Bíró-Nagy András szerint 2026-ban nem dőlt el, hogy a „pénztárca” vagy a „biztonság” kerete uralja-e a kampányt. A háború- és migráció-félelem ereje kopik, a szuverenitás-narratíva inkább a Fidesz bázisát tartja egyben. A döntést az állam teljesítménye és az uniós pénzek sorsa billentheti el a Policy Solutions igazgatója szerint.
A beszélgetést itt tudja megnézni:
A beszélgetést itt tudja meghallgatni:
A beszélgetés összefoglalója:
Biztonság: háború és migráció – kopó félelem, kettős „biztonság”
Orbán Viktor a biztonságot tette első helyre, de Bíró-Nagy András szerint kétféle biztonság számít: a háborús/fizikai és a megélhetési/szociális. A 2022-es „toxikus mix” (háborús félelem + gazdasági bizonytalanság) döntő volt, de azóta a háború- és migrációs félelem hatása megkopott.
Az EU-csúcsok értelmezési harca
Itthon az uniós történések sokszor „Orbán-szemüvegén” át jutnak el a közönséghez, ami a védelempolitikát is könnyen állíthatja „háborús készülődés” fényébe – miközben Európában inkább önálló védelmi képesség-erősítésként értelmezik a helyzetet.
Szuverenitás vs. elszigetelődés
A „szuverenitás-féltés” főleg a Fidesz saját táborában működik; még ott sem egységes, és a fideszesek többsége EU-párti marad. A magyar társadalom nyugati orientációja mély; az igazi kérdés: „milyen és mennyi Európát” akarunk.
Putyin-faktor és Trump-fotó: mit ér a külpolitikai látvány?
A nyílt orosz barátkozás nem hoz szavazatot; nem az orosz imázs javult, hanem Ukrajna reputációja romlott. Egy Trump–Orbán találkozó hírértéke gyorsan lecseng; 2019-ben is csak pár napig tartott a hatás – most sem várható több.
Mi mozgatja valójában a Fidesz-tábort?
A „békepártiság” az egyetlen külpolitikai ügy, ami top-prioritássá vált a bázisban. A támogatást inkább a családpolitika tartja egyben; a kormányzás „sikertémái” közt ez áll az élen.
A kompetenciaharc: témától függ, ki áll jobban
Ha a napirendet migráció/béke/családpolitika uralja, az a Fidesz hazai pályája. Ha viszont a hétköznapi valóság kerül középpontba (állami teljesítmény, egészségügy, növekedés, bérek, infláció), ott Bíró-Nagy szerint Magyar Péter állt jobban – különösen az uniós források hazahozatalának kompetenciájában.
EU-pénzek mint döntő tényező
Az uniós források ügye összeköti a gazdasági percepciót és a kormányzati felelősség értékelését. A választók érzékelik, hogy a „bemerevedett” brüsszeli konfliktusnak ára van; ha ez a téma előtérbe kerül, az ellenzéknek kedvezhet.
Mérgező kombó
A gyermekvédelem a kegyelmi botrány miatt „rendszer-sztorivá” vált: érzelmileg erős, magasra vezető politikai szálakkal és az állam működésképtelenségének lelepleződésével – ez egy mérgező kombináció, minden nap, amikor ez napirenden marad, a kormánynak rossz.
Varga Judit „rehabilitációja”: kétélű fegyver
A Fidesz szempontjából bulvárosíthatja a versenyt, de felidézi a kegyelmi botrányt, a gyermekvédelmi ügyet és más támadható dossziékat, (pl. Pegazus-botrány, Völner_Schadl-ügy) – ami komoly kockázat.
Pozitív ígéretek vs. negatív kampány
A 2022-es osztogatás (13. havi, SZJA-visszatérítés, minimálbér-emelés) most nem ismételhető hasonló erővel; ezért a Fidesz inkább a „rosszabbul is élhetnénk” keretben erősíti a félelmet. Bíró-Nagy a negatív kampány erősödésére számít.
