Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Brüsszeli blog: Noha az AfD most sem kerül kormányra, dermesztő a német tartományi választások eredménye


Az AfD társelnökei Berlinben a két tartományi választás másnapján
Az AfD társelnökei Berlinben a két tartományi választás másnapján

Az elmúlt években számos nagy választási sikert arattak Európában a szélsőjobboldali populisták, a nem is olyan régen még a választók többsége által elfogadhatatlannak tartott pártok több országban is az első helyen végeztek, és kormányra kerültek.

Kérdés, hogy ezek közül az Alternatíva Németországért (AfD) vasárnapi választási sikere nem a szélsőjobb egyik legszimbolikusabb előretörését jelenti-e. Németországban a második világháború óta most nyert először szélsőjobboldali populista párt tartományi választáson. Említésre méltó az is, hogy erre éppen szeptember elsején került sor, pontosan nyolcvanöt évvel azután, hogy a náci Németország megszállta Lengyelországot, és ezzel kirobbant a világháború.

Igazság szerint várható volt az AfD győzelme a kelet-németországi Türingiában. A párt a voksolás előtt minden felmérésben vezetett, és végül 32,8 százalékot szerzett, közel tíz százalékponttal többet, mint a második helyezett jobbközép Kereszténydemokrata Unió (CDU). A részvételi arány 73 százalék volt, ami az utóbbi három évtized legmagasabb értéke, az eredmény nem is magyarázható a szavazók érdektelenségével. Az AfD ennek ellenére aligha for kormányra kerülni, miután az összes többi párt ígéretet tett arra, hogy nem lép vele szövetségre, azonban átütő sikere igencsak megnehezíti majd a koalícióépítést, és később blokkolni tudja a bírói kinevezéseket és az alkotmánymódosításokat.

Még jobban alakulhatott volna az este az AfD számára, ha a szomszédos Szászországban is győzni tud, azonban itt a CDU 1,3 százalékponttal megelőzte, így a második helyre szorult (31,9 százalék és 30,6 százalék). Ugyanakkor ez is három százalékpontos erősödést jelent az előző, 2019-es választáshoz képest. Győzelme ellenére valójában a mostani volt a CDU legrosszabb választási eredménye a tartományban, amelyet hosszan uralt politikailag a német újraegyesítés után. Egyértelmű, hogy jelenleg a szélsőjobboldal itt lendületben van.

Nem csupán az AfD támogatói ünnepelhettek. A Baloldalból (Die Linke) idén kivált Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) mind a két tartományban harmadik lett (Szászországban 11,8 százalékkal, Türingiában 15,8 százalékkal). A párt az AfD-hez hasonlóan határozottan bírálja az EU-t és a NATO-t, ellenzi Ukrajna támogatását, és közeledne Oroszországhoz, a kontinens más baloldali erőitől eltérően azonban élesen kritizálja a tömeges bevándorlást is. A számos hasonlóság ellenére nem várható szövetségkötés a radikális bal- és jobboldal között, legalábbis egyelőre. A BSW célja az, hogy a fősodorbeli pártokkal lépjen koalícióra a két tartományban, bár kérdéses, hogy milyen ügyekben tudnak majd egyetérteni, így meddig lehet életképes a kormányzati együttműködés.

A szövetségi kormányt alkotó három erő, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), a Zöldek és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) is igen rosszul szerepelt. Az utóbbi egyik tartományban sem lépte át az ötszázalékos bejutási küszöböt, a Zöldek épphogy bejutottak Szászországban, az egykor rendkívül erős SPD-nek pedig nem sikerült egyik régióban sem két számjegyű eredményt elérnie.

Egy évvel a választások előtt a már eddig is számos belső konfliktussal terhelt berlini kormánykoalíció számára nagyon aggasztó az eredmény. Vajon kitarthat még tizenkét hónapig a szövetség?

Két kedvező körülmény is említhető. Először is szeptember 22-én a szintén kelet-németországi Brandenburgban is tartományi választást rendeznek. Noha az AfD itt is vezet a közvélemény-kutatásokban, a CDU szorosan a sarkában van, és ami még fontosabb, az SPD is. Erre a háromesélyes versenyre érdemes odafigyelni.

Másodszor: lesznek, akik azt mondják, hogy a mostani eredményeket sem szabad túl komolyan venni. Mindkét választás a volt Német Demokratikus Köztársaság területén zajlott (és a közelgő brandenburgi is ott fog), és ugyan 1990-ben megtörtént az ország újraegyesítése, gazdasági és politikai tekintetben máig fennáll egyfajta kelet–nyugati megosztottság. Keleten a választók jelentős része Nyugat-ellenesnek számít, és jobban vonzódik a tekintélyelvű vezetéshez. Az AfD és a BSW népszerűsége jóval gyengébb Németország egészében. A két párt jövőre nem fogja megszerezni a hatalmat Berlinben, de választási sikereik dermesztő hatással lesznek a szövetségi szintű politikára. Németország szorongással teli ősz elé néz.

XS
SM
MD
LG