A szovjet diktátor, Joszif Sztálin ábrázolása Tbiliszi fő székesegyházában újra vitát váltott ki Georgiában arról, hogy az ortodox egyházzal szimpatizálóként igyekeznek beállítani a történelem egyik legkegyetlenebb valláselnyomóját.
Január 6-án fényképek jelentek meg a tbiliszi Szentháromság-székesegyház egyik sarkában lévő ikonról, amelyen Sztálin látható. A georgiai diktátor képe egy nagyobb illusztráción belül látható, amely Moszkvai Szent Matrónát, az orosz ortodox egyház misztikusát és szentjét ábrázolja, aki 1952-ben halt meg. Sztálin a vak aszkéta életének több jelenete közül az egyikben látható.
Ilja Csigladze georgiai érsek azt írta Facebookon, hogy a szovjet diktátor megjelenése Tbiliszi főszékesegyházában „elősegíti a georgiai egyházon belüli keserű hazugságok terjesztését, miszerint a véres, istentelen zsarnok Sztálin mélyen hívő ortodox keresztény volt, aki hallgatott a szentekre, és a tanításaik szerint cselekedett”.
A Szentháromság-székesegyház egyik papja, Jovane Mcsedlisvili archimandrita újságíróknak elmondta, hogy az ikon, amelyen Sztálin látható, „már több hónapja” ki volt állítva a székesegyházban, hozzátéve, hogy „eddig senki sem foglalkozott vele”.
A műalkotást a jobboldali populista párt, a Georgiai Hazafiak Szövetsége vezetői adományozták a székesegyháznak, akik szerint a képet félreértelmezték. Davit Tarkan-Muravi, a párt egyik vezetője azokhoz az ikonokhoz hasonlította a képet, amelyeken szenteket ábrázolnak üldözőikkel együtt.
„Még a római császár és keresztényüldöző Diocletianust is ábrázolják a Szent György-ikonon – mondta. – Mit kellene tehát tennünk? Távolítsuk el Szent György ikonjait?”
Sztálin ábrázolása a Moszkvai Szent Matróna mellett nyilvánvalóan arra a széles körben vitatott állításra utal, hogy Sztálin a Szovjetunió náci lerohanása után találkozott a misztikussal, és megfogadta a tanácsát. A Sztálin titkos „Isten felé fordulásáról” szóló történet egyetlen vélhető forrása egy Matróna-életrajz.
Annak ellenére hogy Sztálin 1924-től 1953-ban bekövetkezett haláláig tartó uralma alatt tömeges politikai gyilkosságok és templomrombolások történtek, sok georgiai még mindig büszkén tekint rá. A kommunista diktátornak számos köztéri emlékműve áll még szerte az országban.
Azonban a történelem egyik leghírhedtebb valláselnyomójának összekapcsolása az ortodox kereszténységgel általában túl messzire ment mind Georgiában, mind Oroszországban, ahol az utóbbi években szintén viták robbantak ki Sztálin képmásának vallásos megjelenítése miatt.
2017-ben a közép-georgiai, kutaiszi Bagrati-székesegyházban kifüggesztettek egy vázlatot, amelyen Sztálin tisztelettudóan szól az egyházi vezetőkhöz. Röviddel azután, hogy a revizionista kép nyilvánosságra került, eltávolították.
Andria Jagmaidze dékán, a pátriárkátus sajtóosztályának vezetője a Szabad Európa georgiai szolgálatának kérdésére, miszerint a jelenleg a tbiliszi székesegyházban kiállított, Sztálint ábrázoló ikon a helyén marad-e, így válaszolt: „Nem marad a helyén a Sztálint ábrázoló ikon. De miért pont karácsonyeste hozták nyilvánosságra ezt a történetet? Mit értek el ezzel? Az embereket megfosztották az örömüktől. Ez nagyobb baj, mint a Sztálin-ábrázolás.”