A Mikepércsi Anyák civil szervezet szerint az online tartott közmeghallgatás elvette az érintettektől a párbeszéd lehetőségét. A Zebraszerda mozgalom úgy véli: a helyiek nincsenek biztonságban az EVE Power gyár beruházásától. A debreceni közgyűlésben frakcióval rendelkező Civil Fórum szerint a kormányhivatal nem akar kommunikálni a debreceniekkel. Az iparbiztonsági hatóság még nem válaszolt a lakossági kérdésekre, a kormányhivatal szerint nem is kell megtennie.
Ahogy a Debreciner korábban beszámolt róla, a debreceni önkormányzat és a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal nem tette lehetővé az érintettek személyes részvételét a város újabb akkumulátorgyára, az EVE Power iparbiztonsági és környezetvédelmi közmeghallgatásain. Az online közmeghallgatások lényegében abból álltak, hogy az emberek e-mailben vagy Ügyfélkapun keresztül küldhették be kérdéseiket és észrevételeiket a beruházással kapcsolatban.
A BMW beszállítója lesz
A kínai EVE Power egyike annak a hét akkumulátoripari beruházásnak, amelyeket eddig Debrecenben bejelentettek. Az akkumulátorgyár a tervek szerint a város északnyugati gazdasági övezetében, a BMW-gyár mellett épül fel, a német autógyár beszállítója lesz. A kormányhivatal közlése szerint a Debrecenhez tartozó Józsa és Nagymacs városrész egyes lakott részei is beleesnek a hatásterületébe, egy kis szakaszon pedig még Hajdúböszörmény közigazgatási területét is érinti. Az üzem évi 30 gigawattóra gyártókapacitással fog működni. A létesítményben négy műszakban, folyamatos munkarendben 1090 dolgozót terveznek foglalkoztatni, a gyárban egy időben jelen lévő személyek száma hatszáz körül lesz. A létesítményben 1025 tonna nikkel-kobalt-mangán-alumínium-lítium-oxidot (NCMA) fognak tárolni, amely veszélyes anyagnak számít. Az üzemben 168,6 tonna magzatkárosító hatású, súlyosan környezetszennyező NMP-oldószert is kezelni fognak. Az akkumulátorgyárban a tervek szerint 2026-ban kezdik meg a termelést.
A kormányhivatal szerint nem kötelesek válaszolni
Több mint kétszáz kérdés érkezett a december 5-i iparbiztonsági közmeghallgatás alatt, amelyekre azonban máig nem találni választ sem a közmeghallgatást szervező önkormányzat, sem a hatóságként eljáró hajdú-bihari kormányhivatal iparbiztonsági és vízügyi hatósági főosztály honlapján.
A kormányhivatal környezetvédelmi, természetvédelmi és hulladékgazdálkodási főosztálya a december 13-án – szintén kizárólag online – tartott környezetvédelmi közmeghallgatáson érkező lakossági megkeresésekre válaszul december 23-án közzétett egy 128 oldalas reakciót.
A Zebraszerda mozgalom debreceni szervezete többek között arra volt kíváncsi, ki és hogyan fog válaszolni a december 5-i kérdésekre. A kormányhivatal erre azt felelte, hogy a vonatkozó kormányrendelet rendelkezései alapján „a beérkezett kérdéseket, észrevételeket a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Tűzvédelmi, Iparbiztonsági és Vízügyi Hatósági Főosztályának nem kötelessége megválaszolni, azonban a döntés meghozatalakor minden észrevételt mérlegelnie kell”. Pintye Andrea, a mozgalom aktivistája a Debrecinernek kifejtette ezzel kapcsolatban: úgy érzik, formálisan ugyan meghallgatták az észrevételeiket, de nem tudni, hogy bármit is befolyásoltak-e. Szerinte ez megkérdőjelezi a közmeghallgatás hatékonyságát a döntéshozatali folyamatban.
Mivel az akkugyár másik környezetvédelmi közmeghallgatásán feltett több száz kérdésre már válaszolt a kormányhivatal, kíváncsiak voltunk arra, mennyire elégedettek a feleletekkel a kérdezők. Két, a debreceni akkumulátorgyártással szemben már hosszú ideje küzdő civil szerveződést, a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesületet (Miakö) és a Zebraszerda mozgalmat, valamint a városi közgyűlésben négytagú frakcióval rendelkező Civil Fórum Debrecen Egyesületet kerestük meg.
Ellentmondások a szakértői anyagban
A Miakönél úgy látják: a közmeghallgatások jelenleg inkább formalitásnak tűnnek, mintsem érdemi eszköznek a lakossági vélemények integrálására a döntéshozatali folyamatokba. „Sok esetben a döntések már a közmeghallgatás előtt megszületnek, így a lakossági észrevételek nem befolyásolják érdemben a folyamatot – fogalmazott Kozma Éva, az egyesület elnöke. Mint írta, a válaszadás módja miatt nehéz átfogóan kiértékelni a kapott reakciót, az érintetteknek pedig nincs lehetőségük reflektálni. – Nincs párbeszéd, elvették a visszakérdezés, pontosító kérdések feltevésének lehetőségét.”
Kozma Éva elmondta, hogy ellentmondásokat találtak a válaszdokumentumban, ugyanis előfordul benne, hogy a hatástanulmányt készítő szakértő, az önkormányzat és a vízmű eltérően válaszolt az adott kérdésre. Példaként említette, hogy miközben az önkormányzat és a vízmű napi 1900 köbméterben határozta meg az akkumulátorgyárnak otthont adó Észak-Nyugati Gazdasági Övezetre vonatkozó hígítóvíz-mennyiséget, a szakértő évi 193.086,3 köbméterben adta meg az EVE Power Hungary Kft. tervezett hígítóvízigényét, ami napi átlagra számítva körülbelül 529 köbmétert jelent. Ez lényegesen alacsonyabb, mint a napi 1900 köbméteres kapacitás. A Miakö szerint nem derül ki, miért, szerintük nem látni például, hogy más cégek milyen mennyiséget igényelnek.
A civilek az önkormányzat és a vízmű válaszaiból azt a következtetést vonták le, hogy a szennyvizet elkülönített tárolóban mérik meg és tisztítják elő, mielőtt a technológiaiszennyvíz-tisztító telepre kerül. A dokumentumban időzett szakértő ugyanakkor azt állítja, hogy a telephelyen keletkező szennyvíz már eleve megfelel a Debreceni Vízmű Zrt. határértékeinek, ami a Miakö szerint azt sugallja, hogy nem szükséges további előkezelés.
„Az önkormányzat és a vízmű szerint az előkezelési folyamat és az elkülönített tároló megakadályozza, hogy az ipari szennyvíz hatással legyen a vízmű szennyvíztelepére. A szakértő szerint az EVE Power Hungary Kft. telephelyéről származó szennyvíz már eleve megfelel a határértékeknek, ami megkérdőjelezi, hogy miért van szükség az önkormányzat által említett előkezelési folyamatokra” – sorolják a civilek.
Kozma Éva megjegyezte: a szakértő által megadott napi szennyvízkibocsátási mennyiség (kommunális: 68,14 köbméter, technológiai ipari: 1336,87 köbméter) jelentősek, és kérdéses, hogy az előkezelés valóban minden esetben biztosítja-e a megfelelő szennyvízminőséget, különösen nagyobb kapacitáskihasználás mellett.
Bírósághoz fordul a civil szervezet
A Mikepércsi Anyák szerint azzal, hogy a szakértő megállapítja, hogy más ipari létesítmények vízkivételi engedélyei nem képezik az eljárás tárgyát, hiányos képet ad a teljes vízgazdálkodási helyzetről, különösen azért, mert a térségben több nagy ipari projekt is zajlik, például a BMW-nél és az EVE Powernél nagyobb akkumulátorgyár, a szintén kínai CATL beruházása. „A dokumentum alapján nem egyértelmű, hogy az érintett cégek (beleértve az EVE Power Hungary Kft.-t) teljes vízigényét kizárólag a víziközmű-hálózat biztosítja-e, vagy van lehetőség más forrásból történő ellátásra. A szakértő és a hatóságok nem részletezik, hogy a Keleti-főcsatornából származó víz közvetlenül vagy egy tisztítóállomás révén jut el a cégekhez” – fogalmazott Kozma Éva.
Az aktivista úgy látja: az akkumulátorgyárak telepítéséhez és működéséhez hasonló, jelentős környezeti és egészségügyi kockázatokat hordozó, komplex ügyekben komoly problémát jeleznek ezek az ellenmondások. „A köz nélküli közmeghallgatások jogszabályellenesek, sőt Alaptörvény-ellenesek. Ezt az álláspontot képviseli a Miakö a CATL-lel szembeni perben és a tervezett EVE elleni perben is, amelyben a jogi segítséget a TASZ-nak köszönhetjük” – mondta. A Debreciner kérdésére az egyesület elnöke megerősítette: a Miakö bíróságon támadja meg az EVE Power környezetvédelmi engedélyezési eljárását.
A Miakö követeli továbbá a szélesebb körű és átlátható tájékoztatást a tervezett projektekről; a részvételi lehetőségek bővítését a szűkítésük helyett; a lakossági észrevételek tényleges integrálását a döntéshozatali folyamatokba; független szakértők és civil szervezetek bevonását az értékelési folyamatokba; valamint a már meglévő jogszabályok, az Alaptörvény és az aarhusi egyezmény betartását. „Ez a megközelítés nemcsak a lakosság bizalmát növelné, hanem hozzájárulna a demokratikus és társadalmilag elfogadhatóbb döntések meghozatalához is” – szögezte le Kozma Éva.
Jogszabály-módosítást javasol a Zebraszerda
Pintye Andrea, a Zebraszerda mozgalom aktivistája kifejtette a Debrecinernek: a környezetvédelmi hatóság az iparbiztonsági hatósággal ellentétben maradéktalanul megválaszolta a kérdéseiket, amit előremutatónak tartanak. Fontosnak tartotta kiemelni: a dokumentumban megállapították, hogy a hűtőtoronyból kibocsátott gőz a környezetbe kerülve növelheti a helyi páratartalmat, a nagy mennyiségben kibocsátott vízgőz pedig hatással van a helyi légköri folyamatokra, többlet-felhőképződést eredményez, így az Eve Power beruházása hatással lehet a város mikroklímájára.
Pintye Andrea úgy látja: kiemelt figyelmet kell fordítani az ipari park belső úthálózatán keletkező szennyeződések kezelésére. Emlékeztetett rá, hogy a Déli Ipari Parkban (itt található a CATL akkumulátorgyár) nemrég buszbaleset történt a felhordott sár miatt. Megjegyezte ugyanakkor: nem egyértelmű, hogy az ipari parkon kívüli közlekedési hálózatokat kinek kell tisztán tartania, a Zebraszerda ezért azt javasolja, hogy a vonatkozó jogszabály pontosításával és a felelősségi körök egyértelmű meghatározásával biztosítsák az ipari parkon kívüli útszakaszok rendszeres karbantartását és tisztítását, csökkentve a balesetveszélyt.
A civil csoport megkérdezte, vizsgálták-e a városban működő összes gyár, valamint az új beruházások miatt megnövekedett gépjárműforgalom együttes hatását a szén-dioxid-kibocsátásra és a levegőminőségre. Pintye Andrea közölte: azt a választ kapták, hogy ez nem tárgya a hatósági eljárásnak, a jogszabályok nem is állapítanak meg kötelezettséget ilyen vizsgálatra. „A válasz rámutat egy súlyos szabályozási hiányosságra: bár egy városban nyilvánvalóan létezik az ipari létesítmények és a megnövekedett forgalom együttes környezeti hatása, a vizsgálatára jelenleg nincs jogszabályi kötelezettség. Ez a gyakorlat ellentétesnek tűnik a környezetvédelem alapelveivel, hiszen az új beruházásokat izoláltan vizsgálják, a városra nehezedő tényleges környezeti nyomás nem mérhető, a lakosság egészségügyi kockázatai nem pontosan felmérhetők.”
A Zebraszerda az általuk vélt jogszabályi hiányosságok miatt javasolja a Nemzeti Környezetvédelmi Program frissítését. Úgy látják, az itt élők jelenleg nincsenek biztonságban.
A civilek szerint problémás az akkugyár vízfelhasználásának ellenőrzése is. Mint írják: hiába garantálja törvény a lakosság elsőbbségét vízhiány esetén, akár harminc napon keresztül fennállhat a gyári túlfogyasztás, mielőtt azt a hatóságok egyáltalán észlelnék. „Mi úgy értelmezzük a leírtakat, hogy az állítás, miszerint »az előre meghatározott vízkapacitás nem léphető át jelentősen«, azt jelenti, hogy az EVE Power új, magasabb fogyasztási limit megállapítására jogosult. A megelőzés elvével szembemenni látszik az utólagos szankcionálás” – sorolják. A Zebraszerda ezért a valós idejű fogyasztási adatok követését és szükség esetén azonnali beavatkozást szeretne. Megjegyezték: az EVE Powernek ugyan nem lesz engedélye a közvetlen vízkivételre, a kapott válaszokat úgy értelmezik, hogy mivel a hígítóvizet a Debreceni Vízmű Zrt. biztosítja a cég számára, rajtuk keresztül mégiscsak vízkivétel fog történni.
A Zebraszerda különösen aggályosnak tartja az NMP nevű, magzatkárosító hatású oldószer használatát. A csoport szerint az egészségügyi kockázatok miatt indokolt lenne a szer teljes kivonása a gyártási folyamatból. Pintye Andrea megjegyezte: a zárt technológia miatt a dolgozók normál működés esetén ugyan nem kerülnek kapcsolatba az anyaggal, de ez súlyos baleset esetén változhat. „Egy esetleges baleset (például robbanás, tűz, földrengés vagy műszaki meghibásodás) során megszűnhet a rendszer fizikai védelme. Ez esetben a mérgező anyag hirtelen és ellenőrizetlenül kerülhet a levegőbe, közvetlen veszélyt jelentve.”
A civilek szorgalmazzák a talajra vonatkozó határértékek felülvizsgálatát is a helyi ökoszisztémák és a mezőgazdasági területek védelme érdekében, továbbá jogszabályban rögzítenék a gyáraknak a lakossággal folytatott közérthető, hiteles és rendszeres kommunikációjával kapcsolatos elvárásokat. A civilek szerint az akkugyárakkal kapcsolatos párbeszéd nemzeti érdeket szolgálna, erősítené a hatóságokkal szembeni bizalmat és a közös felelősségvállalást. – Számunkra Debrecen és az agglomeráció nem csupán egy hely a letelepedésre, hanem az otthonunk, ahol élünk, ahol családot alapítottunk, és amit meg szeretnénk óvni – fogalmazott Pintye Andrea.
Civil Fórum: Nem sok jót vetít előre a hatóság magatartása
A debreceni közgyűlésben négy képviselővel rendelkező Civil Fórum Debrecen Egyesület huszonhat kérdést nyújtott be a kormányhivatalhoz az EVE Power akkumulátorgyár beruházásával kapcsolatban. Illés-Rácz Mariann frakcióvezető-helyettes a Debreciner érdeklődésére közölte: nem tartják megfelelőnek a válaszokat. „Elfogadhatatlan számunkra, hogy a válaszok kizárólag a hatástanulmányra hivatkozást tartalmazzák, mivel a közmeghallgatásnak az is célja lenne, hogy még a döntés előtt megismerhessük a hivatal véleményét, aggályait” – fogalmazott. Mint írta, a szervezet által sematikusnak minősített válaszokból az tükröződik, hogy a kormányhivatal nem kíván a debreceniekkel és a józsaiakkal egyeztetni, kommunikálni. Az egyesület szerint ez nem sok jót vetít előre.
