Közeleg az év vége, és kezd lázas izgalom eluralkodni az uniós hivatalnokokon –temérdek politikai aktát kell lezárni a karácsonyi pihenő előtt. Talán az egyik legidőszerűbb téma – a brexitalku mellett – a 2021-2027-es uniós költségvetés jóváhagyása.
Az 1,8 billió eurós csomag fő célja az, hogy átsegítse a tagállamokat a koronavírus-járvány okozta gazdasági megrázkódtatáson, és első ránézésre nem kéne, hogy gondot okozzon a jóváhagyása.
Magyarország elégedetlen
De itt lép be a képbe Orbán Viktor. Az uniós fővárosban tetőfokára hágott a spekuláció, hogy a szókimondó magyar miniszterelnök blöfföl-e vagy valóban meg akarja vétózni az egész csomagot.
Orbánnak nem magával a költségvetéssel van a fő baja (amelynek része az a nyáron kötött történelmi alku, hogy a tagállamok által garantált, 750 milliárd euró értékű “állampapírt” bocsátanak ki a pandémia elleni harcra).
Ami zavarja az az, hogy a Covid-mentőalapból és a hét éves költségvetésből történő kifizetéseket egy olyan mechanizmushoz kötik, amely elzárhatja a pénzcsapokat az olyan államok felé, ahol megsértik a jogállamiság fenntartására vállalt kötelezettségeket.
Nemcsak Magyarország elégedetlen a pénzelosztási mechanizmusról szóló kompromisszummal, amelyet a múlt héten kötött az Európai Parlament és az Unió soros elnökségét adó Németország.
Lengyelország is jelezte nemtetszését, bár visszafogottabb hangnemben, mint Budapest.
Mi lehet Magyarország és Lengyelország válasza?
Sem Varsó, sem Budapest nem tudja blokkolni a jogállamisághoz kötött elosztási mechanizmust - mert azt az uniós lakosság 65%-t és a tagállamok 55%-t képviselő minősített többséggel lehet aktiválni. Viszont a jövő héten elutasíthatják a teljes költségvetést - aminek jóváhagyásához egyhangú szavazatra van szükség -, ha a benne foglalt mechanizmust nem módosítják.
Kritikus mérföldkőhöz érkezett tehát a kérdés, viszont két közelmúltbeli fejlemény elősegítheti, hogy mégis elfogadják a költségvetést és benne a jogállamisághoz kötött elosztási mechanizmust: a koronavírus okozta káosz Európában és Joe Biden amerikai elnökválasztási győzelme.
Az Uniós parlament a sarkára állt
Az Unió már régóta küzd azzal, hogy szerinte egyes tagállamok – különösen Magyarország és Lengyelország – kezdik figyelmen kívül hagyni a demokratikus normákat. A beindított kötelezettségszegési eljárások és a szavazati jogok megvonásáról szóló fenyegetések sem tudták visszafordítani a trendet.
Így, amikor 2018-ban az Európai Bizottság felvetette, hogy állítsák le a költségvetési kifizetéseket a rossz magaviseletű tagok felé, akkor az Európai Parlament és sok tagállam is támogatta az ötletet, de kevesen gondolták, hogy azt meg is lehet valósítani.
A következő, több évre szóló költségvetés szélesebb keretrendszeréről folyt nyári maratoni tárgyalások csak erősítették a pesszimizmust. A jogállamiság tiszteletét csak egy ködösen megfogalmazott bekezdés említette. A szöveget még inkább felvizezte a német elnökség, és így az csak a korrupció-ellenes kérdésekre koncentrált. Ekkor fogyott el az Európai Parlament türelme.
Ennek az európai intézménynek is jóvá kell hagynia a költségvetést, és az elmúlt hetekben a német elnökséggel folytatott tárgyalásain az összes vezető politikai csoport egyetértett abban, hogy ha nincs működő és az alapvető jogok megsértése esetén életbe lépő mechanizmus, akkor nincs alku.
Az uniós költségvetés nettó befizetői, például Dánia, Hollandia és Svédország - amelyek azt akarják, hogy adófizetőik pénzét jó ügyekre használják fel - a partvonalon túlról noszogatták a Parlamentet. Az pedig végül beillesztett egy olyan kitételt a szövegbe, hogy az Európai Tanácsnak maximum három hónapja van dönteni a költségvetési pénzek visszatartásáról, ha ezt javasolja a Brüsszeli Bizottság.
Hogyan védheti ki Varsó és Budapest a büntetést?
A győzedelmesnek tűnő parlamenti tárgyalások és a Budapestről és Varsóból hallatszó kétségbeesett kiáltások ellenére úgy tűnik, hogy a német diplomaták olyasvalamit is beleillesztettek a szövegbe, ami megnyugtatja a két tagállamot.
A kifizetések felfüggesztését minősített többséggel lehet elérni. Források szerint Magyarországnak és Lengyelországnak elegendő szövetségese van ahhoz, hogy “blokkoló kisebbséget” tudjanak összehozni.
Egy másik trükk lehet, hogy információ-dömpinggel túlterhelhetik a Bizottságot, amely így nem tud majd semmilyen javaslatot sem benyújtani. Volt olyan forrás is, aki azt mondta, hogy Budapest és Varsó szaván akarja fogni Ursula von der Leyen bizottsági elnököt, hogy nem akarja a közeljövőben aktiválni a mechanizmust, és emlékeztetik majd: az ő támogatásukkal nyerte el a posztját.
Sok mindent felülír a járvány és Biden
Uniós illetékesek szerint azonban mindez csak retorika. Becslések szerint Lengyelországnak 125 milliárd euró, Magyarországnak pedig 50 millió euró jutna az új költségvetésből.
Miközben tavasszal és nyáron úgy tűnt, hogy másoknál jobban kezelik a pandémiát, mostanra aggasztó módon magasra szökött mindkét országban a fertőzési és a halálozási arány is, ezért nagyon jól jönnének nekik az uniós pénzek. Hirtelen nagyobb a megértés az olyan, a járvány által különösen sújtott tagállamok - például Olaszország és Spanyolország - felé is, ahol hatalmas haragot váltana ki, ha blokkolnák az uniós költségvetést.
Ha pedig a többi európai ország véleménye nem számítana eléggé Magyarországnak és Lengyelországnak, akkor most további nyomást jelenthet számukra a washingtoni őrségváltás.
A Trump-kormányzat hasznos szövetségesként tekintett a két országra, de az új, Biden-kabinet várhatóan szorosabbra fonja az együttműködést az Európai Unióval, így növekszik majd a nyomás, hogy tartsák be a jogállamiság normáit.
Lengyelország például attól tart, hogy valós lehetőséggé válhat az amerikai katonai segélyek elvesztése. Hirtelen nem tűnik túl nagy árnak, hogy a bőkezű költségvetési támogatást összekapcsolják a működő demokráciát előíró feltétellel.