Brutális keresletet indított el a piacon a kormány fix 3 százalékos kamatozású hitelprogramja, a szakember szerint ugyanakkor az Orbán-kormány ismét hazardírozik a támogatásokkal. Nincs még mélyponton a lengyel-magyar viszony, a következő időszakban lehet rosszabb a a helyzet, a Szabad Európának nyilatkozót lengyel és magyar kormányzati, diplomáciai források szerint. A hét cikkeiből válogattunk.
„A térségben az egyik legrosszabb lakáspolitika a magyar kormányé” – Hegedüs József, Városkutatás Kft.
Magyarországon a népesség pár százaléka, Németországban és Ausztriában a fele bérlakásban él, és ott a lakáskiadás államilag erősen szabályozott. Orbán Viktor viszont arról beszél, hogy „a magyar ember fejében az van, hogy ha van házam, akkor van hova családot alapítanom”, a lakástulajdon a szabadság. A kormány sokfajta támogatást önt a magántulajdonú lakások piacára. Újból hazardírozik, ahogy ezt első kormányzása idején is tette, 1-2 éven belül kezelhetetlen költségvetési problémákat okozva, mondja a Városkutatás Kft. egyik ügyvezetője. A lakásépítési/vásárlási támogatások demográfiai haszna sem igazolódott, cserében tovább növelik a társadalmi egyenlőtlenségeket.
Tízszeresére nőtt a lakáshitelek iránti érdeklődés
A kormány újonnan bejelentett, fix 3 százalékos kamatozású hitelprogramja brutális keresletet indított el a piacon. Ez nem csoda, hiszen jelenleg 6 százalékos kamattal lehet egy átlagos lakáshitelt felvenni. A szakemberek szerint még jobban meg fognak drágulni az ingatlanok.
Magas maradt az infláció, nagyot drágultak az élelmiszerek
Majdnem hat százalékkal drágultak az élelmiszerek júliusban is. Elemzők szerint minden törekvés ellenére Magyarországon magas a strukturális infláció. A kereskedők szerint az árréstop egyszeri hatása kimúlt, ma már nem szolgálja az infláció csökkentését.
Nem akar több automatát telepíteni a MOHU, pedig lenne rá pénze
A kormánynak is feltűnt, hogy túl sok pénz ragadt be a MOHU-nál, a vissza nem váltott palackok miatt. Ezt a pénzt csak a visszaváltási rendszerre lehet költeni. A MOHU-nál tavaly mintegy 33 milliárd forint maradt a vissza nem váltott palackok után. Eközben annak az alapvető törvényi kötelezettségnek sem felelt meg, hogy minden ezer főnél nagyobb településen legyen visszaváltási pont. A MOHU viszont már nem akar több automatát telepíteni, arra vár, hogy helyi boltosok jelentkezzenek kézi visszaváltási pont létesítésére. A kormány rendeletmódosítást tervez a palackok visszaváltásából keletkezett különbözet felhasználásával kapcsolatban. Erre reagálva a MOHU bejelentette, hogy megemeli a kisboltok visszaváltási díját.
Lehet még ennél is rosszabb: nem érték még el a mélypontot a magyar-lengyel kapcsolatok
Nincs még mélyponton a lengyel-magyar viszony, a következő időszakban várhatóan Budapesten és Varsóban is feljebb tekerik majd a másik bírálatát – erre számítanak azok a lengyel és magyar kormányzati, diplomáciai források, akikkel a Szabad Európa háttérbeszélgetéseken próbálta meg feltárni a két ország rég nem látott mélységbe süllyedt kapcsolatait. Egy elnöki találkozó ugyanakkor összejöhet a közeljövőben, igaz, ebben Donald Tusknak várhatóan nem lesz sok köszönet.
Román kormányfőhelyettes: Fennáll annak a veszélye, hogy kopni fog ebben a küzdelemben az RMDSZ
Tánczos Barnával, az RMDSZ szenátorával, a román kormány miniszterelnök-helyettesével beszélgettünk Tusnádfürdőn a negyven százalékon mért román szélsőjobbról, fájdalmas reformokról és arról, hogy ebben a helyzetben miért van kormányon az RMDSZ.
