A piaci szereplők egy része szerint nem is indulhatott volna el 2023-ban az új hulladékpiaci rendszer, mert a Mol nem teljesítette a koncessziós szerződés minden feltételét. Nem sikerült beszerezni határidőre az engedélyeket, ami pedig feltétel volt az állammal kötött megállapodásban. A szerződésben az szerepel, hogy ha a Mol vagy leánycége nem szerzi be a szükséges engedélyeket 2022. december 31-ig, akkor január 1-jén megszűnik a koncessziós szerződés. A lapunk birtokába került dokumentum szerint a Molnak nem sikerült beszereznie. A kormányzat utólag törvénymódosítással igyekezett legalizálni a helyzetet, és erre hivatkozva a hatóságok nem mondták ki a szerződés semmisségét. Most bírósági perek indulhatnak az ügyben.
A magyar állam 2023. július 1-jétől adta koncesszióba a hazai hulladékpiac nagy részét 35 évre a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-nek (Mol). Az olajtársaság külön céget alapított erre, a MOL MOHU Hulladékgazdálkodási Zrt.-t (MOHU). A szerződést 2022. július 28-án kötötte meg a Mol a magyar állam nevében eljáró Nemzeti Koncessziós Irodával.
Innentől kezdve öt hónapja lett volna a Molnak arra, hogy megszerezze a szükséges engedélyeket és megkösse a kapacitást biztosító szerződéseket. Erre a hulladékkoncessziós szerződés és a hulladéktörvény kötelezte. A szerződés 5.1. pontja szerint a koncesszornak 2022. december 31-ig kellett a szerződéseket megkötnie, és ez volt a végső határidő arra, hogy megszerezze a hulladékszolgáltatás végzéséhez szükséges engedélyeket.
Nincsenek engedélyek
A hulladéktörvény 92/I. paragrafusa is kimondja, hogy a koncessziós társaságnak, vagyis a MOHU-nak 2022. december 31. napjáig kell rendelkeznie az engedélyekkel és a kapacitást biztosító szerződésekkel.
Ahogy a Szabad Európán korábban beszámoltunk róla, a hulladékgazdálkodással kapcsolatban legalább két engedélyt kellett volna a Molnak beszereznie: egy környezetvédelmit és egy fémkereskedelmit. Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer honlapja sem a Mol, sem a MOHU nevére nem dobott ki találatot, de hasonló a helyzet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal esetében is, amelynek honlapján szintén nem található meg a Mol, illetve az általa alapított MOHU sem a fémkereskedelmi engedéllyel működő cégek listájában.
Ehhez kapcsolódóan: Transparency: Az ügyészség vizsgálhatná a hulladékkoncessziós szerződést
A Transparency International Magyarország (TI) korrupcióellenes civil szervezet közérdekű adatigénylést nyújtott be a MOHU felé a kapacitást biztosító szerződések és az engedélyek ügyében. Megszerezte a dokumentumokat, amelyekben néhány dolgot kitakartak ugyan, de így is sok mindenre fény derül. A kapacitásbiztosító szerződések esetében az, hogy a Mol csak a szándéknyilatkozatok aláírásáig jutott. A koncessziós rendszerben a Mol felel a kommunális, vagyis a háztartási hulladékok begyűjtéséért és az intézményi szegmens egy jelentős részéért is. Előbbi viszonylag sima ügy, mert ugyanazokkal a – nagyrészt nonprofit, állami és önkormányzati hulladékszállító – cégekkel kellett szerződnie, amelyek eddig is ürítették a kukákat.
Az intézményi szegmens kissé bonyolultabb, mert itt rengeteg, egymással versengő vállalat volt. Ezek a cégek a koncessziós törvény értelmében már csak a Mol/MOHU alvállalkozójaként tevékenykedhetnek, de velük is le kellett volna szerződni 2022. december 31-ig. A TI-hez eljutott dokumentumok azonban a legtöbb esetben azért is csak szándéknyilatkozatként értelmezhetők, mert rögzítik, hogy később fognak megállapodni a részletekben, egy másik szerződés aláírásával.
Sokkal egyértelműbb ugyanakkor az engedélyek ügye. A MOHU konkrétan azt közölte 2022. december 15-én a hulladékkoncesszióért felelős állami szervvel, az Energiaügyi Minisztériummal, hogy a koncessziós társaság rendelkezik a tevékenység végzéséhez szükséges engedélyekkel és a kapacitást biztosító szerződésekkel; a „koncessziós szerződés hatálybalépésének ebben a tekintetben nincsen akadálya”.
A MOHU azzal folytatta, hogy a koncessziós társaság az első időszakban alvállalkozók igénybevételével fogja végezni az engedélyhez kötött tevékenységeit. „Ennek megfelelően a tevékenység végzéséhez szükséges engedélyekkel az alvállalkozók fognak rendelkezni” – tette hozzá.
A MOHU tehát elismerte az Energiaügyi Minisztériumnak, hogy nem sikerült sem a Molnak, sem a MOHU-nak megszereznie a szükséges engedélyeket.
Megszűnt a szerződés?
A koncessziós szerződés 5.3. pontja értelmében ha nem sikerül megkötni a kapacitást lekötő szerződéseket és beszerezni az engedélyeket, akkor a koncessziós szerződés 2023. január 1-jén megszűnik.
„Nincs koncesszió, megszűnt” – mondta egy neve elhallgatását kérő forrásunk, aki szerint a hulladékkoncessziós rendszer el sem indulhatott volna, mivel a Mol/MOHU nem teljesítette a törvény és a szerződés által előírt feltételeket. Szerinte az Energiaügyi Minisztériumnak kellett volna kimondania a semmisséget. A tárca azonban nem tett ilyet, „nem deklarálta, hogy a koncessziós szerződés a törvény erejénél fogva megszűnt”. Hat szakmai szervezet 2023 februárjában aziránt érdeklődött a minisztériumnál, hogy érvényes-e a koncesszió.
A lapunk birtokába került válaszlevélben a körforgásos gazdaságért államtitkárként felelő Raisz Anikó azt írta, hogy az indulásig, azaz 2023. július 1-jéig „számos felkészülési feladat és mérföldkő van, amelyet a koncesszor a koncesszióba adó tájékoztatása mellett végez. (…) Egyik fontos mérföldkő az önök által is megnevezett 2022. december 31-i időpont (engedélyek megléte/kapacitások lekötése), amely tekintetében a felek a koncesszortól kapott tájékoztatás és igazolások alapján a hulladékkoncessziós szerződés megszűnését nem állapították meg.”
A minisztériumban is észbe kaphattak, hogy baj van, ezért 2023. június 8-án felkerült a parlament honlapjára egy törvénymódosító indítvány, amelyet Hende Csaba, az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottságának elnöke nyújtott be. E szerint nem kell a Molnak, illetve a MOHU-nak megszereznie az engedélyeket, elég, ha az alvállalkozói rendelkeznek a megfelelő jogosultságokkal, sőt a kapacitásbiztosító szerződések esetében elegendő a szándéknyilatkozat, a koncesszornak nem kell a konkrét szerződéssel is rendelkeznie. A törvény 2023. július 1-jén, vagyis a koncessziós rendszer indulásakor lépett hatályba.
Ezzel igyekezett a tárca tiszta helyzetet teremteni a koncessziós rendszer indulására az engedélyek kérdésében. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint ezzel az alapvető probléma nem oldódott meg, hiszen a koncessziós szerződés már 2023. január 1-jén megszűnt.
Az engedélyekkel kapcsolatban hasonló értelmezést adott az Alkotmánybíróság is, amely egy 2023-as hulladékkoncessziós ügyben hozott határozatában ezt írta: „A koncesszornak már az új integrációs modell működésének megkezdését megelőzően, 2022. december 31-ig rendelkeznie kellett a koncesszióval érintett tevékenységek végzéséhez szükséges hatósági engedélyekkel és azokkal a már megkötött alvállalkozói szerződésekkel, amelyek biztosítják a feladatellátáshoz szükséges kapacitásokat.”
Ehhez kapcsolódóan: Hiába volt feltétel, a Mol nem vette meg a kukaholdingot
Miután az Energiaügyi Minisztérium nem szüntette meg a koncessziós szerződést, a Transparency International tavaly júliusban bejelentést tett a Közbeszerzési Hatóságnál, szeptemberben pedig a Fővárosi Főügyészséghez fordult. Egyik állami szervezet sem látott problémát, ezért nem indítottak eljárást. Szerintük a törvénymódosítással megoldódott a helyzet, egyértelmű lett, hogy a koncesszornak nem kell beszereznie az engedélyeket, elég, ha az alvállalkozói rendelkeznek velük.
Jöhetnek a perek?
Miután a hatóságok nem léptek, a Szabad Európa információi szerint most perek indulhatnak az ügyben, ugyanis a hulladékpiaci szereplők közül többen úgy döntöttek, hogy bíróságon támadják meg a koncessziós szerződést. A MOHU az elmúlt időszakban több céget is ellehetetlenített, miután olyan alacsony áron lett volna hajlandó szerződni velük, hogy a cégek inkább nem állapodtak meg vele. Egyre több cég húzza le a rolót, és dönt úgy, hogy elindítja a semmisségi pert a Mol/MOHU ellen. Nincs vesztenivalójuk, és forrásaink szerint – miután a MOHU egyre több céget lehetetlenít el – ismét „koncesszióellenes hangulat alakult ki”.
Több mint két éve foglalkozunk a Szabad Európánál a hulladékkoncessziós szerződéssel. Ez idő alatt tizenhét e-mailt küldtünk az Energiaügyi Minisztériumnak, de egyre sem válaszoltak, azonban a tizennyolcadik levelünkre, amelyben az engedélyekre kérdeztünk rá, váratlanul igen.
„A MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. 2022. december 31. napjáig igazolta a koncessziós feladatok ellátásához szükséges, rendelkezésére álló koncesszori alvállalkozói kapacitásokat, vagyis igazolta a felkészültségét” – írták. A tárca szerint a koncessziós társaság az átmeneti (felkészülési) időszakban olyan módon is teljesíthette ezt, hogy „az engedélyeket az engedélyekkel rendelkező és a tevékenység gyakorlásába a koncessziós tevékenység megkezdését követően bevonandó koncesszori alvállalkozókkal vagy egyéb kapacitással rendelkező gazdálkodó szervezetekkel kötött megállapodásokon keresztül biztosította”.
A tárca szerint a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. ennek megfelelően a koncessziós szerződés teljesítésének első időszakában alvállalkozók igénybevételével végzi hulladékgazdálkodási engedélyhez kötött tevékenységeit, ennek megfelelően a szükséges engedélyekkel az alvállalkozóknak kell rendelkezniük.
Ehhez kapcsolódóan: Nem Nagykanizsa, hanem a MOHU nyerte a szemétháborút
A minisztérium arra is felhívta a figyelmet, hogy a Közbeszerzési Hatóság egy közérdekű bejelentés vizsgálata során megállapította, hogy az engedélyek megszerzése határidőben megtörtént a koncessziós társaság részéről, ennek során nem tártak fel olyan körülményt, aminek alapján közbeszerzési jogsértés gyanúja merült volna fel.
Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója szerint miután az összes hatóságot megjárta az ügy, az érintettek már csak a bíróságban bízhatnak. Kérdés, hogy a bíróság hogyan ítéli meg a kialakult helyzetet, vagyis azt, hogy a Mol/MOHU-nak nem sikerült időben beszereznie az engedélyeket és megkötnie a véglegesnek tekinthető, kapacitást biztosító szerződéseket.
Szerinte beszédes, hogy a MOHU 2022. december 15-én, mindössze tizenhat nappal a jogvesztő törvényes határidő lejárta előtt tudta, hogy elég lesz az is, ha alvállalkozói útján szerez engedélyeket, miközben az ezt törvénybe iktató jogszabályi rendelkezést tartalmazó módosítást csak 2023. június 8-án nyújtották be a parlamentnek.
A TI jogi szakértője hozzátette, hogy véleménye szerint az utólagos jogszabályalkotás miatt olyan lényeges feltételek módosultak utólag, ami miatt új eljárást kellett volna kiírni a koncesszióra.
Az ügyészségi vizsgálattal kapcsolatban megjegyezte: az, hogy a Mol/MOHU nem rendelkezett az engedélyekkel, és utólag hozzá igazították a jogszabályt, az ügyészség szerint is semmisségi ok. „Viszont az ügyészség azzal érvelt, hogy a semmisség megállapítása érdekében akkor lehet csak közérdekű keresetet benyújtani, ha a semmisség oka már a szerződés létrejöttekor fennállt. Ebben az esetben azonban csak hónapokkal később vált nyilvánvalóvá, hogy semmisség forog fenn.”
