Október 23-án este Budapesten a pedagógusokért tartott tüntetésen felszólalt egy 18 éves pécsi diák is. Az egyházi gimnáziumba járó Pankotai Lili beszédét többen bírálták nyelvezete miatt. Nemrég kiderült, hogy a lány iskolát vált, Budapesten tanul tovább.
Korábban a Szabad Pécs írta meg, hogy a pécsi diáklány beszédének következménye az lehet, hogy távoznia kell a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumából. Később a Telex számolt be arról, hogy Pankotai Lili el is jött az intézményből. A Szabad Pécsnek adott interjúban a gimnazista elmondta, melyik budapesti középiskolába fog járni, és beszélt arról, hogy mi történt vele az elhíresült slam poetry beszéd elhangzása óta.
Ki döntött az iskolaváltásról?
Én döntöttem a távozásomról, nem rúgtak ki. A döntésemet nagyban befolyásolta a légkör, az iskolán belül történtek és a nyomás, amit annak a célnak az eléréséért tettek rám, hogy önszántamból hagyjam el az iskolát. Én nyilvánvalóvá tettem az igazgatóságnak az első megbeszélésen, hogy ugyanúgy és ugyanitt szeretném folytatni a tanulmányaim. Sajnos ez a későbbiekben sem sikerült, így kénytelen voltam távozni.
Mi alapján választottad ki, hogy melyik intézményben tanulsz tovább?
Mivel érettségi után úgyis felköltöztem volna Budapestre, így ennek figyelembevételével kerestünk iskolát. Az iskolakeresési procedúrában többen is felajánlották a segítségüket, amit ezúton is szeretnék megköszönni mindenkinek, és nagyon hálás vagyok érte. Négy-öt-intézmény került szóba először. Mindegyik lehetőséget mérlegeltük, és amivel a legjobban tudtam azonosulni , ami a legszimpatikusabb volt, azt az iskolát kerestük fel először. Ide fel is vettek. Hétfőn hivatalosan is a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium diákja lettem. Fontos volt számomra, hogy egy olyan gimnáziumban folytassam a tanulmányaimat, ahol nyugodt, befogadó körülmények között tudok felkészülni az érettségire.
Hogyan fogadtak az új helyen?
A tanárok és a diákok is rendkívül elfogadóan és szeretettel vártak. Számomra ez egy teljesen más világ, a lehető legpozitívabb értelemben.
Tartasz attól, hogy a történtek esetleg negatív hatással lesznek az érettségidre?
Az események következtében megfordult velem a világ. Pár ajtó becsukódott, de rengeteg másik kinyílt, így a továbbtanulási szándékaim is valószínűleg más irányt fognak venni, de ez még pontosan nem kristályosodott ki bennem. Volt, hogy felmerült bennem, hogy rossz hatással lesz a tanulmányaimra, ami történt, de az első hét az új iskolában abszolút megnyugtatott, hogy jó helyen vagyok, és megfelelően fel fogok tudni készülni mindenre.
Kaptál beszólásokat, fenyegetéseket tanároktól vagy diákoktól ?
Értek atrocitások, végül ezek miatt is döntöttem a távozásom mellett. Volt, hogy kiküldött az osztályfőnököm óráról, ezután közölte az osztállyal, hogy velem nem hajlandó elmenni az osztálykirándulásra, így beszéljék meg velem, hogy én ne menjek, különben az osztályt sem viszi el. Végül lefújták a kirándulást, mindenkinek visszaadták a pénzt, és a második félévre tették át az időpontot. Megkérdeztem ,hogy akkor mehetek-e majd én is, erre az volt a válasz, hogy igen, ha még ide fogok járni akkor. A szalagavatóval kapcsolatban is ilyen és hasonló kijelentések voltak. Így célba ért az üzenet, hogy nem szívesen látnak itt. Az érzelmi sakkban tartás, megfélemlítés minden részét átjártam abban a három hétben, amit a beszédemet követően még eltöltöttem a Nagy Lajosban.
Személyesen beszéltél erről az igazgatóval vagy az osztályfőnököddel?
Igen, többször is volt megbeszélés.
Mennyire érezted, hogy nem akarják, hogy oda járj?
Számítani is lehetett rá, és eléggé nyilvánvalóvá is tették. Az igazgató az engem tanító tanárokat nyilatkoztatta, és elmondása szerint egy tanár kivételével azt mondták, hogy nem tudnának velem együtt dolgozni a továbbiakban. Ezen a ponton döntöttünk úgy, hogy el kell hagynom az iskolát, mert esélyem sincs az egyenlő bánásmódra. Véleményem szerint már csak egy utolsó gyomrost akartak rám mérni ezzel, és azzal, ahogyan ezt közölték. Elsősorban pszichológiai hadviselést folytattak ellenem. Bűntudatkeltés folyt az iskolát érő támadások miatt, a kormányzati propagandamédiában elhangzott ocsmányságokból következő presztízsveszteség miatt, a pedagógusok frusztráltsága miatt stb. Amint bezártunk egy kaput, például felhívtam a figyelmet, hogy a sajtó viselkedéséért a sajtó a felelős, és nem én, akkor nyitottak egy másikat, amivel bűntudatot próbáltak kelteni. Az lett az érzésem, hogy a cél elkezdte szentesíteni az eszközt. Úgy nézett ki a dolog, hogy nem akarnak mártírt csinálni belőlem a direkt úton való eltávolításommal, hanem addig maradok, amíg bírom, de arról meg gondoskodnak, hogy ez ne tartson sokáig.
Volt, aki kiállt érted? Ha nem, akkor ez hogyan érintett?
Nem mondhatom kollektíven az egész iskolára, hogy nem álltak ki mellettem. Rengeteg diáktársam és tanárok is voltak, akik valamilyen formában mellettem álltak. Nyilván a tanárok helyzete sokkal nehezebb volt ebben a szituációban, ezért voltak, akik csak néhány szóval fejezték ki, hogy mellettem állnak. Elszomorított, ahogy éreztem bennük a félelmet, azt, ahogyan akár tanárok, akár diákok csak négyszemközt merték elmondani a véleményüket vagy a kiállásukat mellettem. Látni lehetett, hogy félnek, hogy hasonló következmények várnak rájuk, mint rám. Számomra az a három hét teljes képet adott arról, hogy hol tartunk, és ennek a képnek a látványa volt a legfájóbb.
Kaptál felkérést, hogy politikával, közélettel foglalkozz? Erről mi a véleményed?
Rengeteg felkérést kaptam a beszédem után. Mindazonáltal a döntés mindig az én kezemben volt és van is, hogy elfogadom-e ezeket. A lehető legjobban próbálom szűrni, és eldönteni, hogy mi az, amire igent mondok, és mi az, amire nem. Ez egy összetett kérdés nálam. Szeretném leszögezni, hogy egyetlen pártot sem képviselek, nem is szeretnék sehova belépni, senki nem fizetett vagy fizet nekem, és a közeljövőben sem tervezek senkit képviselni ilyen módon. Nem tartozom sehova. Jelenleg és a jövőben is, ha van vagy lesz ügy, amiért kiállok és hangot adok a véleményemnek, az kizárólag azért lesz, mert én fontosnak tartom ezt mint magánszemély vagy mint közszereplő.
