit csinálunk, meddig leszünk, hogyan, mikor jövünk majd ki. Irakban és Afganisztánban kis túlzással a német vagy amerikai parancsnokság mondta meg, hol laknak a magyar katonák, hova mennek reggelente, milyen műveletben vesznek részt. Csádban nem ez lenne. Ez egy olyan összetett feladat, ami a honvédség, a hírszerzés, a diplomácia itthon még soha nem látott összehangolásával járna. Ez egy teljesen legitim cél. De nem értem, hogy a rengeteg hír, pletyka, értesülés ellenére miért nem tesz a kormány még csak kísérletet sem rá, hogy megpróbálja megcáfolni, hogy ezen túl nem különböző NER-es magánbizniszek védelméről van szó” – mondta lapunknak a képviselő.
