Egy tíz évvel ezelőtti történetről és több tízmilliárd forintról van szó, és noha korábban a Gazdasági Versenyhivatal és az EU csalás elleni hivatala, az OLAF is szabálytalanságot állapított meg, a rendőrség úgy véli, „a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése”. A feljelentő Hadházy Ákos független képviselő a Szabad Európának elmondta, nem hagyja annyiban az ügyet, kikéri a korábbi OLAF-vizsgálat eredményét.
A történet 2015-re nyúlik vissza. Az „Egészségügyi eszközök energia-megtakarítást célzó beszerzésének támogatása” néven 2015-ben kiírt uniós pályázat célja a kórházi képalkotó diagnosztikai berendezéseinek színvonalának javítása volt. Mint arról a 444.hu 2018-ban beszámolt, a kórházak eredetileg kilencmilliárdból vehettek volna MR-, CT- és röntgengépeket, a nagy érdeklődés miatt azonban kibővítették a keretet és végül 81 intézmény nyert összesen 40,9 milliárd forintot.
Hadházy Ákos független parlamenti képviselő 2016-ban, akkor még LMP-s politikusként arra hívta fel a figyelmet, hogy az esetek 98 százalékában egyetlen pályázat érkezett, a pályáztok meghívásosak voltak, és noha ebben az esetben is három ajánlatot kellett volna bekérni, a bekért három ajánlatból kettő be sem adott pályázatot. Az ajánlatokat nem a nagy gyártó cégek képviselői, hanem úgynevezett csomagoló cégek adták. A végleges ár minden pályázat esetében jócskán meghaladta az előzetesen becsült piaci árat, volt, ahol a túlárazás a száz százalékot is meghaladta. Az Uzsokiban például 340 millióra becsülték a beszerzést, de 660 millió lett belőle – írja Hadházy Ákos, aki ezen a példán kívül több másikat és felsorolt 2016-os bejegyzésében:
- Tolna
becsült: 220 millió Ft, megvalósult: 270 millió Ft részletek » - Esztergom
becsült: 100 millió Ft, megvalósult: 205 millió Ft részletek » - Mohácsi kórház:
becsült: 120 millió Ft, megvalósult 180 millió Ft részletek » - Egri Markhot kórház
becsült: 420 millió Ft, megvalósult 610 millió Ft részletek » - Jász-Nagykun
becsült: 450 millió Ft, megvalósult 575 millió Ft részletek »
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2016-ban kezdte vizsgálni a pályázathoz kapcsolódó közbeszerzési eljárásokat, hogy kiderítse, kartelleztek-e a piacon működő gyártók és forgalmazók. A Versenyhivatal 2016-os közleményében még 21 céget nevesített, mint a kartell lehetséges résztvevői, végül a bizonyítékok alapján hét céget sújtott összesen több mint 1,6 milliárd forintnyi bírsággal.
Az ügyet vizsgálva az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) szintén szabálytalanságot állapított meg.
Hadházy Ákos és a GVH feljelentése nyomán a rendőrség is nyomozást indított az ügyben 2016-ban versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban gyanújával. Ez Polt Péter legfőbb ügyész Hadházy Ákos kérdésére 2020-ban adott válaszából derült ki. Ezt a nyomozás szüntették most meg, mert a rendőrség szerint nem állapítható meg bűncselekmény.
A rendőrségi vizsgálat lezárásáról beszámoló Hadházy Ákos a Szabad Európának elmondta, az Európai Csalás Elleni Hivatal vizsgálata már 2022-ben lezárult, de az uniós szabályok szerint annak részleteit csak akkor adhatja ki az OLAF, ha a nemzeti bűnüldöző szerveknél már nincs vizsgálat az ügyben. Azzal, hogy a rendőrség itthon lezárta a nyomozást, ez az akadály elhárult, így a független képviselő kérni fogja az OLAF-tól vizsgálat eredményét, és beadványában arra is felhívja a figyelmet, hogy kezelték kilenc éven át az ügyet a magyar bűnüldöző szervek.
Ehhez kapcsolódóan: Hirtelen lezárt nyomozás a problémás, 13,4 milliárdba kerülő informatikai fejlesztések ügyében
