Betiltottak Iránban egy újságot, amely az országban tapasztalt szegénységre utaló grafikát jelentetett meg. A hatóságok valószínűleg arra a törvényre hivatkozva záratták be a szerkesztőséget, amely tiltja a legfőbb vallási vezető, Ali Hámenei ajatollah megsértését.
A félhivatalos Mehr hírügynökség hétfőn közölte, hogy az iráni médiafelügyelet bezáratta a Kelid című napilapot. Szombaton a lap Irániak milliói élnek a szegénységi küszöb alatt címmel közölt cikket, amelyhez illusztrációként egy grafikát is közölt; feltehetően ez utóbbi vezetett a lap betiltásához.
Felismerhető kéz
A főcím alatti grafikán egy ember bal keze látható, amely tollal a szegénységi küszöböt jelképező vörös vonalat húz az oldalon emberek sziluettje elé. A grafika egyértelmű utalás egy korábbi ismert sajtófotóra, amelyen Ali Hámenei, Irán de facto vallási és világi vezetője ír egy papírra a bal kezével. Az ajatollah azóta balkezes, hogy jobb keze megsérült és lebénult 1981-ben, az iraki–iráni háború idején elszenvedett bombázás idején. A Kelid grafikáján látható gyűrű is hasonlít ahhoz, amelyet Hámenei visel.
A Fiatal Újságírók Klubja, az állami televízióval kapcsolatban álló csoport korábban arról számolt be, hogy a cenzorok a megjelenés után vizsgálják az újságot. Az állami IRNA hírügynökség később elismerte, hogy a Kelidet bezárták, de nem indokolta a döntés okát. A Kelid szerkesztősége nem tudott reagálni az eddigi megkeresésekre, és az újság honlapját is elérhetetlenné tették.
Az iráni törvénykönyvek szerint bűncselekménynek számít a teokratikus államot vezető Őrzők Tanácsa vezetőjének megsértése, ami hat hónaptól két évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható.
Közel tízszeres infláció
Iránban a rádió- és televízióállomásokhoz képest a nyomtatott újságokat és magazinokat kevésbé ellenőrzik: előbbiekből kizárólag állami fenntartású csatornák működhetnek, míg újságokat magánszemélyek is kiadhatnak. Az iráni újságírók azonban jogvédő csoportok szerint folyamatos zaklatásnak és letartóztatással való fenyegetésnek vannak kitéve az országban.
Az iráni gazdaságra, amelyet gyakorlatilag az 1979-es forradalom óta folyamatosan nemzetközi szankciók sújtanak, fokozott nyomás nehezedik, amióta Donald Trump volt elnök 2018-ban egyoldalúan kivonta Amerikát Teheránnak a világhatalmakkal kötött atomalkujából. Az új szankciók egyik legfőbb hatása az elszabaduló infláció: egy amerikai dollár most körülbelül 281 500 iráni riált ér, ez az atomegyezmény idejéhez képest majdnem tízszeres romlás; 2015-ben még 32 000 riálra váltottak egy dollárt. A rekordméretű infláció súlyosan érinti a legalacsonyabb keresetűeket Iránban, akik közül sokan elhagyják a húst és a tejtermékeket az étrendjükből, annyira elértéktelenedett a fizetésük.
