Augusztusban 15,6 százalékkal nőttek az árak éves alapon, és ebben még nincs benne a rezsiszámlák növekedésének hatása. Ősszel tovább emelkedhetnek az árak, az elemzők arra számítanak, hogy húsz százalék közelébe érhet az infláció.
„A fogyasztói árak átlagosan 15,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit” – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatait. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,8 százalékkal nőttek. A volatilis tételektől szűrt maginfláció – amely jobban megragadja az alapfolyamatokat – drasztikusan felülmúlta az elemzői várakozásokat. Az augusztusi maginfláció ugyanis éves bázison kalkulálva 19 százalékra szökött.
Csúcson az élelmiszerárak
„Mindez jól jelzi, hogy milyen rendkívül erős átárazás zajlik még mindig a piacon, ami mind a termékeket, mind a szolgáltatások érinti” – vélekedett Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.
A szakértő szerint ezt a fajta kettősséget, hogy a fő inflációs mutató a vártnál alacsonyabb, míg a maginfláció a vártnál magasabb lett, három fő tétel magyarázza. Egyrészt az élelmiszerek inflációja nagyobb mértékben erősödött, mint várható volt. A termékcsoport esetében éves bázison már közel 31 százalékos a drágulás, és itt is leginkább a feldolgozott élelmiszerek ára emelkedett.
„A rezsicsökkentéssel érintett termékeken kívül már nem találni olyan termékkört a KSH élelmiszerár-statisztikáiban, ahol az áremelkedés ne lenne két számjegyű” – mondta. Az elemző szerint a tartós fogyasztási cikkek is a vártnál dinamikusabban, éves szinten közel 15 százalékkal drágultak. Az üzemanyagok áralakulása játszott még fontos szerepet a két inflációs index eltérő dinamikájában.
A KSH kalkulációja alapján ugyanis mindösszesen 0,3 százalékkal emelte a fogyasztói átlagárat az üzemanyagok esetében az, hogy a kormányzat augusztustól szigorított az ársapka szabályain.
Az elemzők ennél jóval magasabb emelkedésre számítottak. Mivel azonban ilyen csekély volt ez a hatás, éves bázison az üzemanyagár-index alacsonyabb lett, mint egy hónappal ezelőtt, ami így lefelé módosította a fő inflációs mutatót, ám a maginflációban ez a tétel nem szerepel.
Virovácz Péter szerint továbbra is egyre szélesebb körben érzékelhető az erőteljes árnyomás: a fogyasztói kosár 140 főbb termék- és szolgáltatáscsoportját nézve már 96 esetben két számjegyű az éves bázisú áremelkedés, vagyis a fogyasztói kosár több mint kétharmadában vágtató inflációról beszélhetünk.
Ugyanakkor a megfigyelt termékek és szolgáltatások 35 százalékában már húsz százaléknál is magasabb az áremelkedési ütem.
Még nem értük el a csúcsot
„Előre tekintve további gyorsulásra számíthatunk az inflációs mutatókban. Az emelkedő energia- és egyéb inputköltségek miatt továbbra is magas maradhat az átárazás” – tette hozzá. Eközben a rezsicsökkentés átalakítása is újabb két-három százalékponttal növelheti meg a fő inflációs mutatót szeptembertől.
Ehhez hozzáadódnak még olyan egyedi hatások, mint a fővárosi parkolási díjszabás rendkívüli átalakítása, valamint a Magyar Telekom által bejelentett, közel tízszázalékos, széles körű áremelés.
Az elemző szerint az üzemanyagárstop októberi lejárata szintén komoly inflációs kérdéseket vet fel. „Amennyibben visszatérnek a piaci árak, úgy októberre már bőven húsz százalék fölé is emelkedhet a magyar inflációs mutató. Az év egészét nézve 14 százalék körüli átlagos inflációval számolunk 2022-ben, míg jövőre akár ennél is magasabb, 15 százalék körüli lehet az átlagos árszínvonal emelkedése” – mondta.
Bár a szakértő szerint jellemzően az egyszeri, egyedi ársokkokra (mint a rezsiszabályok átalakítása) egy jegybanknak nem érdemes reagálnia, ebben az inflációs környezetben ez átértékelődik.
„Nagy a veszélye ugyanis, hogy az inflációs várakozások tartósan magasan ragadnak, erősítve az ár-bér spirált, és az ilyen másodkörös hatások megtörése érdekében a jegybanknak igenis reagálnia kell az emelkedő inflációra” – tette hozzá.
Emiatt a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) aligha lesz lehetősége érdemben lassítania a kamatemelési lépések mértékén. „Ugyanakkor a már bejelentett likviditásszűkítő intézkedések nagyban növelhetik a kamatemelések hatékonyságát. Ennek fényében a következő két hónapban 75-75 bázisponttal emelheti a kamatokat a jegybank” – mondta Virovácz Péter.
Az elemző szerint annak érdekében, hogy minél hamarabb elérhető legyen a pozitív reálkamat-környezet, azaz a kamatok és a fő inflációs mutató különbözete – amely akár tartósan erősíthetné a forintot –, nem tartja elképzelhetetlennek, hogy 14-15 százalék környékén álljon csak meg a jegybank a kamatemelésekkel.
Sok függ a hatósági áraktól
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció igen meredeken, 19 százalékra ugrott, ami messze felülmúlta a várakozásokat. A szakértő szerint a meglepetést az élelmiszerárak és az egyéb fogyasztási cikkek és szolgáltatások árának a várakozásoknál nagyobb áremelkedése okozta.
„Az inflációt további négy-öt százalékponttal emelheti, ha teljesen eltörlik az egyes élelmiszereket, valamint üzemanyagokat érintő árkorlátozást, ami idén 14,3 százalékos, jövőre pedig 14 százalékos átlagos inflációt eredményezhetne” – tette hozzá.
Suppan Gergely szerint az orosz–ukrán háború, valamint az Oroszország elleni szankciók, és a részben ennek következtében csökkenő orosz gázszállítások érdemben felülírják az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, amelyeknek hatásai továbbra sem becsülhetők meg teljeskörűen.
„A háború kitörése óta a gáz-, áram-, és olajárak elszálltak, ami már azelőtt is komoly nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek, az inflációt a következő hónapokban pedig tovább növeli a háztartásienergia-árak átlagfogyasztás feletti növelése” – tette hozzá.
Az elemző szerint a mikro- és kisvállalatok kizárása az egyetemes szolgáltatásokból és a hatósági üzemanyagárak igénybevételéből, valamint a kata szigorítása további áremelkedéseket okozhat.
„A következő hónapokban az átárazások, az adóemelések és a háztartási energiaárak befagyasztásának részleges kivezetése miatt jelentős mértékben tovább emelkedik az infláció, ami az árkorlátozó intézkedések nélkül elérhetné a 22 százalékot, a háztartási energiaárak átlagos fogyasztás alatti befagyasztása nélkül pedig meghaladná a 25 százalékot” – mondta.
Az elemző úgy gondolja, hogy az árkorlátozások fenntartása jelentős ársokkot előzött meg, míg esetleges fokozatos vagy teljes megszüntetése igen jelentős felfelé mutató kockázatot jelent, de erre az alapforgatókönyvükben nem számítanak.
Itt a saját lista
A Szabad Európa tavaly szeptember óta figyeli egy húsz tételt tartalmazó, a szerkesztőség által összeállított bevásárlólistával az árak alakulását. Az elmúlt egy évben a lapunk által figyelt termékek ára átlagosan negyven százalékkal emelkedett, vagyis 2021 szeptemberéhez képest ennyivel többet kellene a kasszánál hagyni ugyanazon árucikkek megvásárlása esetén. Ezen belül az élelmiszerek drágultak a legnagyobb mértékben.
Az általunk figyelt áruházláncban a szeletelt és előrecsomagolt fehér kenyér ára 132 százalékkal emelkedett, de ötven százalékkal kell többet fizetni egy liter tejért, kilenc százalékkal a cukorért, 25 százalékkal a lisztért. Az általunk figyelt import kávé ára 28 százalékkal emelkedett, a vaj 117 százalékkal kerül többe, mint egy éve, a banán ára negyven százalékkal nőtt.
Az olívaolaj 44 százalékkal drágult, a vécépapír 48, míg a kóla 39, a csokoládé tíz százalékkal kerül többe. Egy mozijegy ára tíz, míg a cigarettáé 12,5 százalékkal emelkedett egy év alatt.
