„A középosztály lakáshitelét a szegényebbek állják” – mondja Bod Péter Ákos, aki szerint a fix 3 százalékos hitelek árnövelő hatásúak, miközben a költségvetés „már most se bírja”. A Magyar Nemzeti Bank volt elnöke államkapitalizmust, megalomániát és rejtett megszorításokat lát, és sürgős humántőke-beruházást sürget.
Itt tudja megnézni a beszélgetést:
Itt tudja meghallgatni a beszélgetést:
A beszélgetés összefoglalója:
A magyar gazdaság állapota
„Nem krízis, de évek óta nem növünk” – így jellemzi Bod Péter Ákos a magyar gazdaság helyzetét, amely szerinte hosszabb ideje a kapacitásai alatt teljesít. A Magyar Nemzeti Bank volt elnöke úgy látja: a magyar gazdaság természetes trendje jelenleg legfeljebb 1–1,8 százalékos növekedés lehet, szemben a kormány által rendszeresen hangoztatott 4 százalékos céllal. „A ‘kitörés’ szót nem szeretem, a gazdaságban békés felhalmozás, szerves fejlődés kell” – fogalmazott.
Lakáshitel-program: árnövelés és rejtett újraelosztás
A kormány szeptemberben induló, fix 3 százalékos kamatozású Otthon Start hitele szerinte rövid távon inkább az árakat hajtja fel, mintsem a lakásépítést ösztönözné. A kamattámogatás költségét végső soron a költségvetés viseli, ami jelenleg is feszes helyzetben van. Bod szerint az intézkedés mögött egy igazságtalan újraelosztási logika is meghúzódik: „A középosztály erősödését egy alsóbb társadalmi osztály finanszírozza… mindig ez volt.” Vagyis a kedvezmények fő haszonélvezői a jobb anyagi helyzetű családok, a terhet pedig fogyasztási adókon keresztül szélesebb, alacsonyabb jövedelmű rétegek állják.
„A költségvetés már most se bírja”
A gazdaságpolitika szerinte nem nyílt megszorításokat alkalmaz, hanem rejtett terheket: különadókat, árszabályozásokat, önkormányzati forráselvonásokat. „Itt ravaszabb a kormány: nem emeli még az adókat, megemeli az adóterhet a cégen”. Ezek a lépések bizonytalanságot keltenek, fékezik a beruházásokat, miközben a hiány és a kamatteher az év elején várhatóan kezelhetetlenné válik. „A költségvetés meg fog bukni az év elején” – mondta.
USA–EU vámháború és Orbán–Trump viszony
A magyar kormány nagy reményeket fűzött Donald Trump visszatéréséhez, Bod Péter Ákos szerint azonban a politikai jó kapcsolat nem képes ellensúlyozni az Egyesült Államok által bevezetett, 15 százalékos uniós termékvámok gazdasági hatását. „Vágyvezérelt szöveg volt a "Béke-költségvetés" a magyar konjunktúrának nem ez a fordulópontja” – mondta. A vámháború különösen az autóipart, a gyógyszeripart és a bortermelést érintheti.
Belső okok: államkapitalizmus és megalománia
A gyenge növekedés fő okát belső tényezőkben látja: az államkapitalista berendezkedésben, a piaci verseny korlátozásában és a tőke- valamint hatalomkoncentrációban. Szerinte a kormány túlzottan nagy, megalomán iparpolitikai projekteket erőltet – például az akkumulátoripart –, anélkül, hogy ez a magyar gazdaság komparatív előnye lenne. „Miért pont mi lennénk akkumulátor-nagyhatalom?” – tette fel a kérdést.
Alternatív gazdaságpolitika
Bod Péter Ákos szerint elsőként a „kijelölt győztesek” rendszerét kell megszüntetni, hogy a gazdaságban minden szereplő egyenlő eséllyel induljon. Ez önmagában növelné a hatékonyságot és javítaná az EU-pénzek megszerzésének esélyét. A fő prioritás szerinte a humántőke-beruházás – oktatás, egészségügy –, valamint az értéklánc magasabb szintjére lépés. Európa közben hadipart fejleszt és készül Ukrajna újjáépítésére: „Oda kell menni az asztalhoz” – figyelmeztetett –, különben Magyarország kimarad a lehetőségekből.
