Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője január 4-én Ukrajnába látogat, hogy hangsúlyozza támogatását a határai közelében orosz csapatösszevonásokkal szembenéző Kijevnek.
Borrell háromnapos látogatásán felkeresi a kelet-ukrajnai „érintkezési vonalat”, amelynek mentén az Oroszország támogatását élvező szakadárok harcolnak az ukrán kormányerők ellen a már több mint 13 200 ember életét követelő, csaknem nyolc éve tartó háborúban.
A látogatásra akkor kerül sor, amikor a Nyugat azért aggódik, mert a százezres orosz csapatösszevonás az ukrán határok közelében egy esetleges invázió előkészülete lehet. Moszkva ezt tagadja.
Tárgyalás tárgyalást követ a hónap derekán
Amerikai és orosz tisztviselők január 9–10-én Genfben tárgyalnak a válságról, miután Moszkva átfogó biztonsági garanciákat követelt az Egyesült Államoktól és a NATO-tól.
Ezeket a kétoldalú megbeszéléseket Oroszország és a NATO találkozói követik, valamint különmegbeszélések az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretein belül, amelynek az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei éppúgy tagjai, mint Oroszország és Ukrajna.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár január 12-re hívta össze a NATO–Oroszország Tanács ülését – közölte a nyugati katonai szövetség egyik tisztviselője január 4-én.
„A viszonosság alapján kell folynia bármilyen párbeszédnek Oroszországgal, foglalkoznia kell a NATO aggodalmaival az orosz fellépésekkel szemben (…) és a NATO európai partnereivel egyeztetve kell megtörténnie” – tette hozzá a Reutersnek adott nyilatkozatában.
Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Maria Zaharova megerősítette, hogy orosz tisztviselők is részt vesznek a tárgyalásokon.
A tanács, a két fél közötti párbeszéd fő fóruma csak szórványosan ülésezett 2014 óta, amikor Oroszország megszállta és annektálta az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet.
Elrettentés, védelem és párbeszéd
Antony Blinken amerikai külügyminiszter kilenc keleti NATO-taggal folytatott január 3-i beszélgetésén terítéken volt Oroszország destabilizáló csapatösszevonása – tudatta közleményben a washingtoni külügyminisztérium.
Blinken és a bukaresti kilencek (B9) – Románia, Lengyelország, Magyarország, Bulgária, Csehország, Szlovákia, Észtország, Lettország és Litvánia – külügyminisztereinek megbeszélésein szó volt arról is, hogy „egységes, gyors és határozott NATO-álláspontra van szükség a szövetségesek kollektív védelmében, valamint transzatlanti együttműködésre a mindenkit érintő kérdésekben” – áll a közleményben.
Az Egyesült Államok vezető diplomatája „hangsúlyozta az Egyesült Államok elkötelezettségét a szoros konzultáció és egyeztetés folytatása mellett minden transzatlanti szövetségesünkkel és partnerünkkel, miközben a feszültség terjedésének enyhítésén dolgozunk az elrettentés, a védelem és a párbeszéd révén” – teszi hozzá a dokumentum.
Oroszország garanciákat követelt arra, hogy Ukrajna és más volt szovjet országok nem csatlakoznak a NATO-hoz, és azt akarja, hogy a szövetség vonja vissza Közép- és Kelet-Európába telepített katonáit.
A Nyugat elutasította Moszkvának a NATO szövetségi politikáját érintő ultimátumait, és súlyos szankciókkal és egyéb intézkedésekkel fenyegette meg Moszkvát, ha megint behatol Ukrajnába.
