Hiába hirdettek győztest az autópálya-koncessziós pályázaton, az állam továbbra sem akarja kiadni az előzetes számításokat. Az erről folyó perben arra hivatkozott, hogy az adatok nyilvánosságra kerülése befolyásolná a pályázókat. Jogerős bírósági ítélet is kötelezi az állami hivatalt az adatok kiadására, úgy tudjuk, ezt is vitatja a szervezet, amely a Kúriához fordult, és az ítélet felülvizsgálatát kérte.
Továbbra sem kapta meg azokat az előzetes számításokat a Transparency International Magyarország (TI) korrupcióellenes szervezet a Nemzeti Koncessziós Irodától (NKI), amelyek igazolták volna, hogy megéri az államnak 35 évre magáncégeknek átadni a hazai gyorsforgalmi utak üzemeltetését. Ez azért érdekes fejlemény, mert az NKI-t másodfokú, vagyis jogerős bírósági ítélet kötelezi az adatok átadására.
Az információkat azért is illene kiadni, mert az NKI a közérdekű adatigénylési perben folyamatban lévő ügyre hivatkozott. A védekezés szerint azért nem adhatta ki az állami intézet az adatokat, mert a pályázat még nem zárult le, a jelentkezők és a számítások nyilvánosságra kerülése rontja az állam alkupozícióját.
Most, hogy már az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer oldalán is megjelent a hirdetmény, amelyből kiderült a nyertes pályázó neve, okafogyottá vált az előzetes számítások eltitkolása. A Szabad Európa úgy tudja, hogy az NKI nem fogadta el a jogerős ítéletet, ezért a Kúriához fordult felülvizsgálati kérelemmel.
Miért éri meg?
„Az adatokat a mai napig nem kaptuk meg, továbbra is várjuk a számításokat” – erősítette meg a Szabad Európának Nagy Gabriella, a TI közpénzügyi programvezetője. A szakember szerint a per során kiderült, hogy létezik egy 43 oldalas dokumentum, amelyet az NKI jogi képviselője be is mutatott a bíróságnak, azonban a 43 oldalból negyven ki volt satírozva. Ilyenkor csak a bíróság láthatja az adatokat, a felperes TI nem.
A bíróság szerint csak három oldal volt, ahol nem minden volt kitakarva, de számadatok ezen a három oldalon sem látszódtak. Éppen emiatt is döntött úgy, hogy ki kell adni az előzetes számításokat, mert az NKI nem tudta bizonyítani, hogy olyan érzékeny információk vannak, amelyek sérthetik az állam érdekeit.
Nagy Gabriella nagyon fontosnak nevezte az előzetes kalkulációt, hiszen a koncesszió esetében a 35 éves időtáv nagyon hosszú, erre az időre megszűnne a verseny a különböző vállalkozások között. A szakértő szerint a koncessziós beszerzési eljárás során egyetlen pályázatot írnak ki.
Az a cég, amely megnyeri, lényegében 35 évig egyeduralkodó lesz a piacon. Ő döntheti el, hogy kivel szerződik alvállalkozói munkákra, kivel épít utakat, kivel tartja karban. Amíg tart a koncesszió, nem kell közbeszerzést sem kiírni, a koncessziós pályázat nyertesei 35 éven át tartó monopóliumot szereznek.
Nagy Gabriella szerint a hosszú időtartam miatti kockázatokat, például az építőanyagok drágulását, a forint árfolyamának változását, vagyis a jövőbeni gazdasági bizonytalanságot a koncessziós pályázaton győztes cégnek be kell áraznia. „A kormány feltehetőleg szintén elkészítette a saját, hosszú távú számításait ezzel kapcsolatban. Nagyon fontos lenne, hogy ezek az adatok nyilvánosságra kerüljenek, hiszen ez támasztaná alá azt, hogy jobban járnak az adófizetők a koncessziós megoldással” – tette hozzá.
Titokzatos nyertesek
Három cég adott be pályázatot a gyorsforgalmi utak üzemeltetésére: ahogy lapunk beszámolt róla, a Themis Magántőkealap, az osztrák Strabag és a lábatlani Dömper Kft. A Strabag a francia Colasszal, annak egyik leányvállalatával és a tavaly januárban ezer euró alaptőkével létrehozott projektcégével közösen pályázott. A vállalkozások közül a Dömper Kft. tűnik kakukktojásnak, mivel egyedül pályázik a több száz milliárd forintos forgalommal kecsegtető üzletre.
A Strabag–Colas-páros végül nem adott be végső ajánlatot, így a komolytalannak tűnő Dömper Kft. és a Themis maradt. Utóbbi több más hazai tőkealappal – mint a Konzum PE, az Opus Bridge, az Opus New Way, a Cronus; a Vesta és a Via – indult.*
A cégnevek arra utalnak, hogy Mészáros Lőrinc érdekeltségei szálltak harcba a hazai autópályák koncessziójáért.
„A pénzügyi alapokkal az a gond, hogy nem ismerhetők meg a valódi tulajdonosok. Emiatt nem lehet azt mondani, hogy Mészáros Lőrinc körei nyerték meg a pályázatot, hiszen nem tudni, hogy ki áll a tőkealapok mögött” – mondta Nagy Gabriella.
A szakértő szerint jogilag az a helyzet, hogy fogalmunk sincs, ki kapta meg 35 évre a hazai gyorsforgalmi utak üzemeltetésének és építésének jogát.
Brüsszel is érdeklődik
Az Európai Bizottság is figyelemmel kíséri a koncessziós pályázat alakulását. A TI ugyanis tavaly júliusban az Európai Bizottság Belső Piaci Főigazgatóságához fordult, hogy vizsgálják meg a 35 évre tervezett autópálya-koncesszió uniós jognak való megfelelőségét.
A Szabad Európa információi szerint a brüsszeli testület arra vár, hogy az aláírt megállapodást megvizsgálhassa. Brüsszeli forrásból úgy tudjuk, hogy a bizottságot az érdekli, hogy valóban koncessziós pályázat történt-e, mert az állam fix díjat fizet a nyertes magáncégeknek.
„A koncesszió lényege, hogy a koncesszor viseli az üzemeltetés kockázatát, ő szedi be az autópályadíjakat és fedezi a költségeket. Ha nyer, örül, ha veszít, bosszankodhat. De olyan a világon nincs, hogy előre meghatározott összeget kap, miközben az állam továbbra is beszedi az autópálya-használati díjakat” – mondta Nagy Gabriella.
Ahogy korábban beszámoltunk róla, egy kormányzati szerv, a Nemzeti Koncessziós Iroda koncesszióval kapcsolatos felhívása június 14-én jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben. Jelentkezni sem volt sok idő, hiszen a június 14-én megjelent felhívásra július 5-ig lehetett pályázatot benyújtani, vagyis bő három hét állt rendelkezésre.
Nagyon nehéz ilyen rövid idő alatt minden információt megszerezni, és lemodellezni egy harmincöt éves szerződés kockázatait. A gyorsforgalmi utak összesen 1662 kilométernyi alaphálózatból és 381 kilométernyi kiegészítő hálózatból állnak.
A nyertesnek autópályát kell építenie és karbantartania. A közbeszerzési kiírásban 273 kilométer gyorsforgalmi út bővítése, továbbá 272 kilométer gyorsforgalmi út kiépítése szerepel, vagyis feltételezhető, hogy a nyertes cégnek konkrét projekteket, kivitelezési munkálatokat kell megvalósítania.
Kerestük az NKI-t és a felügyelő szervet, a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodát. Ha válaszolnak, frissítjük a cikket.
